Ha a választók szombati üzenetét összevetjük a parlamenti választások eredményével, a Smernek legjobb esetben is az jön ki, hogy egy hajszálnyival győzött. csak eggyel, a kettő már túlzás lenne. Senki nem vitatja el Fico új főpolgármestereit és polgármestereit, a gyarapodásuk nyilvánvaló. Ámde az 5 800 kormánykoalíciós képviselő (és az MKP saját 1200 fője) a Smer 4 700-ához képest sokkal beszédesebb mutató. Sokkal pontosabban kopírozza a nyári hangulatokat, mint azok megváltozását.
Ha erőnek erejével mégis ki akarunk kényszeríteni valamilyen következtetést, a mérce a 2006-os helyhatósági választás lehet. Akkor a Smer jelentősen erősödött, az igaz. A polgármesterek sikerét azonban egy egészen más struktúrában kell értékelnünk, mert az nagyon fontos szerepet játszik benne. Más szóval: egy olyan szavazáson, ahol egyetlen fordulóban nyer az első helyezett, eleve kevesebb esélye van egy blokknak, amelynek tagjai sokszor nem egységesek, mint egyetlen erős pártnak, mely sziládr egységben áll a jelöltje mögött. A laboratóriumi modellezésben, mely során két, elméletileg teljesen azonos erejű politikai tömböt hasonlítunk össze, de az egyik faluról falura, városra apró darabokra osztódik, a másik meg monolitikus egység mindenütt, a polgármesteri csatát elvből az utóbbinak kell megnyernie. A tény, hogy a Smer 2006-hoz képest javított eredményén, inkább négy évvel korábbi gyengeségéről beszél, nem a jelenlegi kormánykoalíció állapotáról. Mert arról, hogy egy akármilyen Budaj Pozsonyban vagy Kažimír Kassán elindul a választásokon, az SDKÚ vagy a koalíciós tanács igazán nem tehet. Vagy valaki tényleg azt gondolja, ha nem Knapíkot és Vášáryovát indítják, hanem valaki mást, a függetlenek sem lettek volna?
Még csak véletlenül sem védem Dzurindát vagy az SDKÚ-t, vagy bárki mást, csak szeretnék rámutatni, hogy egyense összefüggést látni ezek eredményei és a kormány politikája között erőltetett. Biztos hatásúnak egyetlen dolog tűnik, a koalíció kommunikációs antipolitikája (főleg a főügyészválasztás során). De az elméletet, hogy az országos hangulatok osztottak-szoroztak volna, cáfolja pl. Vážny veresége a baloldali Besztercebányán, vagy a Smer jelöltjének reménytelen helyzete Trencsénben (Fico visszaléptette). A hibák, főleg az SDKÚ-éi nyilvánvalóak, de ezek a pártok belső életében gyökereznek (a jelölési gyakorlatban). Világos üzenetet hordoznak a kormányfő, Radičová számára.
A mostani értelmezési viták azért is tartalmatlanok, mert legközelebb három év múlva lesznek választások (megyeiek). És a politika lényege vész el bennük. Hány választó van Kassán, mit képvisel a jelképen túl Raši (a baloldal és a Smer) és mit Knapík (jobboldal, KDH), tudnak-e legalább egyetlen olyan konkrétumot mondani, amelyben annyira különbözik a programjuk, hogy valami komoly tétje lenne a választásnak? A magisztrátuson, a városi cégeknél és tán az EKF-ben kezdődő „népvándorláson” kívül… A költségvetés (adósságok), biztonság, szociális szolgáltatások, a bürokrácia (csökkentés!!!), a közlekedés, sőt még az EKF is politikai téma, ugyanúgy, mint országso szinten.
Peter Schutz, Košický Korzár, Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”25684,25629,25610″}
