Az alábbiakban a Heti Válasz interjúját olvashatják Bernd Posselttel, a bajor Keresztény Szociális Unió (CSU) európai képviselőjével, a Páneurópai Unió elnökségi tagjával, a szülőföldjükről elűzött németek érdekképviseletének elnökével.
– Ön szerint mennyire kezeli helyi értékén az Európai Unióban a kisebbségek ügyét?
– Az EU számára egyre jelentősebb lesz a kisebbségek sorsa. A hagyományos népcsoportok és kisebbségek tagjainak száma 60 milliót tesz ki, közel annyit, mint Franciaország lakossága. Már ez a nagyságrend is utal a kisebbségek jelentőségére.
– Budapest számára érzékeny faladatot jelent a kapcsolattartás a Szlovákiában, Romániában és Szerbiában élő magyar kisebbséggel. Ján Slota, a pozsonyi koalíciós kormány nacionalista pártjának elnöke pedig rendre sértő és szélsőséges kijelentésekkel lép a nyilvánosság elé. Az EU-államok – köztük Németország – némán tűrik e fejleményeket. Vajon miért?
– Sajnos a Nyugat keveset tud a Duna-térség államairól és Ján Slotáról. Jómagam a közelmúltban jártam Szlovákiában, és arra a véleményre jutottam, hogy Slota kimondott nacionalista demagóg, akire ráillik Habsburg Otto kijelentése, mely szerint ez a fajta nacionalizmus nem más, mint elmezavar, amely végül saját népének árt. Szerintem nem Slota személye jelenti a valós problémát, hiszen minden társadalomban találhatunk őrülteket, hanem az a tény, hogy a politikus nemzetközileg felértékelődött, miután koalícióra lépett a Szocialista Internacionáléhoz tartozó miniszterelnökkel, Robert Ficoval. Nem értem, hogy e szervezeten belül a magyar szocialisták miért nem tesznek meg mindent, hogy észhez térítsék Ficot.
– A pillanatnyi feszült helyzetben az EU tarthatja magát ahhoz az irányvonalához, hogy nem avatkozik be a tagállamok belügyeibe?
– Az unió nem rendelkezik a népcsoportokra és kisebbségekre vonatkozó értelmes jogszabályokkal. A diszkriminálás, a kollektív kitelepítés elutasítása, a kulturális és nyelvi sokféleség védelme fontos tényezők, de ezekkel még csak az elején járunk annak az útnak, amely végül világos szabványok kidolgozásához vezet. Nem lehet esetről-esetre megoldásokat keresni. Egész Európára vonatkozó, mindenkire kötelező jogszabályokra lesz szükség. Ha létrejön az EU-alkotmány, akkor lépésről lépésre közelebb kerülünk a megoldáshoz. Ami Szlovákiát illeti, a jogi elgondolásokon túlmenően politikai nyomást kell gyakorolni a kormányra, hogy vegye elejét a rasszista kijelentéseknek, és tartsa távol magát azoktól. Slota nem miniszter, de tagja a koalíciós egyeztető bizottságnak, és amiket mond, az nem fér össze Európa szellemével és demokratikus konszenzusával. Az EU-politika ma európai belpolitika, ha tehát a szlovák nacionalizmust bírálom, akkor ez nem beavatkozás az ország belügyeibe, hanem európai politika.
– Önök a saját országukban törvénnyel üldözik a fasisztoid jelenségeket, viszont a hasonló megnyilvánulások egy szomszéd országban hidegen hagyják Berlint, holott a magyarok érdemeiről a német újraegyesítés kapcsán dicshimnuszokat zengnek. Hol itt a logika?
– A kérdés problémája abban rejlik, hogy Berlin érdeklődése igen csekély a közép európai Duna-nemzetek iránt. Más a helyzet Bajorországban. Számunkra igen fontos, hogy milyen megoldások születnek ebben a térségben. Berlin idevágó ismeretei szerények. Ezért fontosnak tartom, hogy a problematikus kérdéseket európai szinten tematizáljuk. Az Európai Parlament lehetőséget nyújt az értelmes magyaroknak és szlovákoknak, hogy hazájuktól távol tárgyaljanak egymással. Mi szívesen segítjük őket ebben. Senkinek sem lehet érdeke, hogy a helyzet még jobban elmérgesedjen.
– Az EU célja többek között, hogy nemzetek feletti szervezetként működjön. Szlovákia ennek az ellenkezőjét teszi.
– Jan Slota nem csak nacionalista és rasszista, de Európa-ellenes is. Tudjuk, elutasítja az európai integrációt. Politikai értelemben ezzel Václav Klaus cseh államelnök partnere. Ehhez az áldatlan barátsághoz csak „gratulálni” lehet.
– Sokan abban reménykedtek, hogy az EU humánus szelleme magával hozza majd a nemzeti kisebbségeknek kijáró autonómiát. Beteljesülhetetlen álmot kergetünk?
– Az európai egyesülés meggyőződéses híveként látom az EU nyújtotta lehetőségeket, de automatizmusok nem léteznek. Mindenért keményen meg kell dolgozni. Tartsuk szem előtt Dél-Tirol biztató példáját. Ott is kemény tárgyalások során született megoldás, az olasz kormánynak végül el kellett fogadnia a német nyelvű kisebbség érdekeinek jogosságát. Hasonló formában látom a Kárpát-medence problémáinak megoldását is.
Heti Válasz
