A kormány múlt heti ülése foglalkozott a közoktatási törvény módosításával, melynek tárgyalását megszakította, elfogadását elnapolta. Ezzel kapcsolatban interjúvolta meg Szigeti Lászlót, az MKP oktatási és kulturális alelnökét a Szabad Újság közéleti hetilap.
Mi a véleménye a törvénymódosításról?
– A törvénymódosítás lényegi része négy területet érint, melyek között vannak igazi reform üzenetű változások, szükséges módosítások, s megítélésem szerint olyan is, mely teljesen kontraproduktív lehet, s csupán reform a reformért íze van.
Melyek azok a területek, amelyeken törvénymódosításra kerül sor?
– A legfontosabb, igazi reformot jelentő változás az idegennyelv-oktatás keretén belül az angol nyelv kötelező oktatásának bevezetése. A másik, szerintem komoly vitákat kiváltó módosítás, a félévi bizonyítvány eltörlése. A harmadik újítás a látáskárosultak tankönyvellátását segíti, illetve a tervezet tartalmaz egy olyan módosítást is, miszerint az oktatási minisztérium az adott év május 31-ig, három évre előre nyilvánosságra hozza az iskolai szünidők időpontját.
Ön szerint mi lehetett a tárgyalás félbeszakításának és a döntés elnapolásának oka?
– Értesüléseim szerint az igazi reformot jelentő jövő év szeptemberétől bevezetésre kerülő kötelező angolnyelv-oktatás körül kialakult lezáratlan vita miatt szakadtak félbe a tárgyalások. Az ilyen jelentős, nagy horderejű döntések meghozatalánál óriási felelősség hárul a kormánytagokra, s köztük többen bírálták az intézkedés gyorsaságát, előkészítetlenségét a feltételek hiányát – egyszóval elkapkodottnak és korainak tartják a törvénymódosítás 2011. szeptember elsejei hatályba lépését.
Ön hogy értékeli az angol nyelv kötelező oktatásának bevezetését, mit jelenthet ez magyar iskolák számára?
– Őszintén szólva nem jártam örömtáncot a hír hallatán, de elfogadom a szándékot, hisz való igaz, hogy a világ legelterjedtebb, leghasználtabb nyelvéről van szó, persze az éremnek mindig két oldala van, de ebben az esetben a pozitívumok mesz-sze túlszárnyalják a hátrányokat. Osztom azon kormánytagok véleményét, akik óvatosak, aggályaikat fejezik ki a reform előkészítetlensége, elhamarkodottsága miatt. Az oktatásügy tartalmi reformjának hordozója és megvalósítója a pedagógus. Jól felkészített, megfelelő szakmai tudással rendelkező angol szakos pedagógusból hiány van és sajnos a reform bevezetésének idején, jövő év szeptember elsején is hiány lesz. Ugyanúgy hiányoznak a minőségi tankönyvek is, melyek nélkül nehéz belevágni egy ilyen jelentős reformba. Talán bölcsebb lenne előbb megteremteni a reformhoz szükséges feltételeket, s utána beindítani. Ami bennünket érint, magyar iskoláink terén óvatosan és körültekintően kell ezt a problémát kezelni. Hisz amíg a szlovák iskola harmadikosának a kötelező angol első idegen nyelvként jelenik meg, addig a magyar iskolába járó kortársánál ez már a második idegen nyelv lesz. Később pedig jön számára a kötelező harmadik idegen nyelv is. Megítélésem szerint újra kell gondolni közoktatásunk idegen-nyelv oktatási koncepcióját, s a magyar iskolák terén figyelembe venni azok sajátosságait. Csak nehezen tudom elfogadni a magyar iskolákban az angol 3. évfolyamtól való kötelező bevezetését, azt pedig végképp, ahogy Jurzyca beszél és előrevetít, miszerint a későbbiek folyamán a kezdés lehetne a 2., akár az első évfolyamtól is. Biztos vagyok benne, hogy ez magyar gyermekeink esetében az írás, olvasás és egyéb más alapkompetenciák és tantárgyak rovására menne, amit gondolom senki sem akar.
Beszélgetésünk elején jelezte, hogy nincs kibékülve a félévi bizonyítvány megszüntetésének szándékával. Miért?
– Nem tartom helyesnek és átgondoltnak ezt a tervezetet, sőt egyenesen ellentmondásosnak és kontraproduktívnak vélem. Ugyanis ha azt látnám, amit a miniszter mond, miszerint ezzel hatékonyabbá válna az iskolák munkája, csökkenne a bürokrácia és a pedagógusok adminisztratív terhelése, vagy ha osztani tudnám Fibi Sándornak az Iskolavezetők Országos Társulása elnökének véleményét, miszerint „iskolaigazgatóként csak helyeselni tudom ezt az intézkedést, rengeteg pénzt és munkát spórolunk meg vele” – akkor nem vitatnám a módosítást. A dolgokat nem így látom. Sajnos, a törvénymódosítás bizonyítványokat érintő része pontatlanul, homályosan és nem egyértelműen fogalmaz. Egy azonban biztos, az első félév utolsó tanítási napján az osztályfőnök a felnőtt korú tanulóknak, a szülőknek vagy gyámhatóságnak köteles írásos tájékoztatót küldeni. Tehát idő, munka és pénz kell az ún. írásos kivonat, vagy értesítő elkészítéséhez, s a szülők egy jelentős része élni fog a lehetőséggel, és kérni fogja a hagyományos félévi bizonyítványt is. Ha írásban kell kérnie az iskola írásban válaszol, tehát pénzbe kerül. S ami a lényeg, év végén úgy is ki kell adni a hivatalos okiratot, a bizonyítványt, ami újra munkát, időt és pénzt jelent. Tisztelt miniszter úr, kedves Fibi Sándor hol itt az iskolák munkájának hatékonyabbá tétele, hol itt a rengeteg pénz- és idő-megtakarítás. Azért már ne komolytalankodjunk! Vagy talán a reformot a reformért csináljuk?
Összességében azért egyetért a közoktatási törvény aktuális módosításával?
– A félévi bizonyítványok megszüntetését kivéve elfogadhatónak tartom, s ha a kormány rábólint, a többi a parlamenten múlik.
Felvidék Ma
