Nem akármilyen könyv megjelentetésére vállalkozott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Ádám Zita vezette Regionális Pedagógiai Központja Rimaszombatban. „A hely, ahol élünk” címmel regionális olvasókönyvet, vagy ahogyan a hivatalos alcím jelzi, munkáltató értékkönyvet adott ki.
A kötet közel két éven át készült a régió pedagógusainak a bevonásával. A régióról köztudott, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb munkanélküliséggel küszködik, felbomlottak az eredeti demográfiai arányok, s a z ifjabb generációk és az értelmiség munkalehetőség híján elvándorolt. Csak Rimaszombat lakossága több ezer fővel csökkent az elmúlt két évtized alapján.
A most megjelent, pompás kivitelű könyv szerzői a maguk tiszteletreméltó naivitásával tényleg a lehetetlenre vállalkoztak, felmutatni a nebulóknak ennek a régiónak a páratlan természeti és szellemi örökségét. Mindezt azért, hogy mielőtt végleg hátat fordítanak a Gömörnek és Észak-Nógrádnak, mégis megpróbálják vele megértetni a lokálpatrióta pedagógusok, hogy egy ideig lakni máshol is lehet, de élni csak itt érdemes. S ha mindezek ellenére is úgy dönt, máshol próbál szerencsét, mindig jusson eszébe ez a dimbes-dombos táj, amely az elmúlt évszázadok alatt annyi szellemi értéket adott az itt élő nemzeteknek, magyaroknak, szlovákoknak, romáknak. Hisz akár a nemzetek békés együttélésének példája is lehet ez a vidék, amely mind a szlovák, mind a magyar történelemben oly fontos szerepet játszott.
De olvashatjuk akár útikönyvként is, számomra, aki elég jól ismeri a Gömört és Észak-Nógrádot, is rengeteg újdonsággal szolgált, s kedvet szerzett ahhoz, hogy felkerekedjek, eddig ismeretlen tájakat meghódítsak magamnak. S mennyi páratlan érték…
A kötet első részében Ferencz Anna a történelmi múltról és a régió szellemi örökségéről mesél, Puntigán Tünde a palócokat mutatja be, Gaál Lajos a páratlan élettelen, míg Balázs Csaba az élő természeti kincsről ad számot.
Ezt követi a konkrét táj bemutatása folyók és patakok, illetve települések szerint. Előbb a Sajó felső és alsó folyása mentén kalandozunk (eljutunk Gömör legdélebbi, ma már Magyarországhoz tartozó részeire is), majd átugrunk a Rima partjára, végül Észak-Nógrád településein kalandozunk. Természetesen ennek a könyvnek is megvolt a behatároló terjedelme, ezért minden egyes településről csak a legfontosabb adatok szerepelnek, s mivel a könyvön több tucat pedagógus dolgozott, az egyes fejezetek minősége is eltérő lehet…
A könyv legnagyobb értéke a települések értékeinek felmutatása mellett a feladatsor, s a megoldások összegyűjtése akár külön könyvet is eredményezhet majd egykor. Gyűjtsd össze a falu dűlőneveit, nézz utána, ki volt a falu védőszentje, dolgozd fel a fürdő történetét, készíts rajzot a falu legöregebb házáról és sorolhatnánk tovább. Pompás feladatok.
És szólni kell a kötet egyetlen gyenge pontjáról is, a fotókról. Tudjuk ugyan, hogy igen kevés pénzből gazdálkodott a kiadó, s a megszólított önkormányzatok töredéke járult csak hozzá anyagilag a könyv kiadásához, így a szerkesztők úgy döntöttek, hogy a képeket az egyes települések honlapjairól szerzik be. Ez nagyon változó nívójú végeredményt hozott, s bizony nem egy teljesen használhatatlan, elmosódott, raszteres kép található a kötetben, sokszor olyan helyekről is (pl. a rimaszombati református templom), amelynek a lefényképezése mai digitális világunkban már nem okozhatna különösebb problémát. S csak ajánlani tudnám a szerkesztőknek egy esetleges újrakiadás esetére a Gömöri Fotóklubot, amelynek a tagjai valószínűleg szívesen részt vennének a munkában.
A puding próbája természetesen ebben az esetben is az evés, vagyis konkrétan az, hogy a pedagógusok mennyire tudják vagy akarják felhasználni a könyv által nyújtott ismeretek bőséges tárházát, s fontosnak tartja-e majd az adott iskola a helyismeret tanítását. Mindenesetre az Ádám Zita vezette lelkes csapat már egy tanterv kidolgozásán dolgozik, s tervbe vettek egy szöveggyűjteményt is, amely Gömör és Nógrád páratlan irodalmi és néprajzi értékeiből merítene.
De addig is forgassák haszonnal ezt a csinos könyvet, amelyet bátran odatehetnek B. Kovács István és Gaál Lajos Gömörországot bemutató kötetei mellé.
Juhász Dósa János, Felvidék Ma
