A magyar régi zenei mozgalom kiválóságával, a felvidéki Németh Imrével Haják Szabó Mária beszélgetett a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában abból az alkalomból, hogy 250 éve született Pálóczi Horváth Ádám
„Édes hazám” – ezt a jelzős szerkezetet Balassi Bálinttól József Attiláig sok költőnk leírta, köztük a 250 éve született Pálóczi Horváth Ádám is. A poéta elsősorban, mint népdalgyűjtő alkotott maradandót: „Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek” című gyűjteménye máig kincsestára az énekművészeknek. Ha a Balatont „magyar tengernek” nevezzük, őt idézzük, ő vezette be ezt az elnevezést. A Balatonfüreden élt Pálóczi Horváth Ádám alakját a Németh Imre felvidéki énekes és Csehi Zoltán irodalomtörténésszel idézte föl.
Csehi Zoltán Kazinczyt idézte, aki Horváth Ádámot „egy szeretetreméltó kurucnak” nevezte karakterrajzában. Kiemelte, hogy főleg a gyűjtőmunkássága meghatározó a mai kor zenészeinek is. Tudományossággal, rendszerező érdeklődéssel figyel a zenei vonatkozásokra.
A pozsonyi Ifjú Szívek művészegyüttes mellett alakult régi magyar zenét játszó együttes, Gaudium is merített Pálóczi gyűjtéseiből. „Utólagosan került kezembe Pálóczi eredeti gyűjtése, tehát a hasonmás kiadás. Ott látja az ember, hogy ezek a kották kicsit másképp néznek ki, mint ahogy a Molnár és Kern című Daloskönyvben. Az Ej, haj gyöngyvirág, az Erdőkön, mezőkön járó és a Hasztalan kedvesem kezdetű dalt válogattam róla. Pálóczi szerette volna megőrizni és az utókorra ráhagyni ezeket az általa kedvelt dalokat. Minekünk, magyaroknak mindenképpen fontos Pálóczi. A népies műzenéből is nagyon sok mindent találni ezekben a dalokban.” – nyilatkozta Németh Imre. A Gaudium vezetője elmondta, hogy 1986-os alakulásuk óta mindig hagytak Pálóczi énekeket a repertoárban, mert fontosnak tartották, hogy a felvidéki magyarság megismerje ezeket a dalokat.
A magyar zenei folklór első hazai gyűjtője. Református papi családból származott. A debreceni kollégiumban tanult. Földmérői és jogi diplomát szerzett, majd Pápán letelepedve mérnökként tevékenykedett. 1782-ben megnősült és felesége füredi birtokán telepedett le. A Holmi köteteinek számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először „magyar tengernek”. Mint országosan ismert költő, levelezett Kazinczyval, Csokonaival. A nyelvújítási küzdelemben semleges álláspontot képviselt. Később elhidegült a széphalmi mestertől. Előbb a pesti, majd a zalaegerszegi szabadkőműves páholy tagja lett Arion néven. 1817-ben részt vett a Keszthelyi Helikon ünnepségein, melynek hatására 1818-ban megszervezte a főként nőírókból álló Göcseji Helikont. Pálóczi Horváth Ádám annak a köznemességnek jellegzetes képviselője volt, amely a felvilágosodás eszméit összhangba tudta hozni a nemzeti múlt hagyományaival. Hagyományőrző tevékenységének legmaradandóbb emléke, fő műve az 1813-ban összeállított Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek c. kéziratos énekeskönyve – olvasható a Présház című összművészeti honlapon.
A május 16-án elhangzott beszélgetés a Vasárnapi Újság című műsorban meghallgatható a következő linken: Link
Felvidék Ma
