A szlovákiai lakosság több mint fele romló pénzügyi helyzetre számít az idei évben – derül ki a Ipsos közvélemény-kutató által a Home Credit Slovakia megbízásából készített reprezentatív felmérésből. Az ezer fős mintán végzett kutatás szerint a megkérdezettek 53 százaléka anyagi helyzetének romlásával számol, 35 százalékuk változatlan körülményeket vár, míg mindössze 11 százalék bízik javulásban.
A részletes adatok alapján 16 százalék kifejezetten jelentős visszaesésre számít, további 37 százalék pedig enyhébb romlást valószínűsít. Ezzel szemben 9 százalék mérsékelt javulást, 2 százalék pedig határozott anyagi előrelépést vár.
A felmérés arra is rávilágít, hogy tízből nyolc válaszadó magasabb megélhetési költségekkel számol, mint tavaly. A legtöbben – 32 százalék – havi 50–100 eurós kiadásnövekedést valószínűsítenek, 31 százalék szerint ez 100–200 euró között alakulhat. További 16 százalék legfeljebb 50 eurós emelkedéssel számol, míg a megkérdezettek közel egynegyede havi 200 eurót meghaladó többletkiadást vár.
Az optimizmus leginkább a 27–35 éves korosztályra jellemző, míg a 18–26 évesek körében gyakoribb a változatlan pénzügyi helyzetre vonatkozó várakozás.
A romló kilátásokat elsősorban a 800 és 1200 euró közötti nettó havi jövedelemmel rendelkező háztartások, valamint a Zsolna megye lakosai említették. A legpesszimistábbak a legalacsonyabb jövedelmű háztartások, a szakmunkás végzettségűek és a 45–53 év közötti válaszadók.
A megélhetési költségek növekedését leginkább az élelmiszerárak emelkedése hajtja majd – ezt a megkérdezettek 85 százaléka nevezte meg fő tényezőként. Ezt követik az energiaárak növekedése (74 százalék), valamint az általános áremelkedés (71 százalék). Jelentős tényezőként említették még a magasabb adókat, a drágább közlekedést és az egészségügyi ellátás költségeit.
A Home Credit elemzője, Jaroslav Ondrušek szerint az élelmiszerárak emelkedését leginkább a 600–1000 euró közötti havi jövedelemmel rendelkező válaszadók és a Nyitra megye lakosai érzékelik fenyegetőnek. Az energiaárak növekedését főként az 54–65 évesek, a Nagyszombat megyében élők, valamint a kétszemélyes háztartások tartják kockázatosnak. A magasabb adóterhek elsősorban a felsőfokú végzettségű, 36–44 év közötti, magasabb jövedelmű, illetve a pozsonyi lakosok körében jelentenek kiemelt aggodalmat.
SZE/Felvidék.ma/Teraz.sk
