A Magyar Koalíció Pártja tiltakozó megmozdulásokat is kilátásba helyezett abban az esetben, ha nem sikerül egyezségre jutni Ján Mikolaj oktatásügyi miniszterrel, és nem állítják le a földrajzi neveket csak szlovákul feltüntető magyar tannyelvű könyvek kiadását, illetve nem vonják ki azokat a forgalomból. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke politika helyett, inkább szakmai síkra terelné a vitát. Erről a Pátria Rádió Napi Krónikájának nyilatkozott.
„Egy héttel ezlőtt kerültek a honismereti tankönyvek az alapiskolák negyedikeseihez. Ezek a tankönyvek az 1999-ben jóváhagyott és 2000-ben megjelent tankönyvnek a javított kiadásai. Ugyanaz a Szabó Ferenc fordította, aki az első kiadás létrehozásában is közreműködött. A tankönyv tartalmában lényeges változást nem látok, és inkább grafikai módosításokat eszközöltek a tankönyvben.
Az, ami ebben a tankönyvben nagyon szembetűnő, az a magyar földrajzi nevek használata, hiszen az előző honismereti könyvben a földrajzi nevek a szövegkörnyezetnek megfelelően magyarul szerepelnek, de a tankönyv végén volt egy szlovák-magyar jegyzék is. A mostani tankönyv kizárólag csak a szlovák megnevezést használja. Névhasználati szokásainkat nyugodtan végig kellene gondolni és nem az oktatásban, csak egy politikai célnak megfelelő megoldást ráerőltetni az iskolákra.
Én úgy látom, hogy Mikolaj oktatásügyi miniszter elérte a szándékát. Hiszen már tavalytól próbálja ráerőltetni a tankönyvkiadókra a véleményét. De ez a lépése sem szolgálja a békés együttélésnek az elvét, megsérti a kisebbségek nyelvének a nyelvhasználati jogait. Ami pedig a pedagógusok számára furcsa, hogy nem veszi figyelembe a tízéves gyermekek oktatásának a pedagógiai vonatkozásait sem.
– Szakmai szempontból helyénvalónak találja ezt a tankönyvet?
– Nem, de egy kicsit bonyolultabb a helyzet, hiszen olyan megnevezések szerepelnek, amelyek a környezetünköz tartoznak. A legtöbb város, földrajzi megnevezésnek több nyelven is van megnevezése. Ebből adódóan mi úgy érezzük, hogy a modern oktatáshoz hozzátartozik, hogy mindegyiket elsajátítsák a tanulók. Viszont egy magyar oktatási intézményben tanulók tankönyvében a szövegkörnyezetben is meg kellett volna hagyni a magyar megnevezéseket. Hogy ez legyen első helyen, aztán pedig természetesen a szlovák kifejezés zárójelben, vagy szótárban a tankönyv végén. De fontos, hogy ezt a pedagógusok szintén megtanítsák a diákokkal.
– A tankönyv fordítója Szabó Ferenc. Ki rektorálta a honismereti tankönyvet?
– A nyelvi korrektúrát Kiss Jolán végezte, az ő neve szerepel ebben a könyvben.
– Pénteken tanácskozást tart a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Ez is napirendre kerül?
– Napirendre kerül ez a kérdés is. Csak a kérdés úgy is felmerül, hogy az adott környezetben van-e értelme a sima tiltakozásoknak, vagy esetleg más formában kellene reagálnunk ezekre az eseményekre. Úgy látom, hogy mint szakmai szervezet, a politikusokra kéne hagyni a politikai kérdéseket, nekünk pedagógusoknak pedig – s ezt elsősorban a Pedagógusszövetség nevében mondom – próbáljunk olyan szakmai anyagokat kidolgozni, elkészíteni, kiadni, ha nem is tankönyvként, de segédtankönyvként, füzetként, ami segítené az oktatást, s amit olyan elvek szerint dolgoznánk ki, amelyeket mi pedagógiai és egyéb szempontból is sokkal érthetőbbnek és nem politikai ízűnek tartunk.
Felvidék ma, Pátria, sk
