Úgy tűnik, Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás párt elnöke tartalmi feltételeket is szabna az esetleges szlovák jobbközép választási koalíciónak. Ez ugyan nem az általa kezdeményezett populista népszavazás támogatása lenne, de komolyan feladná a leckét a lehetséges partnereknek, mivel az adó- és járulékrendszert, valamint a szociális ellátást teljesen átíró elképzeléséről van szó, amit még a második Dzurinda-kormány tanácsadójaként dolgozott ki. Sulík elképzelése szerint Szlovákiában teljesen megszűnne a munkáltatók járulékfizetési kötelezettsége. A munkavállalók bérét felbruttósítanák, tehát emelnék azzal az összeggel, amelyet jelenleg a munkáltatójuk a társadalombiztosítási, a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapokba fizet be. Ez jelenleg a bértömeg 35 százaléka. Ezen kívül minden természetes személynek járna az államtól a bónusz, a létminimum összege, ami jelenleg 185 euró. Az utóbbi azonban a jövedelemmel bíró egyének esetében mindig csökkenne a bruttó összbevétel 10 százalékával. Sulík elképzelése szerint minden járulékot és adót a természetes személy fizetne, mégpedig a létminimummal együtt kiszámított bruttó jövedelméből. Ebből fizetne 19 százalék jövedelemadót, 18 százalék nyugdíjbiztosítást az állami nyugdíjalapba (a mostani első pillérbe), a 35 éven aluliak pedig további 6,66 százalékot a második pillérbe is. Az egészségbiztosítást Sulík magánügyként kezeli, tehát a jelenlegi 14 százalékos járulékot is mindenki maga fizetné. Ha mindezt összeadjuk, a természetes személyeket 57 százalékos adó- és járulékkötelezettség terhelné.
Ugyan Sulík az egészségbiztosítás nélkül számolva mondja, hogy egy kétgyermekes, 800+600 eurót kereső család tiszta bevétele havonta 182 euróval több lehet a jelenleginél, de azt nem teszi hozzá: csak azért, mert a két felnőttön kívül a két gyerekre is megkapják kétszer a létminimum teljes összegét ( 2×185 eurót). Számoljunk: + 35 százalék béremelésből és +740 euró bónuszból összességében a mostaninál 182 eruóval maradna többje a családnak, amelynek az egészségügyi kiadásait egyelőre semmilyen formában nem hozta szóba Sulík. Mint ahogy egyelőre arról sem cikkezik a sajtó, sem Sulík, hogy elképzelése szerint az első nyugdíjpillérből is csak a létminimum összegét kapná meg minden nyugdíjjogosult, függetlenül attól, hogy az általa befizetett 18 százalék járulék ténylegesen mekkora volt. Ezt jelenti Sulík pártjának nevében a SZOLIDARITÁS. A SZABADSÁG feltehetőleg a teljesen szabad vállalkozói környezetet jelenti, ahol a tulajdonos-munkáltatónak csak társasági nyereségadó-fizetési kötelezettsége van, a jóléti rendszerbe – az élni és élni hagyni elv alapján – nem kell visszaforgatnia semmit.
Gondolom, ezzel a bónuszelmélettel elegánsan és sikeresen meg lehet majd torpedózni a jobbközép választási koalíciót – anélkül, hogy Sulíknak kelljen nemet mondani rá. Ez az elképzelés ultraliberális, nem jobbközép, a társadalom döntő többségének azt üzeni: szabad társadalomban szabad a szabad ég alatt éhen-szomjan dögleni… És Sulík ezt szabná feltételéül a szövetségkötésnek. Maga sem gondolja komolyan, mert inkább hisz abban, amit az általa megrendelt közvélemény-kutatás népszerűségben mért neki, a legalább 9 százalékban. No meg a kisemberek elhülyíthetőségében – már bocsánat a kifejezésért – olyan népszavazási kérdésekkel, hogy ne kelljen 5 eurós fenntartási díjat fizetni a köztévére és –rádióra, hogy 100 tagú legyen a parlament, hogy 20 000 eurónál (6 millió koronánál!) drágább limuzinja csak a társadalmi szolidaritás terhei alól teljesen felszabadított nagyvállalkozóknak és befektetőknek lehessen, egy köztársasági elnöknek semmiképpen… Jánošík országában sajnos, a felső tízezer érdekeihez szabott párt joggal gondolja, hogy a legalsó négy és fél milliót el tudja butítani szociálisnak álcázott féligazságokba csomagolt ígéretekkel. Négy éve ez már sikerült. A teljes baloldali politikai spektrum felszippantása előtt ugyanis még a Smer is a tehetős vállalkozók pártja volt.
Felvidék Ma, gyr
