Számos szakmai szervezet kifogásolja a több éves vita után végül a hét elején elfogadott új munkaidő-irányelv tervezetet. A kritikusok szeretnék elérni, hogy az Európai Parlament módosítsa a Tanács által jóváhagyott javaslatot.
Az Európai Unió szociális és munkaügyi miniszterei tegnap (2008. június 10.) hajnalban két, sokat vitatott munkaügyi jogszabály tervezetére is rábólintottak. A megoldás kompromisszumot jelent az erőteljes szociális védelmet pártoló, és a munkaerőpiac rugalmassabbá tételét szorgalmazó tagállamok között.
A munkaidőt szabályozó irányelv tervezete kimondja, hogy az ügyeleti időt aktív és inkatív időszakra kell bontani. Míg az előbbi a rendes munkaidőbe számítana bele, az utóbbi csak akkor, ha a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik, és felek külön megállapodnak ebben. Az inaktív ügyeleti idő ugyanakkor semmiképpen sem számíthatna bele a dolgozók pihenő idejébe. Az irányelv a maximális heti munkaidőt is meghatározza, amely alapesetben 48 óra lenne. Ez azonban a dolgozó és a munkáltató megegyezése alapján 60 órára is növekedhetne, sőt, ha az inaktív ügyeleti idő is beleszámít a munkaidőbe, akkor 65-re. A tervezet szerint azonban a 48 órát meghaladó munkaidőre vonatkozó szerződést csak egy hónapos munkaviszonyt követően lehetne aláírni, és semmilyen hátrány nem érhetné azokat, akik erre nem hajlandóak.
A másik irányelv a munkaerő kölcsönzésre vonatkozik. Az Európai Unióban jelenleg közel nyolcmillióan dolgoznak ebben a formában. A tervezet szerint a kölcsönzött munkaerőt a munkába állás első napjától kezdve ugyanazon jogok illetik meg, mint a rendes alkalmazottakat a fizetés, a fizetett szabadság és a munkahelyi szolgáltatások (étterem, közlekedés, gyermekmegőrző) használata terén. (Az irányelv szerint azonban a kollektív szerződések, vagy a szociális partnerek közötti megegyezés alapján ettől el lehetne térni.) Ezen felül előírnák, hogy a kölcsönzött munkavállalókat tájékoztassák az állandó munkavállalási lehetőségekről is. A javaslat kötelezi a tagállamokat arra, hogy a megbízási időszakok között is támogassák a munkavállalók oktatását és a gyermekeik nappali megőrzését, hogy ezzel is javuljanak az elhelyezkedési esélyeik.
Az Európai Bizottság szerint az irányelvek növelik a munkavállalók biztonságát, jobb munkafeltételeket teremtenének az állandó alkalmazottak és a kölcsönzött munkaerő számára egyaránt, ugyanakkor az iparágak számára szükséges rugalmasságot is biztosítják.
Mindkét javaslatot az együttdöntési eljárással kell elfogadni, így azok most második olvasatra az Európai Parlament elé kerülnek, amelynek szintén jóvá kell hagynia a tervezeteket. A Parlament azonban módosíthat is a miniszterek által elfogadott szövegen, és egyes szakmai szervezetek éppen ebben bíznak. Az egyik leggyakrabban hangoztatott kifogásuk szerint hiba volt a két irányelvet egy „csomagban” tárgyalni, mert így az egyikben elér eredményekért cserébe a másikban túl nagy árat kellett fizetni.
EU-vonal
Kapcsolódó írás:
Áttörés a munkaidő-irányelvvel és az ideiglenes munkavállalók szabályozásával kapcsolatban
