A Budapesten aláírt magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt értelmében a csehszlovákiai hatóságok, annyi magyart telepíthettek ki, amennyi szlovák önként távozott Magyarországról.
A második világháború előestéjén, 1938-39-ben szétesett a csehszlovák állam. Az 1938-as müncheni egyezmény értelmében a Szudéta vidék Németországhoz került, az az évi első bécsi döntés pedig a Felvidék déli tisztán magyarlakta sávját visszacsatolta Magyarországhoz. A második világháború után a győztes nagyhatalmak visszaállították a soknemzetiségű kisállamot, Csehszlovákiát. A térképek újrarajzolása mellett Csehszlovákiában kimondták a magyarok „kollektív bűnösségének” elvét. Ezután a felvidéki magyarokat az 1945. április 5-én közzétett kassai kormányprogramban megfosztották állampolgári jogaiktól, sokakat átzavartak a határon, közülük mintegy 40 ezret pedig az elnéptelenített Szudéta-vidékre deportáltak. Ezután felajánlották az 1947-es párizsi békeértekezlet által is támogatott „magyar-csehszlovák lakosságcserét.” Hosszas huzavona után is csak 70-80 ezer ember változtatott hazát, a magyarság erőszakos kitelepítése pedig a békekonferencián elsősorban a nyugati nagyhatalmak elutasító magatartása miatt meghiúsult.
Popély Árpád történész szerint Beneš kormánya annyira tartott a későbbi határmodosítástól, hogy elhatározta a Felvidék etnikai térképének átrajzolását. Ezt a magyar és a német lakosság deportálásával és szlovákok betelepítésével akarták elérni.
A csehszlovák vezetés abban bízott, hogy a Magyarországon élő félmillió szlovák örömmel költözik majd a Felvidékre, ám nem így történt.
Összesen kilencvenezren választották a Csehszlovák államot, és közülük is 72 ezren vállalták, hogy beköltöznek a módosabb magyar házakba. Annak elllenére, hogy a Beneš-dekrétumok az egyházakra nem vonatkoztak, egyes református egyházkerületek ingatlanjait elkobozták.
Ma is több per folyik az egyházi javak visszaszerzése érdekébe, de a szlovák bíróságok nem mernek ítéletet hozni, mert csak azt állapíthatnák meg, hogy az állam jogtalanul járt el.
Az Európa Tanács kisebbségekkel foglalkozó albizottságának elnöke szerint azért nehéz a múlt törvénytelenségeit orvosolni, mert az Európai Unió a kisebbségek ügyében struccpolitikát folytat.
Az egykori kitelepítendők névjegyzéke Pozsonyban is megvan, de ott nem férhetnek hozzá a kutatók. A hivatalos indoklás szerint azért, mert még nem dolgozták fel az adatokat. Azt, hogy mikor lesznek kutathatók Szlovákiában is a Budapesten tanulmányozható iratok ikerpéldányai, senki nem tudta megmondani.
Mult-Kor, DunaTV, FelvidékMa
