Noha a titkosszolgálati államtitkár szerint a romák elleni támadásoknál „teljességgel kizárható”” a külföldi titkosszolgálati szál, a Népszabadság úgy tudja, a hírszerzés is beszállt az orgyilkosok után indított hajtóvadászatba. Néhány politikus Szlovákia felé mutogat, állítva: a kilencvenes években a szlovák titkosszolgálat megbízásából már robbantgattak Magyarországon.
A szakértői vélemények ugyanakkor megoszlanak arról, van-e bármilyen realitása annak, hogy idegen érdekeket sejtsünk a romák elleni támadások mögött.
Nem sokkal 1998-as választási győzelme után a szlovákiai Dzurinda-kormány kiszivárogtatta, hogy Vladimír Meciar kormánya idején a szlovák titkosszolgálat (SIS) robbantásokkal próbált zavart kelteni a NATO- és EU-csatlakozásra készülő szomszédoknál, köztük Magyarországon. Egy szlovák parlamenti jelentés azzal vádolta a SIS-t, hogy az Omega fedőnevű akciót Oroszország megbízásából, de a Meciar-kormány tudtával, alvilági személyek közreműködésével hajtották végre. (A segítők közé sorolják a szlovák alvilág egyik ismert alakját, a nemrég Prágában elfogott, majd Budapestnek kiadott Josef Rohácot is, aki azóta is hallgat kapcsolatairól.) Több budapesti merényletet a SIS-nek tulajdonítanak politikusok, köztük Kónya Imre, aki 1994 és 1998 között volt a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. Eszerint a ’98-as választások előtt az Omega-akció keretében robbantottak Szájer József, a Fidesz alelnöke, Torgyán József, az FKGP elnöke házánál, illetve a Fidesz székháza előtt. Tény, a Dzurinda-kormány 1999-ben kormánynyilatkozatban tudatta: különösen sajnálatosnak ítéli azt, hogy „szlovák részről voltak törvénytelen tevékenységre irányuló törekvések olyan szomszédos országokkal szemben, amelyekkel Pozsony a lehető legjobb kapcsolatot kívánja fenntartani”.
A múlt e sötét foltja az, ami sokakban azt a gyanút ébreszti, hogy a látszólag indíték nélküli, de profin végrehajtott támadások mögött akár állhatnak külföldi megbízók (titkosszolgálat) is, így ezt az eshetőséget is vizsgálnia kellene a hatóságoknak – ezt az álláspontot képviseli például a KDNP-s Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki elnöke. A külföldi szál hipotézisének „hívei” azonban semmilyen konkrét bizonyítékkal nem állnak elő, mégis Szlovákiára mutogatnak, mondván: nem véletlen, hogy a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt vezére, Jan Slota is felemlegeti ezeket a támadásokat. A titkosszolgálati államtitkár a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti csütörtöki beszámolójában „teljességgel kizárta” a külföldi titkosszolgálati szálat. Szombati számában a Népszabadság ugyanakkor arról írt, a hatóságok a külföldi szál lehetőségét sem vetették el teljesen, a „hírszerzés figyeli azokat a hírforrásokat, amelyek esetleg külföldi elkövetőkre vagy külföldi megbízókra utalnak”, de egyelőre semmi nem támasztja alá ezt a feltételezést.
„Szinte kizárt, hogy NATO-tagállamok egymás között gyilkosságokat hajtsanak végre, szakértőként egyáltalán nem gondolom azt, hogy ennek a feltételezésnek bármilyen alapja lenne” – felelte a hvg.hu megkeresésére Pintér István, a Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány elnöke. A Titkosszolgálati Demokrácia Központját létrehozó, sőt titkosszolgálati konferenciát is szervező tanács elnöke szerint a NATO és az Európai Unió tagságával „olyan közösségeknek vagyunk a része, ami garantálja a tagállamok biztonságát”. Pintér csodálkozik Simicskó nyilatkozatain is. „Logikailag semmi nem kizárható, de azt, hogy ilyen témát nemzetközileg felvessünk, ahhoz a gyanúnak nagyon megalapozottnak kell lennie. Lehet, hogy Simicskó Istvánnak van ilyen információja, de ezt semmivel nem támasztotta alá” – mondta Pintér. A szakértő úgy véli: a „nemzetközi szál” legfeljebb csak a nemzetközi szervezett bűnözés aspektusában életszerű, mivel ott valóban megfigyelhetők a határokon átívelő akciók, legyen szó emberkereskedelemről vagy éppen fegyvercsempészetről. Ráadásul – mint mondta – a szervezett bűnözésben valóban jelentek meg olyan módszerek, amelyeket korábban – a bipoláris hatalmi rend időszakában – csak a titkosszolgálatok alkalmaztak.
Másképp látja a kérdést Rácz András, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa. Hangsúlyozva, hogy a romagyilkosságok külföldi titkosszolgálati vonatkozása szigorúan elméleti lehetőség, a hvg.hu-nak elmondta: illúzió azt gondolni, hogy a NATO-ba történő belépéssel megszűnt volna a kémkedés az egymással korábban sem túl jó viszonyt ápoló tagállamok között. A biztonságpolitikai szakértő példaként Törökországot és Görögországot hozta fel: jóllehet mindkét állam a NATO tagja, folyamatosan kémkednek egymás után, időnként pedig lebukások is előfordulnak. „Ezeket azonban nem verik nagydobra, inkább csendben, egymás között intézik el” – mondta Rácz. A szakértő hozzátette: a magyar viszonyokat tekintve a Mucuska-ügy is azt bizonyítja, az egymás utáni kémkedés nem szűnt meg. Emlékezetes, akkor felmerült a gyanú, hogy a román titkosszolgálat szexuális kapcsolatokon keresztül próbálta behálózni a magyar kormányzatot. „A Mucuska-ügynek sem lett komolyabb visszhangja, szép csendben leült a dolog” – emlékeztet Rácz, aki reméli, hogy az illetékes magyar szervek a romagyilkosságok kapcsán megvizsgálják a külföldi érintettség lehetőségét is, hiszen az efféle akciók is részét képezik a titkosszolgálatok eszköztárának.
Felvidék Ma, HVG-Dezső András
