A dokumentum szerint az összeköttetések megteremtéséhez szükséges infrastrukturális beruházásokat alapértelmezés szerint a piaci szereplőknek, a magántőkének célszerű finanszíroznia, de azokon a területeken, amelyek nem elég vonzóak a magántőke számára, szó lehet közpénzek korlátozott mértékű felhasználásáról is.
A csúcsvezetők megerősítették azt a korábbi kötelezettségvállalásukat, hogy 2020-ra 20 százalékkal növelni kell az energiahatékonyságot. A brüsszeli csúcs résztvevői egyetértettek abban, hogy az eddiginél jobban össze kell hangolni az energiatermelőkkel, a tranzitországokkal és a többi fogyasztóval ápolt külkapcsolatokat. Elhatározták, hogy a tagországoknak jövő év január 1-jétől tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot külső, harmadik országokkal kötött új, illetve érvényben levő kétoldalú energiaegyezményeikről. Az uniós végrehajtó testület ezt az információt megfelelő formában – az üzletileg érzékeny információk visszatartása mellett – megosztja a többi tagországgal.
„Az energiabiztonságnak tükröződnie kell az EU szomszédsági politikájában is” – olvasható a zárónyilatkozatban, amely szintén kitért arra, hogy a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a megbízható, átlátható és szabályokon nyugvó energiapartnerség kialakítását Oroszországgal.
Az energiaügy a magyar EU-elnökség egyik prioritása, amit önmagában az a tény is tükröz, hogy erről tematikus jellegű rendkívüli EU-csúcsot rendeztek. Az energiarendszerek összekapcsolása a visegrádi csoport országai között már korábban felmerült törekvés. Tavaly februárban Budapesten a V4-ek kibővített csúcstalálkozót tartottak, és ott nyilatkozatot írtak alá a biztonságos energiaellátás kiemelt szerepéről, a hálózatok összekapcsolásáról, az energiabeszerzés forrásainak és szállítási vonalainak diverzifikálásáról.
A tanácskozás záróközleményének a gazdasági helyzetről szóló fejezetében bejelentették azon szándékukat, hogy a márciusi csúcstalálkozón meg fogják határozni a szerkezeti reformok és a fiskális konszolidáció prioritásait. Ennek alapján a tagországokat fel fogják szólítani arra, hogy áprilisban terjesszék elő nemzeti reformprogramjaikat, valamint stabilitási, illetve konvergenciaprogramjaikat. A stabilitási program elkészítése az euróövezeti államok kötelessége, míg az euróövezeten kívüli EU-tagországok úgynevezett konvergenciaprogramot készítenek.
A pénteki rendkívüli csúcs egyik meghirdetett központi témája az innováció volt. A záróközlemény erről szóló fejezete megerősíti, hogy az oktatásba, a kutatásba, a technológiába és az innovációba történő befektetés kulcsfontosságú ösztönzője a növekedésnek.
Az állam-, illetve kormányfők felszólították az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan integrált mutatót, amelynek segítségével az eddiginél jobban lehet mérni az innováció terén elért eredményeket.
A tagországok megerősítették azon kötelezettségvállalásukat, hogy a légkörbe történő károsanyag-kibocsátás korlátok közé szorítása jegyében létrehozott „kibocsátási kvótakereskedelemből” származó bevételeik legkevesebb 50 százalékát az éghajlatváltozással összefüggő programokra, azon belül innovációs projektek támogatására fordítják.
MTI, Felvidék Ma
