A júniusi parlamenti választásokon valószínűleg alacsonyabb lesz a részvétel, mint négy évvel ezelőtt, amikor a választásra jogosultak közel 55%-a járult az urnákhoz. A ČTK hírügynökség szakértők körében végzett felmérés alapján jutott erre a következtetésre.
A megkérdezett szakértők szerint idén hiányoznak az ún. fajsúlyos témák, melyek megosztanák a társadalmat. A választókra már állítólag a magyar kártya sem hat a mozgósítás erejével. Az 1989-es eseményeket követő első szabad parlamenti választásokon még 95,93%-os volt a részvétel, azóta állandóan csökken a választási kedv, az 1998-as voksolást kivéve, amikor 9%-kal nőtt az urnákhoz járuló polgárok száma.
„A legutolsó parlamenti választások részvételi arányát biztosan nem fogjuk idén meghaladni” – mondta Michal Horský politológus, aki osztja több kollégájának azon véleményét, hogy hiányoznak a fajsúlyos témák, és inkább az apró torzsalkodások a jellemzőek. Hasonlóan vélekedik az MVK közvélemény-kutató intézet vezetője, Pavel Haulík is, aki szerint sokat segíthetne egy erős mobilizációs kampány. „Egyelőre nyugodt vizeken evezünk, Robert Fico Mikuláš Dzurindával kapcsolatos fellépésén túl semmi lényeges nem történt a kampány során” – értékelte a jelenlegi helyzetet Haulík.
Miroslav Kusý szintén megerősítette, hogy az emberek érdeklődését csökkenti a gyenge politikai küzdelem. „Szinte azonosak a szlogenek, a választók pedig azt gondolhatják, hogy a kártyák már előre le vannak osztva” – tette hozzá. Egyedül Grigorij Mesežnikov vélekedik úgy, hogy az idei választásokon a részvételi arány hasonló lesz mint a korábbi választások idején. „Végső soron azon sem lepődnék meg, ha idén magasabb lenne a részvétel” – mondta a politológus, aki úgy véli, hogy az emberek nagyon is érdeklődnek a politika iránt. Azt azonban ő is elismerte, hogy már túl vagyunk azon az időszakon, amikor az ország további sorsa vagy alapvető értékek mentén zajlott a küzdelem, mint mondjuk 1989-ben.
A megszólított elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy az olyan téma, mint mondjuk a szlovák-magyar kapcsolatok, illetve annak esetleges kiéleződése, nem lesz hatással a választási kedvre. „Olyan rendkívüli eseményeknek kellene bekövetkezniük, mint például az állam biztonságának veszélyeztetése, hogy aztán az hatással volna a választásokra is” – figyelmeztetett ezzel kapcsolatban Horský.
ČTK, Felvidék Ma
