A magyarországi országgyűlési választásokon 17 %-os eredménnyel a parlamentbe jutott a Jobbik Magyarországért mozgalom (a továbbiakban „Jobbik”), és 47 képviselője az ellenzék padsoraiban foglal helyet. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 5-ei ülésén a Jobbik képviseletében Vona Gábor pártelnök is részt vett, aki a tanácskozás helyszínén adott villáminterjút a Felvidék Ma hírportálnak.
Miként értékeli a MÁÉRT ülését, illetve az ott elfogadott zárónyilatkozatot?
– A Jobbik üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely nemzetünknek a határon túl élő tagjaival való kapcsolattartás és együttműködés elmélyítésére irányul, így természetesen üdvözöltük a MÁÉRT ülését is. A parlamentben ellenzéki párt vagyunk, de ez az ellenzékiség a nemzetpolitika előrehaladása terén természetesen nem érvényes. Így nekünk semmilyen gondot nem jelenthetett a MÁÉRT zárónyilatkozatának aláírása sem, sőt. A Jobbik egyik feladata, hogy szövetségeseket találjon a nemzeti oldalon, beleértve határon túli nemzetrészeinket is.
A zárónyilatkozat a szlovák nyelvtörvénnyel is foglalkozik, nevezetesen elítéli azt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Nos, néhány héttel ezelőtt Pozsonyban jártak a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagjai, akik az MKP székházában tett látogatásukat követően Bugár Bélával, a Most-Híd elnökével is találkoztak. Bugár ezt követően úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a Jobbik képviselői kellemesen meglepődtek, hogy a szlovák nyelvtörvény milyen jó dolgokat is tartalmaz. Önnek mi a véleménye erről?
– Politikai trükknek tartom azokat a kezdeményezéseket, amelyek megpróbálják a szlovák nyelvtörvényt elfogadtatni a világgal, és benne velünk, magyar emberekkel is. A szlovák nyelvtörvény mögött én semmiféle jó szándékot nem látok és nem is tudok feltételezni. Ennek a törvénynek egyértelmű az eredete. Abból a célból született meg, hogy a Felvidéken élő magyarságnak életkörülményeit, lehetőségeit, jogainak gyakorlását korlátozza, és ezáltal az ott élő magyarság jövőjét elsikkassza. Azt tartanám a legjobbnak, ha ezt az egész rossz nyelvtörvényt, úgy ahogy van, eltörölné a szlovák parlament.
Említette, hogy nemzetpolitikát tekintve nem ellenzékiek. Milyen alapvető változásokat eszközölnének a jelenlegi nemzetpolitikában, ha az önök kezében volna a kormánypálca?
– Én azt látom, hogy az elmúlt hónapokban a jelenlegi kormány szinte a Jobbik nemzetpolitikai programját valósította meg. Így van ez a kettős állampolgárság lehetőségének megadásával, a határon túli osztálykirándulások megszervezésével, a trianoni emléknap bevezetésével és még sorolhatnám. A szavazati jog kérdésében azonban még komoly vitáink lesznek a jelenlegi kormánypárttal. Azaz, arra a kérdésre, hogy járuljon-e az állampolgárság mellé szavazati jog is, a mi válaszunk egyértelmű. Úgy gondoljuk, hogy meg kell adnunk azt a lehetőséget az elszakított nemzetrészeknek, hogy beleszóljanak a magyarországi politika alakításába.
A határon túli magyarokkal kapcsolatban eddig önt csak pozitív elfogultsággal láttam-hallottam nyilatkozni. Mégis gyakran megtörténik, hogy a határon túli szervezetek képviselői is élesen elhatárolódnak a Jobbiktól, többek között olyanok is, akikkel ma a zárónyilatkozatot aláírta. Ön szerint ez miért van így?
– Úgy gondolom, hogy az ilyenfajta politikai nyilatkozatok mögött sajnos csonkaországi politikai megrendelések állnak. A határon túli magyar szervezetek egy része magyarországi forrásokra szorul, és aki függ az ilyen forrásoktól, annak megrendelője is van. Ők pedig sok esetben nem a saját véleményüket mondják el ezekben a kijelentésekben, hanem a forrásaik, elosztóik megrendelését közvetítik.
Köszönöm, hogy hírportálunk rendelkezésére állt.
– Nagyon szívesen, és érdeklődés esetén szívesen látjuk vendégül Önöket a Jobbiknál akár hosszabb beszélgetésre is.
Oriskó Norbert, Felvidék Ma
Vona Gábor a 2010. november 5-i MÁÉRT ülés sajtótájékoztatóján és az interjú szerzőjével
