A Duna Televízió Térkép c. műsorának vendége volt dr. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. A műsorban szó volt a nyelvek kavalkádjáról Európában, és arról, hogy nem lesz kevesebb pénz a határon túli magyarságra. Az alábbiakban a műsorban elhangzottak szó szerinti leirata olvasható:
Szebeni István műsorvezető: – Jó estét kívánok! Ez itt a TÉRkép élőben, itt a Duna Televízióban. Szebeni István vagyok. Nézzük a mai témáinkat.
Beharangozó: – Ügyintézés a hétköznapokban. Hogyan használhatják anyanyelvüket az Európában élő nemzetiségek? – Szigorúbb költségvetés. Mennyi pénz jut jövőre a határon túli magyarok támogatására?
Szebeni István műsorvezető: – Nyelvek kavalkádja Európában. A kontinensen szinte nincs is olyan ország, ahol ne élnének nemzetiségek. Van, akin átlépett a határ és úgy került oda, van, aki évszázadok óta él az illető országban, és van olyan is, aki bevándorolt, mert jobb életet remélt. Az anyanyelv és nemzeti kultúra megőrzésére azonban minden országban eltérőek a lehetőségek.
Rip.: – A 2 millió lakosú Szlovéniában 6000 magyar és ugyanennyi olasz él. A két őshonos nemzeti közösség jogairól az Alkotmány rendelkezik.
A telefonnál: Lőrincz Éva tudósító (Lendva): – A Muravidéken öt vegyesen lakott községben élnek magyar nemzetiségűek. Ezeken a településeken a szlovén és a magyar nyelv hivatalosan is egyenrangú. Az iskolákban, a hivatalokban, és a bíróságon, mindkét nyelvet egyformán alkalmazzák. Az alkalmazottaknak legalább alapfokon ismerniük kell a nemzetiség nyelvét is. A vegyesen lakott területeken az helységek, az utcák és az intézmények nevét is kötelezően két nyelven tüntetik fel. A törvényileg előírt kétnyelvűség azonban a gyakorlatban nem mindig valósul meg. A szlovén parlamentben az egyetlen magyar nemzetiségű képviselő kezdeményezte egy átfogó nemzetiségi törvény kidolgozását. Göncz László javaslata precedens értékű példaként szolgálna az egész Kárpát-medencében.
Rip.: – Az Egyesült Királyságban a külföldiek csak akkor kaphatnak állampolgárságot, ha megfelelő szinten ismerik az ír, angol, walesi vagy skót nyelvet.
A telefonnál: Jotischky László tudósító (London): – Gyakran nehézséget jelent a közoktatásban, hogy egyes területeken már az országban született gyerekek, elsősorban pakisztáni vagy indiai bevándorlók gyermekei otthon csaknem kizárólag a szülők anyanyelvén beszélnek és ezért angol nyelvtudásuk gyenge. Ez visszatartja az osztályban esetleg kisebbségben levő angol anyanyelvű tanulókat. Ez sokszor panaszra, olykor összetűzésekre ad okot. Walesben kötelező a walesi nyelv oktatása is. Olyan területeken, ahol nagyon sok a külföldi ajkú lakos, a helyi önkormányzat köteles ezeket saját anyanyelvükön tájékoztatni jogaikról és kötelességeikről, többnyelvű dokumentáció és ha kell, tolmács révén.
Rip.: – Olaszországban 12 kisebbségnek biztosítja saját nyelve használatát az alkotmány az oktatásban és a közigazgatásban is.
A telefonnál: Sárközy Júlia tudósító (Róma): – Igazi kétnyelvűség az olasz-szlovén határvidéken, az olaszok és németek lakta Trentino-Alto Adigében és az olasz-francia Valle d’Aostában van, ahol kérésre kétnyelvű személyi igazolványt is kibocsátanak. Trieszt környékén 2001 óta olaszul és szlovénul is szólnak az útjelző táblák, a nyugat-olasz Alpokban franciául is kérhetünk bélyeget a postán és az olasz Bolzanóban, ahol több a német ajkú, mint az olasz, a gyerekek mindkét nyelven tanulnak az iskolákban. A nyelvi együttélés persze nem mindig könnyű: idén nyáron a Trentinóban kiránduló olaszok felháborodottan vették észre, hogy a turistajelzések kizárólag németek. Az olasz számvevőszék szerint az EU-s finanszírozással állított tábláknak kétnyelvűeknek kell lenni.
Rip.: – Finnország korábban a Svéd királyság része volt ezért 1809-ig az egyetlen hivatalos nyelv a svéd volt. A finn nyelv csak 1850-ben vált hivatalos nyelvvé.
A telefonnál: Cser Attila tudósító (Helsinki): – Finnországban a svéd nyelvet általános iskolától egyetemig második anyanyelvi tantárgyként oktatják. A hivatalos politika a második anyanyelvet a finn nemzeti kultúra részeként tekinti és kezeli. Tisztviselői vagy közhivatali állást csak azok tölthetnek be, akik nemcsak beszélik a svédet, hanem nyelvvizsgáztak is belőle. A finn politikusoknak bármely svédül feltett kérdésre svédül illik válaszolniuk.
Szebeni István műsorvezető: – Itt van stúdióban Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Üdvözlöm.
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): – Jó estét kívánok!
Szebeni István műsorvezető: – Találkozott a két miniszterelnök. Szerintem nem meglepő a kérdés: mi lesz már végre ezzel a nyelvtörvénnyel?
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): – Ugye a szécsényi megállapodás egyik alappillére az, hogy miközben zajlik egy egyeztetési folyamat Szlovákia és az EBESZ között, ezzel párhuzamosan zajlik egy egyeztetés, egy monitoring magyar és szlovák fél között és a kisebbségi vegyes bizottság keretében. Az első ilyen összejövetelre, ahol az EBESZ szakértői is ott lesznek, e héten pénteken kerül sor Pozsonyban. Az ülés után szerintem már világosabban fogunk látni abban, hogy hogyan is fog kinézni ennek a törvénynek a kezelése, helyzete, viszonya a többi jogszabályhoz, az összes olyan probléma, amit ismerünk az EBESZ főbiztosának jelentése óta.
Szebeni István műsorvezető: – Beszéljünk egy picit a magyarság helyzetéről. Az államháztartási hiány ugye azt biztosan tudjuk, hogy 3,8 százaléknál jövőre nem lehet kevesebb, ennél többet se tudunk egyébként, mert ugye más számokat még nem tudunk. Az viszont biztos, hogy minden területen kevesebb lesz a pénz, ez nyilvánvaló. Mennyivel lesz kevesebb a határon túl?
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): – Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy azt mondhatjuk, hogy nem lesz kevesebb 2009-hez képest. Ugyanazok a számok kerültek benyújtásra a parlamentnek a 2010-es költségvetésben határon túli támogatásokra, amelyeket 2009-ben megállapított a költségvetés.
Szebeni István műsorvezető: – Ezek valós számok különben?
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): – Annyiban mindenképpen valós számok, hogy van egy része, amelyik egy felülről nyitott, magyarán ez az oktatás-nevelési támogatás. Ennek van egy összege. Ennél több is teljesülhet nyilván annak függvényében, hogy hány gyerek veszi igénybe ezt a támogatást. Tehát a benyújtáshoz képest mindig több a teljesítés, általában ez igaz a költségvetésre. Tehát elindulunk egy 8 milliárd, 8,5 milliárd, 8,7 milliárd körüli összegből és egy 10 milliárdra jön ki minden évben, tehát a zárszámadásból ezek jól követhetők. De amikor május végén a miniszterelnök már új funkciójában először találkozott a határon túli vezetőkkel, akkor megerősítette nekik, hogy nem itt lesz a spórolás a költségvetésben, és ez igaz 2009-re is, tehát az idén is azok a források, amelyek a költségvetésben szerepelnek, azok rendelkezésre állnak, felhasználhatók, ellentétben sok más ágazattal, ahol egy nehezebb helyzet van, vagy feszítettebb költségvetés van, és igaz ez 2010-re is, ahol valóban van egy erős feszítettség, takarékoskodás a közpénzekkel az állami szférában. Van egy erős szándék arra, hogy a gazdaságfejlesztést szolgáló vállalkozók támogatásai, egyáltalán a gazdaságot elindító támogatások benne legyenek a költségvetésben, de emellett a két fő cél mellett a mi területünk, a határon túli magyarság ügye az ott van a fő prioritások között. Tehát ezen a területen a támogatások nem változnak, ugyanazzal lehet gazdálkodni, mint 2009-ben.
Szebeni István műsorvezető: – Tehát akkor azt lehet mondani, hogy az a 8-10 milliárd forint ez reális és elég?
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): – Én azt gondolom, hogy reális. Az elmúlt évekre ha visszatekintünk és megnézzük, hogy mit lehetett teljesíteni, akkor reális. Nyilván hogy elég vagy nem elég, e körül hosszasan lehetne vitatkozni, de arra mindenképpen elég, amelyekben megállapodtunk 2006-ban, 2007-ben. A nemzeti intézményekre, a Szülőföld Alapra, az oktatás-nevelési támogatásra, a szórványügyekre, a nyugati magyarságra, azokra a nagy sarokpontokra, amelyben megállapodás volt és amelyben el is indultak projektek, ezekre elegendő lesz ez a pénz. Tehát mindaz, ami ami egyrészt az oktatás-nevelés, ami a nyelvi kulturális identitás-megőrzés és ehhez szükséges támogatások ezek rendben vannak, és még egy fontos dolog van, hogy tovább folytatjuk azokat a projekteket, amelyek határ menti együttműködésről szólnak, hiszen van egy nagyon jelentős forrás, ami a nemzeti költségvetéstől változatlanul fennáll, 2013-is uniós forrásokból határ menti pénzek és az elmúlt heti konferencián, amin éppen Vollebaek főbiztos is itt volt és az egyik főelőadója volt, az megerősítette, hogy kifejezetten hangsúlyos és kifejezetten jó az, hogyha egy ilyen fejlesztési politika része a kisebbségpolitikának. Magyarán: azokat a forrásokat, amelyek uniós oldalról rendelkezésre állnak ezen a vonalon, ezt is be tudjuk forgatni a kisebbségpolitikába, magyarságpolitikába.
Szebeni István műsorvezető: – Beszéljünk a kellemetlenebbik részéről. Mi az, amire biztosan nem jut pénz?
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): – Én nem látok most olyat, amire biztosan nem fog pénz jutni. Én azt látom, hogy minden olyan ügy, amire azt mondtuk az idén májusban és azt mondtuk a legutóbbi politikai egyeztetéseken, hogy ezt meg kell valósítani, ezeket meg fogjuk valósítani. Lesz kulturális fesztivál, ahogyan az idén is volt és az idén elindult. Meglesz a szórványtámogatások egész köre a csángóktól egészen a nyugati magyarságig, meglesz a 2 milliárdos forrás a Szülőföld Alapra. Tehát én azt gondolom, hogy mindaz, amiben megállapodtunk, azokhoz a pénz rendelkezésre fog állni.
Szebeni István műsorvezető: – Tehát akkor azt nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy 2010-ben ugyanazt az összeget, amit idén, meg fogja kapni a határon túli magyarság.
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): – Így van.
Ezzel számolunk és ez került benyújtásra a parlamentnek is.
Duna TV
