Kényes helyzetbe kerülhet Szerbia, ha nem mond le arról, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) Koszovó függetlenségéről szóló, küszöbön álló döntése után új határozatot fogadtasson el az ENSZ Közgyűlésében.
Mint arra a szerb sajtóban szakértők rámutattak, Belgrád ezzel szembe menne annak a klubnak az akaratával, amelynek a tagja szeretne lenni. Szerbia 2008 őszén kezdeményezett eljárást a hágai bíróság előtt, kérve, hogy a testület foglaljon állást abban a kérdésben, összeegyeztethető-e a nemzetközi jog előírásaival, hogy Koszovó 2008 februárjában egyoldalúan független állammá nyilvánította magát. Eddig a világ 69 országa ismerte el a volt dél-szerbiai tartomány önállóságát. Pristina célja, hogy az ENSZ 192 tagállamának több mint a fele elismerje függetlenségét. Az elismerés folyamata feltűnően lelassult azután, hogy Belgrád a Nemzetközi Bírósághoz fordult.
Az ICJ tavaly decemberben meghallgatta összesen 26 ország küldöttségét, amelyek Koszovó függetlenségének jogszerűsége mellett, illetve az ellen érveltek. A héten közölte, hogy július 22-én teszi közzé tanácsadó véleményét. A döntés nem bír kötelező erővel, de megfigyelők szerint komoly politikai következményekkel járhat. Szakértők szerint a legvalószínűbb az, hogy a döntés „salamoni” lesz – ahogy Bajram Rexhepi koszovói belügyminiszter fogalmazott a minap, „se nem hús, se nem hal” –, éppen ezért a csütörtök délutáni közzététel után várhatóan azonnal elkeseredett küzdelem kezdődik a határozat értelmezéséért.
Ha a nemzetközi közvélemény azt az értelmezést teszi magáévá, hogy a bíróság inkább Koszovónak kedvezett, feltehetően rövid időn belül a világ országainak újabb nagyobb csoportja fogja elismerni a területet önálló államnak. Ha viszont az az értelmezés kerekedik felül, hogy Hága Szerbiának adott igazat, Belgrád nagyobb eséllyel viheti keresztül azt a tervét, hogy egy olyan határozatot fogadtat el az ENSZ-közgyűlés szeptemberi ülésszakán, amely javasolja a Koszovó jogállásáról szóló tárgyalások újbóli megnyitását.
Brüsszeli források szerint ez a forgatókönyv nagyon nem lenne az EU ínyére. A hétvégi szerb sajtó diplomáciai forrásokra hivatkozó jelentése szerint a 27-ek szeretnének egységet mutatni Koszovó ügyében. Ez egy olyan terület, amely úgyszólván szomszédos az EU-val, ahol a tagállamok gazdaságilag sőt biztonsági erőkkel is jelen vannak. (A NATO-parancsokság alatt álló, 10 ezer fős koszovói békefenntartó erő létszámának 70 százalékát EU-tagállamok biztosítják, köztük Magyarország.) Ha egy ilyen fontos területen sem sikerül egységesnek mutatkozni, akkor tovább veszít hiteléből az úgynevezett közös külpolitika – mutattak rá diplomaták.
Az EU-tagállamok külügyminiszterei július 26-án, négy nappal az ICJ-döntés utáni találkozójukon igyekeznek majd egységes álláspontot kialakítani. Ez nem ígérkezik könnyűnek, hiszen öt tagállam, Spanyolország, Románia, Szlovákia, Ciprus és az utóbbit támogató Görögország nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Belgrádhoz hasonlóan Pristina is készül a csütörtöki hágai bejelentésre: a Beta szerb hírügynökség jelentése szerint a koszovói vezetés az EU vezető tagállamaival és az Egyesült Államokkal egyezteti a bírósági döntés utáni lépéseit. Állítólag ezért utazott Hashim Thaci koszovói kormányfő vasárnap az Egyesült Államokba; a fiatal állam miniszterelnöke hírek szerint tárgyal Joseph Biden amerikai alelnökkel, valamint a washingtoni külügyminisztérium illetékeseivel és szenátorokkal.
MTI, Felvidék Ma
