{mosimage}Napjainkban egyre nagyobb figyelmet szentelnek a fogyatékosok esélyegyenlősége megalapozásának. Hiszen ugyanolyan jogok és lehetőségek illetik meg őket, mint egészséges embertársaikat, viszont ezek a jogok nem minden esetben biztosítottak számukra. Törvény mondja ki, hogy joguk van az akadálymentes és biztonságos közlekedéshez. Komáromban és a régióban azonban az épületek nagy része még mindig nem felel meg az unió által is előírt normáknak.
Utánanéztünk, hogy mi a helyzet Komáromban: mennyire biztonságosak az átkelők, akadálymentesek-e az egyes épületek, egyáltalán be tudnak-e jutni a tolószékesek az intézményekbe, illetve milyen kedvezmények illetik meg őket.
Komáromban 1990-től működik a Szlovákiai Mozgássérültek Járási Szervezete, jelenleg 217 felnőtt és 45 gyermek tagjuk van. Ezenkívül Gútán és Hetényen van egy-egy alapszervezetük. Mint megtudtuk, korábban több településen működtek ilyen szervezetek, azonban megszűntek, mivel nem kaptak állami támogatást. A komáromi szervezet is csupán a magántámogatóknak köszönhetően tartja fenn magát, az ő jóvoltukból tudják megvalósítani az egyes akciókat, a kirándulásokat, az ünnepségeket. Egyedül a 7 napos rekondícióra – amely tíz gyógykezelést tartalmaz – kapnak minisztériumi támogatást, bár a résztvevőknek némi önrészt így is be kell fizetniük. A szervezet hétfőn és szerdán reggel kilenctől délután egy óráig tanácsadást tart, amelyen felvilágosítják a mozgássérülteket arról, hogy milyen jogok és lehetőségek illetik meg őket, milyen rehabilitáción vehetnek részt. Tartják a kapcsolatot a hivatalos szervekkel, és igyekeznek minél több kedvezményt kiharcolni, hogy ezáltal is megkönnyítsék a mozgássérültek életét.
Mielőtt beléptünk volna az Európai Unióba, törvény írta elő az akadálymentesítést, melynek 2005. májusáig kellett volna megvalósulnia. Ehhez képest Komáromban sok épületbe nem, vagy csak segítséggel tudnak bejutni a mozgássérültek.
Akadálymentes a Selye Egyetem, a VÚB bank, a Hotel Európa, a Hedera egészségügyi központ és a Shopping Center épülete. Az egyik telefonos szolgáltató most kezdi bevezetni új rendszerét, melynek lényege, hogy a bejárathoz csengőt szerelnek, a csengetésre az egyik munkatárs kijön az ügyfélhez, amennyiben az nem tud bemenni az irodába. Viszont a középületek, hivatalok egyáltalán nincsenek akadálymentesítve. Így a mozgássérültek számára még inkább bajos és körülményes az ügyintézés.
Amióta fizetett parkolók vannak Komáromban (2007. január 1.), kötelezően mindenhol két-két helyet jelöltek ki a mozgássérültek számára. Persze kérdéses, hogy az egészséges sofőrök mennyire hagyják szabadon a kijelölt helyeket. Mert bizony gyakran előfordul, hogy arra illetéktelenek parkolnak ott gépjárműveikkel.
A Mozgássérültek Járási Szervezete gondot fordít arra is, hogy a mozgássérültek járművükkel a lakóházukhoz legközelebbi parkolóhelyet kapjanak, névre és autóra szólóan, természetesen bérmentve. Ezek megvalósulása azonban függ a polgármesteri hivatalok jóindulatától is.
Akárcsak az egyéb kedvezmények, melyek a televízió és rádió után fizetendő díjra, a szemétilletékre vonatkoznak. A törvény kimondja ugyan, hogy a mozgássérülteket kedvezmények illetik meg, de ismételten csak az adott város vagy község vezetőinek jóindulatától függ, hogy ezt lehetővé teszik-e vagy sem.
Utazási kedvezmények is megilletik a hátrányos helyzetűeket, az autóbuszokon ötven százalékos kedvezményt kapnak a mozgássérültek és kísérőik is. A vonaton a másodosztályon a mozgássérültet szintén ötven százalékos kedvezmény illeti meg, a kísérőnek azonban nem kell fizetnie a menetjegyért. Külön kocsi is rendelkezésükre áll, melyet kifejezetten a tolószékesek számára tartanak fenn. Az utazást azonban előre be kell jelenteni a pénztárban vagy az ügyfélszolgálati telefonszámon, hogy a kocsit csatlakoztathassák az erre kijelölt helyhez. A vasútnak speciális emelős kocsijaik is vannak, mellyel a vasút területén szállítani tudják a mozgássérülteket.
Sánta Béla, a Városi Hivatal Területfejlesztési, Építési és Vagyonkezelési Főosztályának vezetője elmondta, hogy az elmúlt néhány évben igyekeztek minél nagyobb gondot fordítani az akadálymentesítésre. A belvároshoz közelebb eső és forgalmasabb útkereszteződéseknél úgy építették át a gyalogosátkelőt, hogy az átjutás a mozgássérülteknek ne okozzon gondot. A következő három év (2008-2010) költségvetésében évente egymillió koronát szeretnének ilyen beruházásokra fordítani. Először az úttesteket átalakítanák át, ezután következik a középületek átépítése. Mindez azonban pénz- és időigényes folyamat lesz.
DELTA
