A történet egyszerű: Egy apró közép-szlovákiai falu lelkes fiataljai azt gondolták, többé válnak, mint egy szlovákiai magyar kórus valahol Közép-Szlovákiában, a végeken. Rendeznek egy fesztivált, ami azt az üzenetet hordozza, hogy a kultúra és a zene él, fejlődik napjainkban is, és hogy a kortárs művészeknek van mondanivalójuk a ma embere számára.
Így történt, hogy Csábon, ezen az alig ezer főt számláló kis településen a Csemadok ASZ mellett működő Csábi Szeder Fábián Dalegylet megrendezte Szlovákia első kortárs kórusfesztiválját, amelyre itthonról és Magyarországról is érkeztek előadók és érdeklődők egyaránt. A roskadásig megtelt római katolikus templom falai között október 4-én délután 16 órakor megkezdődött koncerthez hasonlót nem látott még a felvidéki magyarság: négy európai szintű énekkar kiválóbbnál kiválóbb műsorokkal rukkolt elő, melyben egy ősbemutatónak is szerepelnie kellett – így végül összesen öt, még soha nem hallott új kórusmű bemutatójává vált a hangverseny.
A budapesti Halastó kórus Rubik Ernő és Tóth Árpád vezényletével lépett a közönség elé, ők két új művet mutattak be: Sztojanov Georgi: Oberon áldása, illetve Rubik Ernő: Tükröküktrökr – improvizáció vegyeskarra című kompozícióját. A Szlovákiában kivételesen nagy hírnévnek örvendő Galántai Kodály Zoltán Daloskör tagjai Józsa Mónika vezényletével műsorszámaik között Bella Máté Apokrif című darabját mutatták be elsőként a világon, a vendéglátó Csábi Szeder Fábián Dalegylet pedig (melynek karnagya szintén Tóth Árpád) Horváth Márton: Locus iste című darabjának premierjével mutatkozott be. A Városminor Kamarakórus és karnagya, Ney Andrea nevéhez Kákonyi Árpád 62. zsoltárának ősbemutatója fűződik, melynek elhangzása után a közönség, valamint a karnagyok és Duka-Zólyomi Emese, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke által alkotott zsűri is választott egy díjazni kívánt zeneművet.
A közönségnek Horváth Márton Levente motettája, míg a zsűrinek Sztojanov Georgi: Oberon áldása című műve tetszett a legjobban, így a két zeneszerző kapta meg a fesztivál közönségdíjat, illetve nagydíját.
E rendkívüli kezdeményezés létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nagyszámú érdeklődő és az előadók a különleges hangulatú koncert és díjkiosztás után a fogadáson még hajnalig együtt maradtak, énekeltek, és másnap is csak alig-alig akartak hazamenni.
A szervező fiatal csapat és a Csemadok ASZ mindenképpen úgy tervezi, hogy hagyományt teremt a faluban megrendezett kortárs fesztiválból, melynek következő évfolyamai minden bizonnyal még az ideinél is szélesebb rétegeket vonz majd Szlovákia e távoli vidékére.
dalegylet, Felvidék Ma