A Pátria Rádióban szombaton Berényi József, az MKP elnökhelyettese és a Most-Híd párt elnöke, Bugár Béla volt a stúdió vendége:
„Szeretnénk a magyar nyelvet regionális szinten hivatalossá emelni. A kultúra, az oktatásügy és a regionális önigazgatás területén az EU tagállamainak pozitív példáit próbáljuk átültetni. Az elmúlt 20 év azt mutatja, hogy kisebbségi jogügyekben Szlovákiában csak akkor lehet előrelépést elérni, ha azt valamilyen európai intézmény Szlovákia számára előírja vagy tőle elvárja. Egyéb esetekben Szlovákiában nincs fogékonyság a kisebbségi jogok bővítésére” – válaszolta Berényi József MKP-elnökhelyettes a Pátria Rádió hétvégi vitaműsorában arra a hallgatói kérdésre, hogyha a szlovákiai magyarság politikai képviselete lemond az autonómiáról, akkor mi a megoldás?
Berényi vitapartnere Bugár Béla, a Most-Híd elnöke volt.
Amikor a rádiós vita műsorvezetője Bugár Bélát, mint a Híd-Most elnökét mutatta be, Bugár helyesbítést kért: „Ugyanúgy, ahogy senki ne használja, hogy MKP-SMK, ez sem Híd-Most. Magyarul Híd, szlovákul Most. Ezt azért mondom, mert Berényi úr is előszeretettel használja ezt a kettős megnevezést”.
Berényi erre leszögezte, hogy nem sértésként használják a Most-Híd megnevezést, hanem amiatt, hogy a párt alapítói gyakorlatilag így határozták meg önmagukat, hiszen azt mondták, hogy nem magyar pártról van szó, hanem egy magyarokat és szlovákokat is tömörítő pártról.
Szóba kerültek a közvélemény-kutatások eredményei, melyek gyakran ellentmondanak egymással. Felvetődött a kérdés, hogy vajon a megyei választások hiteles képet mutatnak-e majd a két párt súlyáról? Bugár szerint nem maguk az eredmények azok, amik igazán fontosak, hanem a tendencia, és ez az ő esetükben emelkedő. A megyei választásokkal kapcsolatban elmondta, „bármennyi képviselői helyet is szerzünk, az számunkra előrelépés, mivel eddig ez nulla volt”.
Berényi József rámutatott arra, hogy teljesen más egy megyei választás, mint egy parlamenti, de a közvélemény-kutatásokhoz képest mindenképpen hitelesebb képet mutat majd. Az MKP elnökhelyettese elképzelhetőnek tartja, hogy az MKP korábbi szlovák választóinak jelentős része az új pártot választja, de ennél sokkal fontosabb számára, hogy például a Fórum Intézet által mért felmérés szerint a magyar választók több mint kétharmada az MKP-t választaná. Ez ugyan kevesebb, mint amennyit az MKP a korábbi években tudhatott, de azokban az időkben még fennállt a szlovákiai magyar egység. Berényi örömét fejezte ki, hogy az MKP taglétszáma az új párt megalakulása óta nemhogy csökken, hanem emelkedik.
A két párt közötti feszültségekről szólva Bugár hangoztatta, biztos, hogy az onnan ered, hogy az MKP-ból kivált egy csapat, amely most építgeti a struktúráit, de ők nem tekintik ellenségnek az MKP-t.
„A másik oldalról viszont elég negatív, durva kampány folyik ellenünk” – tette hozzá, és ennek illusztrálásaként elmondta, hogy a megyei választásokkal kapcsolatban is megszólították az MKP-t, de eredménytelenül.
Berényi emlékeztetett: „Mi megtettünk mindent annak érdekében, hogy megmaradjon a magyar egység (…) Most azt mondják, hogy nem tekintenek bennünket ellenségnek, viszont komoly ellenségeskedést folytattak a párton belül a 2007-es tisztújító kongresszus után. Nem lehet azt mondani, mintha semmi sem történt volna. Jelen szinten, mivel nem együtt indulunk, a megyei választásokon a Most-Híd ugyanolyan ellenfél, mint bármelyik más párt”.
Felvidék Ma
