Az elmúlt hetekben a Magyar Magazin több olyan iskolába is ellátogatott, amelyek kénytelenek különleges módszerekhez folyamodni a sokszor szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása érdekében. Ezúttal a közös igazgatóság alatt működő Karvai Magyar Tanítási Nyelvű Iskola és Óvoda volt a stáb célpontja,
ahol a pedagógusok úgy döntöttek, bebizonyítják: egy kislétszámú, összevont iskolában is folyhat minőségi oktatás, tudnak újítani, frissíteni. 2007 szeptemberétől bevezették a Gyermekek Háza Alapítvány és az Alternatív Iskola által kidolgozott tanítási módszert, amely a gyerekek személyiségfejlesztő képességére alapoz. A megújulás mellett döntöttek tehát többek közt azért is, mert néhány évvel ezelőtt még kérdéses volt, hogy a közel 800 lelket számláló Duna-parti községben megmarad-e az iskola. A szomszédos falvak tanintézményei ugyanis sokat tettek annak érdekében, hogy elcsábítsák a nebulókat.
Duka Gábor, Karva polgármestere a Magyar Magazin kamerája előtt elmondta, az önkormányzat döntése volt, hogy mindenképpen meg kell őrizni az iskolát, és mivel a környező településeken erős iskolák vannak, a karvai pedig kicsi, arra az elhatározásra jutottak, hogy ennek érdekében az ide járó tanulók számára többet kell nyújtaniuk. Az intézmény fennmaradása pedig azért is fontos, mert ahogy Duka Gábor elmondta: karvaiakat csak Karván lehet nevelni. A polgármester egy rádióriport nyomán kereste fel a pesthidegkúti Gyermekek Háza Alapítványt. Az érdeklődésből hamarosan hosszú távú együttműködés lett, és ennek eredményeképpen Karván megújult az iskola, ahol a Waldorf-, a Montessori-, és a Kagan-féle módszerek, valamint az itt tanító pedagógusok saját tapasztalatai alapján tanítanak. És hogy mit szólnak ehhez maguk az érintettek, tehát az iskolás tanulók? „Nagyon tetszik, főleg az órák tetszenek, és a barátaim nagyon kedvesek, meg jó sokat játszunk. Szeretek idejárni”- mondja lelkesen az egyik lány.
Marcsa Buday Krisztina, megbízott igazgató a Magazin riporterének elmondta, hogy egy egész napos oktatásról van szó, ahol a tanulók nem visznek haza házi feladatot, csak hétvégére – vagy ha hazavisznek, akkor nagyon keveset. „Beszélgetéssel kezdünk, majd reggelizünk, és utána kezdődnek ezek az órák, blokkok. Csoportos, kooperatív oktatás van, nagyon sokat játékos formában oldunk meg. Ezenkívül minden, nem iskolai programban részt veszünk, amelyekben más iskola is részt vesz – színházlátogatás, wellness- kirándulások, úszótanfolyam. A gyógypedagógus, a pszichológus és a logopédus is segíti a munkánkat havi egy alkalommal. Gyermekközpontú iskola vagyunk, tehát cselekvésközpontú iskola. A kommunikációs képesség fejlesztésén, az egymás elfogadásán van a legnagyobb hangsúly, hiszen az életben nem csak egészséges és átlagos emberekkel fognak találkozni, hanem testi sérültet, vagy pedig szellemi sérültet is eléjük sodorhat az élet. Vagyis mi azt szeretnénk, ha már egész pici korban megszoknák és segítenék a másikat” – nyilatkozta az iskolaigazgató.
Karván azonban nem csak az iskola, de az óvoda is újított. Itt is bevezették a Sidera részképességi fejlesztési módszert, hogy pontosan tudják, miként fejlődnek a gondjaikra bízott 18 csöppség adottságai. „Ez a módszer a gyerekek részképessé- fejlődését hivatott felmérni. Év elején és év végén szoktuk ezt a felmérést elvégezni, és ezek alapján tudjuk meg, hogy milyen részképesség-fejlesztésre szorulnak a gyerekek. A hiányosságokra van egy külön programunk, ami szerint aztán fejlesztjük a gyerekeket itt az óvodában is naponta, és ha súlyosabb az eset, akkor a szülőket is be kell vonni ebbe a programba”- magyarázza Mázsár Irén óvónó.
A polgármestertől az is megtudhatták a nézők, hogy a karvai iskola nem jogalanyi, így minden költség a települést terheli, de szívesen vállalják, mert látják a gyerekeken meg a szülőkön is az eredményt, pedig közülük sokan az elején még idegenkedtek az új tanítási módszertől, de mára már megszokták. A többletmunka gyümölcsei pedig egyértelműen beérni látszanak, hiszen tavaly és idén minden nagycsoportos karvai óvodást a karvai iskolába írattak be, egyiket sem vitték más faluba; jövőre pedig négy elsős ül majd a padokban.
STV Magyar Magazin, Felvidék Ma, tt.
