Szlovákia nem lesz képes április végéig kidolgozni alapanyagát a szlovák-magyar közös környezetvédelmi stratégiához a Duna Pozsony-Budapest szakaszának hasznosítását illetően. A két kormány a stratégiai anyag kidolgozásához kötötte a tárgyalások folytatását arról az ideiglenes egyezményről, amelyet Pozsony 2006 decemberében terjesztett elő. Az ideiglenes szerződés célja az volt, hogy jogilag kezelje a bősi vízerőmű üzemeltetését, párhuzamosan időt adjon Magyarországnak az 1977-es államközi szerződésből rá háruló feladatok teljesítésére.
Gabriel Jenčík, a vízerőmű szlovák kormánybiztosa a TASR hírügynökségnek kifejtette: szlovák oldalon a gazdasági válság miatt nincs pénz az ún. Kis-Csallóköz, illetve a Szap-Budapest Duna-szakasz problémáinak megoldására javaslatot kidolgozni. „Ha lett volna rá pénz, a szlovák alapanyag időben, tehát 2009 decemberére elkészült volna, így azonban akár 2010 végére halasztódhat a dokumentum kidolgozása“ – fogalmazott Ječík.
A kormánybiztos vázolta azt is, miben különböznek alapvetően a szlovák és magyar elképzelések. A szlovák fél a környezeti feltételek javulását az öreg Duna-meder vízszintjének fenékküszöbös felduzzasztásában látja, a magyar viszont a bősi vízerőmű rovására juttatna több vizet az eredeti mederbe. Szlovákiának meggyőződése, hogy ha a teljes vízhozam a régi mederbe kerülne, akkor sem oldódnának meg a Szigetköz környezeti problémái.
Az eredeti szerződés szerint a Bős-nagymarosi Vízlépcsőnek 1992-ben kellett volna elkészülnie. Szlovákia ezt az időpontot betartotta annak ellenére, hogy az 1977-es szerződés teljesítését még Németh Miklós kormánya felfüggesztette, később Magyarország a káros környezeti hatásokra hivatkozva felmondta. Szlovákia mindmáig ragaszkodik az eredeti terv megvalósításához. S bár az ügy megjárta a hágai nemzetközi bíróságot is, és világos, hogy mindkét félnek engednie kellene, a kompromisszum 15 év alatt sem született meg. Szlovákia most azzal érvel, hogy 15 év alatt bebizonyosodott: a vízerőmű és a vízlépcső kedvező hatással van a természeti környezetre.
Szabó Imre magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter március 10-én úgy nyilatkozott: Budapest várja, hogy a vízpótlásról és környezet-rehabilitációról benyújtott hatpontos javaslatához Szlovákia április 30-áig elkészíti a saját javaslatait. Szabó Imre szerint Magyarország azzal, hogy kidolgozta vízpótlási elképzelését, helyzeti előnyben van. Gabriel Jenčík a TASR hírügynökségnek megerősítette: március 5-én – igaz, csak elektronikus levélben – ezt a javaslatot megkapta. Jelenleg fordítják a szöveget, utána véleményezik, majd hivatalos álláspontot dolgoznak ki hozzá. Az újabb szlovák lépésekről csak ezt követően születik döntés.
Felvidék Ma
