A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense. Az Európai Unió nincs felkészülve a klímaváltozás súlyosbodó hatásaira, és sürgősen növelnie kellene a beruházásokat az emberek és az infrastruktúra védelmére az egyre gyakoribb árvizek, erdőtüzek és hőhullámok miatt.
Erre figyelmeztetett kedden, február 17-én közzétett jelentésében a koppenhágai székhelyű Európai Tudományos Klímaváltozási Tanácsadó Testület (ESABCC) – számolt be róla a Reuters hírügynökség nyomán a TASR.
Az uniós adatok szerint az extrém időjárási jelenségek által az európai infrastruktúrában és épületekben okozott gazdasági károk évente elérik a 45 milliárd eurót, ami ötszöröse az 1980-as években mért szintnek.
Bár az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére – amelyek a klímaváltozás fő okozói –, az extrém időjáráshoz való alkalmazkodás terén tett erőfeszítései elégtelenek – figyelmeztettek az ESABCC szakértői.
„A probléma a koherencia, a koordináció és a költségvetés hiánya” – mondta a tanácsadó testület elnöke, Ottmar Edenhofer.
Nagyobb felkészültség nélkül a klímaváltozás következményei tovább rontják az EU versenyképességét, megterhelik a közpénzügyeket és növelik a biztonsági kockázatokat – tették hozzá a tanácsadók.
Az ESABCC azt javasolja, hogy az Unió készítse fel a tagállamokat arra a kockázatra, amely a globális hőmérséklet 2100-ig várhatóan 2,8–3,3 Celsius-fokos emelkedésével járhat.
Ennek érdekében olyan politikákat kell kidolgozni, amelyek védik az embereket és a vállalkozásokat, valamint támogatják az alkalmazkodást.
A javaslatok között szerepel, hogy ne épüljenek lakóházak árterületeken, kapjanak támogatást az aszály sújtotta gazdák, illetve olyan városi környezetet tervezzenek, amely segíti az embereket a hőség elviselésében.
Kulcsfontosságú terület továbbá a közösségi korai előrejelző rendszerekbe történő beruházás.
Az Európai Tudományos Klímaváltozási Tanácsadó Testület idén új, „klímaállóságra” összpontosító stratégiát kíván bemutatni, reagálva az olyan katasztrófákra, mint a 2023-as szlovéniai árvizek – amelyek az ország GDP-jének 11 százalékába kerültek –, valamint a tavalyi, Európa történetének legsúlyosabb erdőtűz-szezonja.
tasr/HE, Felvidék.ma
