Nem érzi át a felvidéki magyarok gondjait Erdő Péter bíboros?

Immár nemcsak a csángók magyar nyelvű misézése ügyében fejezte ki teljes érzéketlenségét Erdő Péter bíboros, a katolikus egyházfőt lényegében hidegen hagyják a felvidéki magyarság küzdelmei is. Szombati interjújában Erdő Péter a Magyar Kurír című katolikus internetes oldalon lelkesedve mesélt a legutóbbi szlovákiai élményeiről, amikor részt vett a Rozsnyói Egyházmegye új főpásztorának, Vladimír Filo megyéspüspöknek a beiktatásán.

Az eseményen magyar szó is elhangzott, amit a legpozitívabb üzenetként fogalmazott meg Erdő Péter. „A bátorító jeleket értékelni kell” – hívta fel a figyelmet a magyar katolikus egyházfő. Kitért arra is, hogy szerinte ahol a „hívek többsége magyar, ott lehetőleg a püspök is magyar ajkú legyen, nemcsak a nyelvi tudás és a kulturális otthonosság miatt, hanem érzelmi szempontból is.” Hozzátette: „amikor a magyar püspöki konferencia a szlovák püspöki konferenciával találkozik és beszél egy-egy kérdésről, akkor mindig tekintettel van az ottani magyar papok és hívek véleményére is.”
Ez Erdő Péter legnagyobb csúsztatása, hiszen mind a magyar katolikus egyházi diplomácia, mind a szlovák katolikus egyház teljesen érzéketlen felvidéki magyarok ügyeire. Nem véletlen, hogy húsz éve hiába küzdenek magyar püspökért, ebben mindmáig semmilyen előrelépés nem történt. Sőt a katolikus egyház szélsőséges nacionalista szándékkal tavaly az egyházmegyéket úgy osztotta fel, hogy az hátrányosan érintette a közel 400 ezer felvidéki magyar katolikust. Az ügyben az MKP is tiltakozott: „az új felosztást a mintegy 400 ezer magyar nemzetiségű hívővel szembeni nacionalizmus és érzéketlenség jellemzi”. „A magyar hívők számára kedvezőtlen helyzet megoldása lehetne a magyar püspök kinevezése, aki a püspökkari konferencia tagjaként olyan jogkörökkel rendelkezne, amelyek feljogosítanák őt az összes magyar hívő pasztorációjára” – állt a párt tavalyi közleményében.
Jól jelzi a szlovákok „megértését”, hogy tavaly márciusban Viliam Judák nyitrai megyéspüspök egy állítólag magyarul is értő szlovák püspöki helynök kinevezésével „oldotta meg” a magyar püspökért majd két évtizede küzdő magyar katolikus hívők gondját. Az MTI névtelen forrása akkor úgy fogalmazott, a magyarok pasztorációját ellátni hivatott Ján Pristáč „magyar nyelvismerete jóindulattal ítélve talán megüti a konyhanyelvi szintet”.

A Magyar Kurírban Erdő Péter kifejtette, hogy „testvéri együttműködés” van a magyar püspöki konferencia és a szomszéd országok magyar anyanyelvű püspökei között. Hozzátette: „megjegyzem, kapcsolataink a szomszédos püspöki karokkal is jól fejlődnek, vagyis a nem magyar püspökökkel is értékes párbeszédet folytatunk.” Ennek eredményeire már nem tér ki Erdő Péter, mivel kiderülne, hogy ez nem is annyira „értékes”. Jól jelzi a román katolikus egyház „testvéri együttműködését”, hogy továbbra is teljes erővel folyik a csángók elrománosítása. Legutóbb januárban a szitasi pap gyalázta a magyar oktatást és félemlítette meg a helyieket. Pedig Erdő szerint „alapvető igazság az, hogy a katolikusság és a nemzeti identitás nincs egymással ellentétben, sőt”.

Ősszel több újság is arra hívta fel a figyelmet, hogy a román-magyar püspöki találkozón Erdő sorra kerülte a kényelmetlen kérdéseket, lényegében napirendre se vették például a csángóföldi magyar anyanyelvű misézést. Mindez jól mutatja annak a magyarországi katolikus diplomáciai irányvonalnak a folytatását, amely teljes elhallgatással és érzéketlenséggel szemléli továbbra is a nemzetpolitikát érintő egyházi kérdéseket és teljes érdektelenséget tanúsít a konfliktusos ügyekben. Ugyancsak kimaradt novemberben a romániai etnikai üldözés abból a dokumentumból, amelyet az Erdő Péter vezette Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa adott ki Budapesten. Akkor Indiával, Irakkal és Latin-Amerikával foglalkoztak Erdő Péterék, így a csángók megfélemlítése, a magyar nyelvű misét kérők ellehetetlenítése, a magyar nyelv üldözése tovább folytatódhat Csángóföldön a magyar katolikus egyházfő hallgatólagos beleegyezésével.