Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter exkluzív interjút adott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának. A központi téma az állampolgárság kérdése volt. Dzurinda nem titkolta, Szlovákiának nem tetszik a magyar törvény, de fontosnak tartják, hogy Magyarországgal jó szomszédi kapcsolatot tartsanak fenn, ezért a megegyezésre törekszenek.
Hiteles kapcsolat az alapja a második állampolgárságnak
Világos, hogy a magyar állampolgárság odaítéléséről szóló, Magyarországon elfogadott törvény, amire a budapesti parlament az elmúlt évben rábólintott, nem tetszik nekünk. Teljesen egyértelmű, hogy ez szemben áll a nemzetközi követelményekkel és alapelvekkel” – nyilatkozta az interjúban Mikuláš Dzurinda.
A szlovák külügyminiszter kifejtette: létezik a nemzetközi terminológiában a „genuine link”, vagyis a „hiteles kapcsolat” fogalma. Hiteles kapcsolat a között a személy között, aki egy másik ország állampolgárságát kéri és az ország között, amelyik ezt a második állampolgárságot kínálja vagy adja. Ennek a „genuine linknek” a legfontosabb tartalma az állandó lakhely megléte az állampolgárságot kérő személy esetében az illető országban. „De lehetnek más természetes kapcsolatok is. Pl. ha ez az ember az adott országban sokáig élt, művészként tevékenykedett, vagy politikusként. Ha az országhoz hosszan tartó rokoni kapcsolatok fűzik” – sorolta érveit a politikus.
Irány a vegyes bizottság?
A probléma megtárgyalását egyértelműen a szlovák-magyar vegyes bizottságra tartozónak ítélte Mikuláš Dzurinda, az ott született eredményeket pedig – ahogy erről nemrégiben a szlovák és a magyar miniszterelnök megállapodott – szlovák-magyar államközi egyezményben rögzítené a szlovák külügyminiszter. „Minderről a vegyes bizottságnak kellene tárgyalnia; nagyon nyugodt és baráti hangnemben kellene ezekről az alapelvekről beszélniük a szakembereknek, minden fontos feltételt belefoglalni az egyezménybe és aztán ezt az egyezményt a kormányainknak el kellene fogadni” – hangzott az interjúban.
Ami a leendő államközi egyezmény tartalmát illeti, arról Dzurinda azt mondta: bár nem szeretné megelőzni a bizottság ülését, de az elvekről szívesen nyilatkozik. „Elsősorban azt remélem, hogy tartalmazni fogja az alapelveket. Még 1995-ben megegyeztünk – amikor aláírtuk az alapszerződést Magyarországgal – , hogy érzékenyebb dolgok esetében, ha a szerződött felek egyike azt kívánja, egyezség alapján, megállapodással fogjuk megoldani az adott kérdést”.
A szlovák útlevél európai és „schengeni” útlevél
A Duna Televízió felvetésére, miszerint Dél-Szlovákia szerte – például Komáromban, Királyhelmecen – sokan szívesen felvennék a magyar állampolgárságot, egyszerűen csak örülnének ennek a második állampolgárságnak, a szlovák külügyminiszter úgy reagált: „Attól tartok, nagyon keresniük kellett az ilyen embereket Szlovákiában. Nem kevesebbet járok Dél-Szlovákiában, mint önök. És megengedem magamnak, hogy azt állítsam, jól ismerem ezt a régiót Komáromtól egészen Ágcsernyőig.”
Kifejtette: nem lepi meg, hogy a szlovákiai magyarok nem kérik a magyar állampolgárságot. „Azért nem lep meg, mert egy normális ítélőképességű ember tudja, hogyha van útlevele, akkor az nemcsak szlovák útlevél, hanem európai útlevél is. És ez az útlevél egy olyan országnak az útlevele, amely a schengeni övezet része. Ha valakinek van szlovák útlevele, Európában úgy járkálhat föl-alá, ahogy neki tetszik. Az emberek ezt nagyon jól tudják”.
Van miért lojálisnak lenni Szlovákiához
Mikuláš Dzurinda utalt rá: minden állampolgárnak megéri lojálisnak maradni Szlovákiához. „Az emberek – a magyar nemzetiségűek is – nagyon jól tudják, hogy Szlovákiának megint normális kormánya van, amelyik gondoskodni fog arról, hogy legyen több munkahely, hogy az ember a fizetéséből többet engedhessen meg magának, hogy mindent megteszünk azért, hogy több legyen a külföldi befektető, hogy jobb minőségű legyen az oktatás. Ezért lelkem mélyéig meg vagyok győződve arról, hogy a nacionalistáknak egyre kevesebb esélyük van és még kevesebb lesz. És hogy Szlovákia állampolgárai – a kisebbségek képviselői is -, nagyon jól tudják, hogy megéri lojálisnak lenni Szlovákiához. Hogy itt vannak itthon, és itt lesznek sikeresek” – hangzott a külügyminiszteri interjúban
Választójog kontra jó szomszédság?
Az eddig mondottak alapján Szlovákiai számára valószínűleg elfogadhatatlan lesz hogy Budapest választójogot is adjon azoknak a határon túli magyaroknak, akik magyar állampolgárságért folyamodnak – vetette fel a Közbeszéd.
„Nem tudom, hogy ez elfogadható-e vagy sem, hiszen minden ország maga határozza meg, hogy milyen legyen a parlamentjének összetétele – ez minden ország szuverén joga. Csak azt nem tudom, hogy ez normális-e ez? Hogy ez megint csak természetes-e? Hogy nem vet-e fel inkább kérdéseket és nem okoz-e újabb gondokat ahelyett, hogy szép, természetes és baráti jószomszédi kapcsolatok alakulnának ki?” – reagált Mikuláš Dzurinda. A külügyminiszter kifejtette: számára nem tűnik normálisnak, furcsállja, hogy valaki egy olyan ország parlamentjébe válasszon képviselőket, amely országban „semmiféle felelőssége nincs”. Hozzátette: vannak nemzeti parlamentjeink, és van már közös európai parlamentünk Strasbourgban és Brüsszelben – az Európai Parlament.
„És nem tudom, milyen káosz alakulhat ki abból, hogy fogok választani a szlovák parlamentbe is, meg a lengyelbe is, és az ungváriba is meg a budapesti parlamentbe is. Ez nekem nem tűnik normálisnak. Ami számomra normális, hogyha az emberek a saját képviselőiket, politikusaikat ott választják meg, ahol közvetlen ráhatásuk van a mindennapi életükre. Ez tűnik nekem normálisnak, és végül is természetesnek is.” – hangoztatta a szlovák politikus.
Megjegyezte ugyanakkor: nyolc évig voltak tagok a kormányában a magyar nemzetiség képviselői, és most ismét van olyan kormánypárt Szlovákiában, amelyik képviseli a kisebbségeket is. A szlovák külügyminiszter leszögezte: továbbra is érvényes a nemzetközi jognak az az alapelve, hogy a kisebbségekről annak az országnak kell gondoskodnia, ahol az adott kisebbség él. Tehát – tette hozzá – „igazán nem látja okát annak”, hogy ezeket az alapelveket átlépjék. „Nos, de végül is, hiszek abban, hogy Magyarország nagyon jól meggondolja majd ezt a dolgot, hisz az ezzel kapcsolatos döntés még előttük van” – hangzott az érvelés.
A szlovák törvénymódosítások – reakciók a rossz budapesti törvényre
A szlovák állampolgársági törvény módosítása csak egy reakció a rossz budapesti törvényre és Robert Fico előző kormányának kicsit gyors, nem igazán helyes reakciójára – reagált Mikuláš Dzurinda a Duna Televízió azon felvetésére, hogy függetlenül a szlovák-magyar államközi egyezmény lététől vagy nem lététől, a szlovák parlament februárban valószínűleg elfogadja az állampolgársági törvény, valamint az állami szolgálatról szóló törvény módosítását.
„Az állampolgársági törvény módosítása, amivel reagáltunk a rossz budapesti törvényre – egy normális, természetes kötődés. Hiszen nem akarjuk elüldözni az országból, az állami kötelékből Szlovákia állampolgárait. Nem akarjuk, hogy azok az emberek, akik itt születtek, akik lojálisak Szlovákiához, idegenné váljanak az országban. Ugyanakkor egy ország legitim joga, hogy megmondja, melyik szakmákban elfogadható számára, hogy az adott személy kizárólag Szlovákia állampolgára legyen. Ez teljesen normális és elfogadható” – hangoztatta a szlovák külügyi tárca vezetője.
Nem szükségszerű a szembenállás
Lehetne-e más a helyzet és viszony az adott ügyek kapcsán a két ország között? – ezt a kérdést is boncolgatta az interjúban Mikuláš Dzurinda.
„És most beszéljünk arról, hogy ennek így kell-e lennie. Vagy hogy tényleg nem áll-e a rendelkezésünkre egy szép, elegáns megoldás, amely feloldja ezt az egész félreértést. Azt is, hogy Budapesten egy rossz törvény van életben és azt is, hogy mi itt Pozsonyban csikorgatjuk a fogunkat, hogy minél kevésbé tegyünk rosszat saját állampolgárainknak. Épp ezt kellene megoldania az államközi egyezménynek. És utána minden rendben lesz. Szlovákiával szemben egyszerűen fölöslegessé válik a Budapesten elfogadott törvény, mi pedig nyugodtan eltörölhetjük azt a két törvényt, amelyekről most beszélgetünk” – hangzott az interjúban.
„Nagyon reménykedem” – tette hozzá Mikuláš Dzurinda, mondván: figyelte a szlovák és a magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatóját és az volt az érzése, hogy megvan az akarat egymás megértésére. „Szomszédok vagyunk. Örökké egymás mellett fogunk élni. Tehát jól kellene egymással bánnunk, előzékenynek kellene lennünk. Ezzel kapcsolatban szívesen használom a szomszéd házának jó híréről és értékéről szóló metaforát. Minden faluban, minden ember tudja – minden nagypapa és nagymama, – hogy nagyon jó, ha a szomszédjának jó a híre. Mert ebben az esetben az én házamnak is magasabb az értéke. Tehát segítenünk kellene egymásnak, szurkolnunk kellene egymásnak, jót kellene tennünk a másikkal.”
A nyelvtörvény kipipálva, de lehet még róla vitázni
A szlovák nyelvtörvény módosítása után is maradnak – bár korlátozott mértékben – a büntetések. A kormánypárti magyar képviselők elfogadták ezt a kompromisszumot, az MKP továbbra is tiltakozik. Ezzel Ön szerint véget érhet a vita a nyelvtörvényről Magyarország és Szlovákia között? – hangzott a Közbeszéd kérdése.
„Én azt hiszem, hogy igen, úgy gondolom, hogy igen. Azért is, mert ez a módosítás pozitív fogadtatásra talált partnerünknél, a Most –Hídnál. Azt hiszem, az elfogadott törvény minden kritikát kibír. Megváltoztattuk a Robert Fico kormánya által elfogadott törvényt. És úgy gondolom, hogy olyan változat született, ami elfogadható Magyarország és a kisebbségek számára is. De megint csak elfilozofálok egy kicsit. Ha valakinek más a véleménye – mondja meg! Nagyon nyitottak vagyunk ilyen megbeszélésekre, nyitottak vagyunk az érvekre. Amit elvárok Magyarországtól, Budapesttől, természetesen kész vagyok tiszteletben tartani a másik oldalról is. Bármikor, azonnal reagálni fogunk bármilyen tárgyalással kapcsolatos kérésre. Hogy egyezségre jussunk és megértésre találjunk.
Szlovákia is szóvá tette a magyar médiatörvényt – csak „szomszédi stílusban”
Több európai ország is kritizálta a magyar sajtótörvényt A szlovák kormány meglehetősen visszafogott volt ebben a kérdésben. Mi volt az oka, hogy nem csatlakoztak a nagy kritikusokhoz, pl. egyes franciaországi vagy brit politikusokhoz ? – kérdezte a Duna Televízió.
„Az, hogy szomszédok vagyunk, kétség kívül azt jelenti, hogy kétszer is jól meggondoljuk mielőtt átkiabálunk a kerítésen” – reagált a szlovák tárcavezető. Megjegyezte ugyanakkor: nem hagyták szó nélkül a kérdést. „Akik nagyon bántani akarnak bennünket, azt állítják, hogy nem reagáltunk. De akik figyelmesek, észrevették, hogy reagáltunk. A kormányfő már karácsony után. Igaz nem úgy, mintha golyószóró lett volna nála, hanem egy normális demokrataként nyilatkozott, barátként is. A barátok között természetes, ha olyan dolgokat is mondunk, ami a másiknak nem tetszik. De ez nem lehet rosszindulatú, nem csinálhatjuk úgy, hogy csak politikai jó pontokat akarunk szerezni otthon. És végképp nem tehetünk úgy, hogy közben egymásnak uszítjuk az állampolgárokat. Tehát úgy gondolom, hogy tiszta a pajzsunk a demokratikus alapelvekkel és a Magyar Köztársasággal szemben is.” – nyilatkozta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter.
Forrás: Duna Televízió
Felvidék Ma
