A szlovák legfelsőbb bíróság csütörtökön elutasította Jozef Roháč panaszát a Nyitrai Megyei Bíróság azon döntése ellen, amellyel előzetes fogva tartását kiadatási őrizetre változtatta. A zárt ülésen meghozott döntésről Michal Jurci, a legfelsőbb bíróság elnöke adott tájékoztatást.
Roháčot egy Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján vették őrizetbe február közepén Szlovákiában. A Nyitra Megyei Bíróság döntése nem jelenti automatikusan azt, hogy Rohácot ki is adják Magyarországnak.
Az államügyészség szerint Roháč kiadásához újabb ügyészi indítványra és újabb bírósági döntésre lesz szükség. „Amint összegyűjtjük a bizonyítékokat, azonnal lépünk. Biztos, hogy erre rövid időn belül sor kerül” – fejtette ki korábban Ján Ludva, a nyitrai ügyészség szóvivője.
A magyar hatóságok nem hozták nyilvánosságra, miért körözik Roháčot. A sajtóban megjelent értesülések szerint a szlovák férfinak köze lehet Fenyő János vállalkozó 1998. februári meggyilkolásához.
A budapesti Fővárosi Bíróság tavaly októberben első fokon felmentette a kitervelt emberölés kísérletének vádja alól Jozef Roháčot, két év börtönbüntetésre ítélte viszont robbanóanyaggal való visszaélés miatt. A tárgyalás végén azonban szabadlábra helyezték őt, mivel a férfi már két évet letöltött előzetes letartóztatásban.
A Fővárosi Főügyészség a Seres Zoltán vállalkozó elleni, 14 évvel ezelőtti sikertelen merényletkísérlet miatt vádolta meg a szlovák állampolgárságú férfit mint bűnsegédet, továbbá robbanóanyaggal való visszaéléssel mint tettest.
Rohácot 2008. október 27-én Prágában igazoltatták rendőrök, s mivel hamis papírjai voltak, őrizetbe vették, majd 2009 februárjában kiadták Magyarországnak. Felmerült a neve több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is.
A bíróság azért mentette fel az emberölési kísérlet vádja alól, mert megítélése szerint a nyomozó hatóság nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Roháč azért készítette volna a pokolgépet, hogy ismeretlen társaival megölje Seres Zoltánt. A bíróság megállapította, hogy a nyomozó hatóságok több súlyos hibát is elkövettek az eljárás során, például nem készültek fényképek a helyszínről, bizonyos bűnjelek pedig eltűntek.
