Az etnikai határon túl található, elsősorban az 1848/1849-es magyar műemlékekkel és emlékművekkel a múltban, mostohán bánt a sors. Azokra az emlékművekre, amelyek túlélték az 1919-es államilag szervezett szoborrongálási hullámot, a megfeledkezés időszaka várt. Ezeket a történelmi értékeket igyekeztek és igyekeznek megmenteni, és ezeket az értékeket igyekeznek visszahozni a köztudatba a Honismereti Mozgó Egyetem résztvevői.
„Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék…” – mondta Vörösmarty Mihály. Múlt nélkül nincs jelen és jövő. Történelmünk nélkül ingatag a jelenünk és bizonytalan a jövőnk. Köteles László, az MKP parlamenti képviselője ezért indította útjára 2000-ben a magyar középiskolások számára a mozgó egyetemet a teljesség igénye nélkül. Évente középkori városok, várak, kastélyok, magyar történelmi emlékek, műemlékek és síremlékek szegélyezik az útjukat. A Mozgó Egyetem tavaly ünnepelte megalakulásának és útjára indításának 10. évfordulóját.
Az 1849-es Téli Hadjárat több csatája zajlott le a történelmi Szepesség területén, amelyek emlékére az utókor több emlékművet emelt. Ezek közül a lőcsei és az iglói honvédemlékműveket megsemmisítették, a szepesszombatit pedig átalakították. Eredeti formájában csak az Iglói és a branyiszkói csaták hősi halottai tiszteletére emelt síremlékek maradtak meg. Ezeket a síremlékeket néhány évvel ezelőtt a Honismereti Kerékpártúrák résztvevői fedezték fel ismét a külvilágnak.
1849. február 2-án Guyon tábornok több mint 5000 honvédje nagy ütközetet vívott Igló város védelméért a Lőcsén táborozó császári csapatokkal. A harc Guyonék győzelmével végződött. A csatában elesett 67 honvédet közös sírba temették, és a sír felett elhelyezett hatalmas gránittömbre emléktáblát erősítettek. A síremléket sokáig a Mozgó Egyetem résztvevői tartották rendben, majd hozzájuk utólag Igló városa is csatlakozott. A folyamatos törődés ellenére a gránittömbről a 2003-as évben a fémemléktábla eltűnt. Joggal lehet feltételezni, hogy a tábla bizonyára az egyik fémgyűjtő telepen végezte. 2009-ben az Iglói csata 160. évfordulóján Köteles László, parlamenti képviselő, a Honismereti Mozgó Egyetem főszervezője, szorgalmazta és felvállalta a síremlék helyreállítását és a tábla visszahelyezését. A kassai művészettörténészekkel együttműködve sikerült az eredeti emléktáblával megtévesztésig hasonló, fém és műanyag emléktáblákat is elkészíteni. A magyar nyelvű emléktábla, minden nyelvtörvény és tiltás ellenére, ismét eredeti szépségében díszítheti az iglói temetőben található síremléket.
Az iglói honvédsír 2010-ben
A Branyiszkói csatában elesett honvédek tömegsírja Korotnokon
A branyiszkói ütközet az 1849-es Téli Hadjárat legjelentősebb következményekkel járó ütközete volt. A Branyiszkó-hegység egyik legmagasabb pontjának közelében, kemény hidegben 1849. február 5-én ütköztek meg Guyon tábornok honvédjei a császári sereggel. A véres harcokat megvívó honvédek kitörtek a császári csapatok szorításából és kierőszakolták a feldunai hadsereg áttörését a magyar főerők felé. A gyilkos ütközetben végül is, az előtte két héttel toborzott zólyomi, többségében szlovák anyanyelvű honvédek győztek. A csatában elesett honvédeket a hágó alatt fekvő kisközségben Korotnokon helyezték örök nyugalomra. A sír felett álló keresztet a néphit, Erdősi Imre keresztjének tartja, aki piarista szerzetes lévén kezében feszülettel vezette a többször meghátráló honvédeket. Az elfeledett síremlékre a Honismereti Kerékpártúra résztvevői 1990-ben, egy akácfaerdőben akadtak rá. A Mozgó Egyetem középiskolás diákjai által a kitisztított és a folyamatosan rendben tartott honvéd tömegsírt már Korotnok község is számon tartja. A település a temető újrarendezésekor immár a honvédsírt is hozzáférhetővé tette. A síremléket a hágón a régi úton áthaladó utazók gyakran felkeresik és tisztelegnek a szabadságharc egyik leghíresebb csatájának hősi halottai emléke előtt.
Felvidék Ma, Zborai Imre
Képgalériánkban további képek tekinthetők meg a síremlékekről.
