A legmagasabb szinten kell fellépni a romákat sújtó megkülönböztetések ellen: az Európai Bizottság ebben koordináló szerepet vállal, de a tagországok mindegyikének is további erőfeszítéseket kell tennie – hangoztatta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, kedden, az úgynevezett roma csúcstalálkozón.
A romacsúcstalálkozóra Szlovákiából ketten vesznek részt. Egyikük az ismert romológus, Dr. Ravasz József, a Romológiai Kutatóintézet igazgatója.
Az EU székhelyén azzal a céllal tartottak legmagasabb szintű találkozót, hogy az uniós és a nemzetállami szervek, valamint a civil szervezetek együttesen vállaljanak kötelezettséget a romák helyzetének javítására. Előzőleg a tagországok állam- és kormányfői már közösen kinyilvánították készségüket ennek érdekében, és a decemberi kormányfői találkozón ismét foglalkoznak a témával.
A brüsszeli konferencián beszédet mondott Soros György, a romák helyzetére külön koncentráló Nyílt Társadalom Intézet vezetője, aki úgy értékelte, hogy a fiatal, magasan képzett roma csoportok megjelenése áttörést hozott a cigányokkal szembeni régi sztereotípiák cáfolatával.
A magyar születésű milliárdos saját tapasztalataira hivatkozva leszögezte, hogy sok roma család embertelen körülmények között él, és a negatív berögződések tovább rontanak helyzetükön. Jelezte, hogy több évtizede személyesen is részt vesz a romák megkülönböztetése elleni erőfeszítésekben.
Úgy vélte, a jelenség ellen az ember jogok garantálását és a romák társadalmi beilleszkedését egyaránt segítő átfogó stratégiával, az uniós tagállamok közös fellépésével kell küzdeni. Hangoztatta, hogy az olaszországi ujjlenyomatvételhez hasonló – megítélése szerint etnikai színezetű, így illegális – incidensek megelőzése érdekében az EU-ban együttes stratégiát kell kidolgozni.
Soros méltatta az unió úgynevezett strukturális pénzalapjainak jelentőségét is, amelyek szerinte ösztönzést adnak a kormányoknak nemzeti programok kidolgozására. Hozzátette, hogy az említett berögződések miatt a társadalomban nem túl népszerűek az ilyen projektek.
Külön méltatta, hogy több tagállamban (így Magyarországon is) már létezik átfogó program a témában. Aláhúzta a több EU-tagállamot érintő, úgynevezett Roma Évtized Program pozitív szerepét.
Barroso szintén kiemelte, hogy a romákat tartós megkülönböztetés sújtja, ami az unióban elfogadhatatlan. Mint mondta, a rasszizmus szó használatát sem lehet elkerülni ennél a témánál. Idézett egy felmérést, miszerint az uniós lakosság 77 százaléka úgy gondolja, hogy romának lenni hátrányt jelent.
A bizottsági elnök emlékeztetett arra, hogy testülete nyár elején átfogó szociális programot jelentett be, amelynek szerves része a romák megkülönböztetése elleni harc és a társadalmi beilleszkedés könnyítése. Barroso arra is rámutatott ugyanakkor, hogy nemcsak a hatóságoknak kell fokozniuk fellépésüket, hanem a romák részéről is növekvő társadalmi felelősségvállalásra van szükség.
„Nem festhetjük le a romákat puszta passzív áldozatokként” – hangoztatta. Fontosnak nevezte, hogy a hatóságok és szervezetek regionális és helyi szinten is kapcsolódjanak be a programokba.
A felszólalók kiemelték, hogy az unió legutóbbi bővítéseivel megnövekedett a romák száma az EU-n belül. Barroso külön hangoztatta annak fontosságát, hogy a romák helyzetét a jelenlegi tagjelölt államokban is figyeljék, és követeljék meg az úgynevezett koppenhágai kritériumok teljes körű betartását.
Vladimír Spidla szociálisügyi biztos a roma csúcsértekezleten úgy fogalmazott, hogy a romák XXI. századi helyzete „folt az európai országok lelkiismeretén”.
Magyar megszólalók
A magyar kormányzat 2005 óta jelentős pénzeszközöket különít el a roma társadalom égető gondjainak enyhítésére – hangsúlyozta magyar újságíróknak kedden Brüsszelben Teleki László, roma ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, aki részt vett az Európai Unió által szervezett roma csúcstalálkozón.
Miközben elismerte az oktatás és a foglalkoztatás ügyének a romák szempontjából kiemelt jelentőségét, azt mondta, hogy a roma telepek megszüntetésére, a mélyszegénység felszámolására tett erőfeszítések nélkül semmire sem lehet jutni.
Lévai Katalin, az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának romaügyi szóvivője ugyanakkor az oktatás jelentőségét és a roma értelmiség kialakulásának fontosságát emelte ki. A roma értelmiség – mondta – példával szolgálhat az egész roma társadalom számára. Szorgalmazta, hogy mielőbb jöjjenek létre a roma civil szervezetek, mert létük és munkájuk erősíti a roma társadalom jogtudatát és jogbiztonságát.
„A civil szerveződések megerősödésével a roma társadalom még inkább láthatóvá kell, hogy váljon, eredményesen kell, hogy érvényesítse érdekeit” – jelentette ki Lévai.
Járóka Lívia néppárti (fideszes) európai parlamenti képviselő, aki szintén részt vett a brüsszeli roma csúcson, a rendezvény adta alkalmat megragadta arra, hogy az európai romák lakhatási és oktatási helyzetéről tárgyaljon Christine Boutinnel, az EU soros elnökségét adó Franciaország lakásügyi miniszterével, valamint Jan Figellel, az Európai Bizottság kultúráért és oktatásért felelős biztosával.
A Christine Boutinnel folytatott megbeszélésen – a kényszerkilakoltatások témája kapcsán – egyetértettek abban, hogy ilyen esetben elengedhetetlen a megfelelő alternatív lakhatási lehetőségek biztosítása. Jan Figellel az oktatási deszegregáció felgyorsításának lehetséges módjairól tárgyaltak. Járóka elmondta, hogy bár az egyik uniós irányelv rendelkezéseiből világosan következik a tanulók faji vagy etnikai alapú elkülönítésének tilalma, a jogszabályok végrehajtásában súlyos problémák mutatkoznak több tagállamban is.
A roma csúcs kapcsán Mohácsi Viktória liberális európai
parlamenti képviselő úgy nyilatkozott, hogy „a közel 10 milliónyi európai roma várja a jogszabályalkotást, amely valódi, hatékony integrációt jelenthet számukra”. Mohácsi hangsúlyozta, hogy az oktatás területén tapasztalt szegregációt a diszkrimináció egyik legveszélyesebb formájának kell tekinteni.
Felvidék Ma, MTI,
