A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja (http://www.nytud.hu), a Mercator hálózattal és az Európai Bizottsággal együttműködve nemzetközi konferenciát rendez „Többnyelvűség Európában: távlatok és gyakorlatok Kelet-Közép-Európában” címmel 2011. március 25–26-án, Budapesten. A konferencia színhelye a Benczúr Hotel (http://www.hotelbenczur.hu).
A globalizáció, a transznacionalizmus, az új kommunikációs technológiák korában, melyet egyrészt a növekvő mobilitás, a gazdasági bizonytalanság, az állampolgárok képzettségének, szocioökonómiai státuszának átalakulása, másrészt a nemzetközi és nemzeti jogalkotás gyors változása, a civil társadalom szerepének növekedése jellemez, a kisebb és kevésbé használt nyelvek funkcionális hanyatlása gyorsabb, mint valaha, miközben a többnyelvűség és a nyelvi sokféleség új formái és értelmezései jelennek meg. Az Európai Unió, az Európai Bizottság és az Európai Parlament ajánlásai és törekvései ellenére az egyes országok nyelvpolitkája, a nyelvi kérdések jogi szabályozása és gyakorlati megvalósítása jelentős eltéréseket mutat. Bár a közép- és kelet-európai államok csatlakozásával új távlatok nyíltak, a kibővült unió új problémákkal szembesülhet a nyelvi sokszínűség és másság védelmét, a „kisebbségi”, „regionális”, „bevándorló”, „közösségi”, „más” és „további” jelzőkkel illetett kisebb vagy kevésbé használt nyelvek fenntartását és gazdagítását illetően. A kommunista rezsim bukását követően az új tagállamok kormányai alapvető változásokat vittek véghez a politikai, gazdasági és oktatási rendszerben, a nyelvpolitika olyan alapvető kérdései, mint a kisebbségi oktatás vagy az idegen nyelvek tanítása és tanulása ellentmondásosak, s továbbra is éles viták tárgyát képezik.
Elengedhetetlen a többnyelvűség fogalmának, elméleteinek és gyakorlatainak újragondolása, csakúgy, mint az európai nyelvi sokszínűség megközelítéseinek kritikai elemzése. A rendezvény egy új nemzetközi platform létrejöttét kívánja elősegíteni, ahol a kutatás, az oktatás, a politika képviselői az érintett társadalmi szereplőkkel közösen értékelhetik a kisebb vagy kevésbé használt beszélt nyelvek és a jelnyelvek védelmének folyamatát és jövőbeli szükségleteit, az anyanyelvek szerepét s az új többnyelvű kompetenciák helyi és regionális fejlődését. A magyar EU-elnökség égisze alatt megrendezendő konferencia fő témái szorosan kapcsolódnak a többnyelvűségi keretstratégia alapelveihez (cf. OM(2005) 596, SEC(2008) 2443, COM(2008) 566), valamint az EU 2020 célkitűzéseihez.
A vitaindító plenáris előadások, a panelszekciók, műhelyek és kerekasztal-beszélgetések témakörei a multidiszciplinaritás és összehasonlíthatóság jegyében lefedik a nyelvi sokszínűséghez és többnyelvűséghez kapcsolódó legfontosabb nyelvi, oktatási, jogi, gazdasági, ideológiai és politikai kérdéseket:
1) Többnyelvűség és nyelvi sokféleség: nyelvi ideológiák, diskurzusok és politikák Európában
2) A kisebbségi/regionális nyelvek jogi szabályozása: a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája az elmélet és gyakorlat tükrében
3) Két-/többnyelvű oktatás és Európa kis és kevésbé használt nyelvei: a jó gyakorlat példái
4) Jelnyelvi tervezés és politikák: jelnyelvi közösségek, a nyelvi emberi jogok és az állampolgárság kérdése
5) Többnyelvű közösségek: a kutatás lehetőségei
6) Többnyelvű Európa: többnyelvűség a stabil és virágzó társadalmakért
7) Cigány közösségek és nyelveik Európában
8) Migráció és a többnyelvű gazdaság
A kétnapos konferencia kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a kutatók, a polgárok, a civil szféra képviselői, valamint a politikusok nemzeti, regionális és uniós szinten is valódi párbeszédet folytassanak, hozzájárulva a régiós teljesítmények közös Európai Kutatási Térségbe történő integrálásához, valamint a jelenlegi európai, nemzeti és regionális szakpolitikák hatékony továbbgondolásához.
A rendezvényről bővebben ITT.
Felvidék Ma
