Az elmúlt hétvégén ismét Szepsi adott otthont a Fábry Zoltán Napoknak. A 2009. december 3-tól december 6-ig zajló előadás-sorozat A sorsfordító kilencesek címet viselte. Az előadás-sorozat témái az 1849-es, az 1919-es, az 1939-es, 1949-es, az 1969-es, az 1989-es és a 2009-es év történései és azok hatásai a magyarságra és a társadalomra.
Negyvenedszer szervezték meg a mára már négynapossá duzzadt rendezvénysorozatot, amelynek sokáig Kassa, majd az idén negyedízben ismét Szepsi lett a helyszíne, ahol megnyitottak egy képeslap- és fényképkiállítást és az előadás-sorozat is itt zajlott. De a rendezvény első napján a résztvevők ellátogattak Stószra is, Fábry Zoltán szülőházához és az író síremlékéhez a stószi temetőbe, majd a negyedik napon ellátogattak Somodiba is, a rendszerváltás kiemelkedő egyénisége, Ján Lángoš emlékkeresztjéhez. Szepsi városa közelebb is van Stósz községhez, ahol a rendezvény névadója született és dolgozott, valamint Szepsiben a Magyar Ház – a Csemadok Szepsi Alapszervezet épületének falán ott díszeleg az író első köztéri mellszobra. A rendezvénysorozatot a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Szepsi Alapszervezet közösen szervezte a további helyi társszervezőkkel.
Bátorságra vallott, hogy a szervezők nem a rokonszenves, megszépült kisváros vonzerejére bízták a rendezvény sikerét, hanem fontosnak tartották annak színvonalát is. Ha az író, irodalomkritikus, publicista Fábry Zoltán gondolatban jelen lett volna a rendezvényen, bizonyára elégedetten szemlélhette volna azt. A Bódva-völgyi lokálpatrióták Szepsiben és környékén, élükön Köteles Lászlóval, parlamenti képviselővel, a Csemadok Szepsi Alapszervezet elnökével, a Csemadok általános alelnökével mindent megtettek, hogy a negyven évvel ezelőtt indult, hagyományos, évente rendszeressé vált Fábry Zoltán Közéleti Napok előadás-sorozatainak szelleme és múltidéző öröksége mindörökre rögződjenek a Bódva-völgyében, Kassán, Szepsiben és környékén, valamint az ország keleti régióiban lakó magyarságának szívében és lelkében. Erre utalt a meghívott külföldi és hazai előadók névsora, a megsemmisített, megcsonkított és átalakított magyar műemlékekről szóló kiállítás, és az előadás-sorozat központi témája is, valamint a megemlékezés és tisztelgés a bársonyos forradalom kiemelkedő egyénisége, Ján Lángoš emléke előtt.
Csütörtök délután szerény körülmények között vette kezdetét az idei rendezvénysorozat. Mint minden évben, idén is Stószra vezetett az első út. A csaknem negyven résztvevő személyautókkal látogatott el Stószra. Megkoszorúzták az író síremlékét a stószi temetőben és megtekintették Fábry Zoltán szülőházát. A temetőben az író, irodalomkritikus és publicista Fábry Zoltánra Furik Csaba, történelem szakos középiskolai tanár, Kisgéres község polgármestere, megyei képviselő emlékezett. Az író síremlékénél Müller Gabriel, Stósz község polgármestere is megjelent, aki személyesen üdvözölte a megemlékezőket. A polgármester gyermekkorában Fábry Zoltán szomszédságában lakott, és gyakran találkozott Zoli bácsival. Bizonyíték erre a szülőház dolgozószobájának falán függő nagyméretű kép, amelyen a stószi remete együtt látható a község polgármesterével. A polgármester még fogadást is szervezett a résztvevőknek a község tanácstermében, ahol elmesélte és bemutatta Stósz község történelmét, természeti szépségeit, épített és kulturális örökségét, kirándulási lehetőségeit, sőt távozás előtt a faluról kiadott, teljesen friss és új kiadvánnyal ajándékozta meg a résztvevőket. Az emlékezőkkel együtt volt Csacsi is, Fábry Zoltán házának gondnoka, akinek maga az író adta ezt a kedves becenevet. Schreiber Alica ma is töri a magyar nyelvet, feltehetően hibásan, ám magyarul, ahogyan azt Zoli bácsitól tanulta, mesélte el a Zoli bácsival együtt eltöltött pillanatokat és az átélt közös találkozásokat. Kerültek koszorúk a szülőház falára is. A szülőházban kétszobányi könyv várta és fogadta a látogatókat, de nem a csend és a rend köszöntötte őket, hanem a felújítás alatt álló ház látványa, ahol a ház tetőszerkezetét és központi fűtését javítják és szerelik a Kassai Megyei Hivatal és Önkormányzat jóvoltából.
Pénteken történelmi előadást tartottak Szepsiben a kultúrház nagytermében az 1848/1949-es forradalom kevésbé ismert, de sorsfordító eseményeiről. Az utolsó romantikus forradalomról Balassa Zoltán történész beszélt a város diákjainak.
Szombaton Szepsiben a VMK F-klubjában Elveszett emlékeink címmel képeslap- és fényképkiállítást nyitottak meg Görföl Jenő, Halász György, Halász Péter és Köteles László képeslap- és fényképgyűjteményeiből – a megsemmisített, megcsonkított és átalakított magyar műemlékekről. A régi dokumentumok és fényképfelvételek szomorú tanúbizonyságot adnak a műemlékekről. A kiállítást megnyitotta és bemutatta Pollák Róbert, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója. A kiállítást Džubák József, a Szepsi VMK mellett működő Infocentrum vezetője készítette elő.
Ugyancsak szombaton volt hallható a 40. Fábry Zoltán Napok előadás-sorozata, A sorsfordító kilencesek címmel. Az előadások elsősorban a hét kilencesre végződő év eseményeivel foglalkoztak. Az előadás-sorozatot Furik Csaba, történelem szakos középiskolai tanár, Kisgéres község polgármestere, megyei képviselő vezette. Az 1919-es északi hadjáratról az esztergomi Limpár Péter történész beszélt. A budapesti Suba János alezredes, térképtár-vezető az 1919-es és 1949-es évek történéseiről, és eddig még nem hallott történelmi tényekről és adatokról tartott előadást. Köteles László parlamenti képviselő a csorba-tói egyezmény máig eltitkolt záradékáról és annak ismeretlen utóéletéről tájékoztatott. A kávészünet után a pozsonyi Varga Sándor történész az 1969-es évet és a magyar sorsokat vette górcső alá, a somorjai Öllős László politológus pedig az 1989-es évet értékelte, valamint részletesen elemezte a magyarok közreműködését a bársonyos forradalom idején és a rendszerváltásban. Bauer Edit európai parlamenti képviselő más elfoglaltsága miatt nem vett részt a rendezvényen, aki egyébként az 1989-es és a 2009-es évek közötti időszak eseményeiről, a két évtizedről és a demokrácia göröngyös szlovák útjáról tartott volna előadást. Csáky Pál parlamenti képviselő, az MKP elnöke az idei, a 2009-es esztendőt értékelte, valamint a két évtized rendszer- és kormányváltásairól tájékoztatott. Szombaton a tartalmas, érdekes és nagyon időszerű előadás-sorozaton körülbelül nyolcvanfőnyi közönség vett részt.
Az előadások után a résztvevők Fábry Zoltán első köztéri mellszobra előtt tisztelegtek. A Magyar Ház – a Csemadok Szepsi Alapszervezet épülete előtt elsőként verset szavalt Karaffa Adrianna, a Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulója, majd a budapesti Pomogáts Béla közíró tartott ünnepi beszédet, aki az író, irodalomkritikus és publicista Fábry Zoltán nagyságát méltatta.
Az előadóknak és az előadás-sorozat résztvevőinek a komoly történelmi és politikai témák, majd az ünnepélyes megemlékezés és koszorúzás után felüdülést jelentett az ünnepi ebéd és a bormustra. A borkóstoló Szepsi Laczkó Máténak, az első tokaji aszúbor előállítójának termékeiből a Szepsi Laczkó Máté Bormúzeumban, a kultúrház alatti borpincében zajlott.
Vasárnap délelőtt a szervezők emlékeztek és tisztelegtek a rendszerváltás kiemelkedő egyénisége, Ján Lángoš emléke előtt. Somodiban, az 50-es főút mentén az emlékkeresztnél beszédet mondott Köteles László parlamenti képviselő, majd a résztvevők koszorút helyeztek el az emlékkereszt tövében.
Köszönet és hála illeti munkájukért az idei Fábry Zoltán Napok szervezőit, a Csemadok Szepsi Alapszervezet szorgos vezetőit, munkatársait és a rendezvény további társszervezőit, különös tekintettel a Szepsi Városi Hivatal és Önkormányzat és a Szepsi Városi Művelődési Központ vezetője és alkalmazottai önzetlen segítségére. A 40. Fábry Zoltán Napokon a jeles előadók előadásaikban ahhoz nyújtottak segítséget, hogy az emberek tájékozottabbak legyenek a történelemről, s kezükbe vegyék sorsuk irányítását.
Szombaton este a borkóstoló után Köteles László parlamenti képviselő, a Csemadok Szepsi Alapszervezet elnöke elégedetten értékelte a rendezvényt: „A Fábry Zoltán Napok mindenképpen olyan rendezvény és előadás-sorozat, amikor az előadók és résztvevők foglalkoznak a szlovákiai magyarság, de egyáltalán a magyarság és az itt élő népek sorsával. A rendezvénysorozat 40. évfordulójának tiszteletére most kicsit eretnektémákat vetettünk fel, az úgynevezett sorsfordító kilenceseket. Az előadások elsősorban a hét kilencesre végződő év eseményeivel foglalkoztak, témái az 1849-es, az 1919-es, az 1939-es, 1949-es, az 1969-es, az 1989-es és a 2009-es év történései és azok hatásai voltak a magyarságra és a társadalomra. Gyakran hallani olyan szójátékról, hogy a nyolcasok határozták meg a valamikori Felvidék sorsát, sőt sokan mondják, hogy egész Szlovákia, Csehszlovákia sorsát. Ugyanúgy szójátékkal élve, a mai rendezvényen mi megengedtük magunknak, hogy elmondhattuk, sorsunkat nem a nyolcasok, hanem a kilencesek határozták meg. 1849-ben eldőlt a magyar szabadságharc, az úgynevezett utolsó romantikus forradalom sorsa, 1919-ben döntöttek Közép-Európa további irányultságáról, új országhatárokat rajzoltak. 1939-ről gyakran megfeledkezünk, pedig éppen akkor dúlt az egyetlen háború Szlovákia és Magyarország között. 1949-es év egy sajátos időpont, az utolsó kitelepítetteket szállító vonat akkor hagyta el Csehszlovákia területét és született egy szégyenletes szerződés, a csorba-tói egyezmény, s erről azóta is méltatlanul megfeledkeznek a határ mindkét oldalán. 1969 eldöntötte az 1968-as események sorsát, és az 1989-tól 2009-ig terjedő időszak pedig meghatározta az itt élő magyarok mindennapjait és a magyarság szerepét a társadalomban. Mindenekelőtt megköszönöm a jeles előadóknak, hogy elfogadták a meghívásunkat, megköszönöm a résztvevőknek a hozzáállásukat és érdeklődésüket, akik ezek után nemcsak passzív nézői, hanem aktív résztvevői is akarnak lenni sorsuk irányításának.”
Felvidék Ma, Zborai Imre
A jubileumi 40. Fábry Zoltán Napokon készült képek megtekinthetők Képgalériánkban.
