A tavaly elfogadott szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban a Velencei Bizottság is kiadott egy állásfoglalást októberben, amelyet most Böszörményi Jenő, kisebbségi szakértőnek köszönhetően magyar nyelven is elolvashatunk. A fordítás a Pro Minoritate folyóirat 2011. tavaszi számában jelent meg. A dokumentum VI. pontjában, a Következtetések során felhívja a figyelmét a szlovák törvényhozóknak arra, hogy változtassanak a törvényen, s hozzák azt összhangba a nemzetközi szabályozással.

Részlet a VI. pontból:

132. Az állam hivatalos nyelvének védelme és támogatása számos európai állam legitim figyelmének tárgya. Több legitim célt is követ; in primis a közrendet védi, biztosítva, hogy az állam a területén hozzáférhessen az alapvető információkhoz és kommunikációhoz, és ha szükséges beavatkozhasson, továbbá, hogy felelőssége teljes legyen. Garantálja az állami közösség identitásának fejlődését, biztosítja továbbá a lakosság egyes csoportjain belüli és az azok közötti érintkezést. Elejét veszi annak, hogy az állampolgárok alapvető jogaik élvezetében hátrányos megkülönböztetést szenvedjenek el azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségek többséget alkotnak.

133. Az államnyelv védelme és támogatása előmozdítja a társadalmi kohéziót és a nemzeti kisebbségek integrációját, segít megakadályozni, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek azokra a területekre szoruljanak, ahol a kisebbségi nyelvet beszélik, ami korlátozhatja őket abban, hogy, ha úgy kívánják, szakmai és személyes előmenetelük érdekében az állam területén bárhova eljussanak vagy bárhol letelepedjenek.

134. Az államnyelv védelmét és támogatását a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvi jogainak védelmével és támogatásával kell egyensúlyba hozni. E jogokat mind nemzetközi, mind nemzeti szinten garantálják és védelemben részesítik. A többségi társadalom joga a hivatalos nyelv használatára és a kisebbségekhez tartozó személyek joga kisebbségi nyelvük használatára összeegyeztethető és konfiktusok nélkül létezhet egymás mellett, feltéve, hogy mind a többség, mind a kisebbség pozitívan közelít a másikhoz. A hivatalos nyelv használatának kötelezettségét a közrend által megkövetelt szükségletek valós eseteire kell szorítani és az ésszerű arányosság feltételének meg kell felelnie; a közrend által megkövetelt szükség mértékét a nemzeti kisebbségek hozzáállása is befolyásolja. Más esetekben, amikor az állam szükségesnek vagy helyénvalónak vagy kívánatosnak tartja a kisebbségi nyelvek mellett az államnyelv használatát is, megfelelő intézményeket és pénzügyi eszközöket kell rendelkezésre bocsátania.

135. A Velencei Bizottság megvizsgálta a Szlovák Köztársaság 2009-ben módosított és a szlovák kormány ’Elvei’-vel kiegészített államnyelvtörvényét. Véleménye szerint a törvény a fentiekben kifejtett legitim célokat követi. Úgy gondolja azonban, hogy a jogbiztonság érdekében a szlovák nyelvtörvény és a kisebbségvédelemmel kapcsolatos más jogszabályok viszonyát, valamint az ’Elvek’ jogi státusát tisztázni kell. Az ’elvek’ közül többet át kell a törvénybe emelni.

136. A Velencei Bizottság megállapítja továbbá, hogy a törvény némely rendelkezése összeegyeztethetetlen a Szlovák Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival, s mint ilyeneket felül kell vizsgálni. Ezek a rendelkezések az alábbiakat érintik: az államnyelv használatának kötelezettsége a hivatalos érintkezésben azokon a területeken, ahol a kisebbségi lakosság aránya nem éri el a 20%-os küszöböt; a magánszemélyek kötelezettsége a hatóságokkal fenntartott kapcsolatok során a hivatalos nyelv használatára; az államnyelv használatának kötelezettsége a bírósági eljárásokban, a közigazgatási eljárásokban és a bűnüldöző szervek előtti eljárásokban, ha az eljárásban részt vevő fél megfelelő szinten ismeri azt, valamint a kisebbségi nyelven szövegezett szerződések el nem ismerése.

137. Végezetül, a Velencei Bizottság véleménye szerint az államnyelv támogatását és védelmét célzó egyes intézkedéseket, ahogyan azokat az államnyelvtörvény jelenleg megfogalmazza, gondosan meg kell vizsgálni és lehetőség szerint felül kell vizsgálni, annak elkerülése érdekében, hogy hatásuk nehogy aránytalan legyen. Ezek a rendelkezések az alábbiakat érintik: az államnyelv használatának kötelezettsége az egyházak és vallásközösségek nyilvánosságnak szánt hivatalos ügyirataiban és dokumentumaiban; a kisebbségi iskolák kötelezettsége az összes pedagógiai és egyéb dokumentum államnyelven való vezetésére; a televíziós sugárzás szabályai; az államnyelv használatának kötelezettsége a kulturális életben; az államnyelv használatának kötelezettsége a hadseregben, a fegyveres testületekben és a tűzoltóságnál; az államnyelv használatának kötelezettsége a jogi erővel bíró dokumentumokban és írásos nyilatkozatokban a foglalkoztatás és más munkaügyi kapcsolatok terén; az a kötelezettség, hogy a pénzügyi és műszaki dokumentációkat, továbbá társulások, egyesületek, politikai pártok, politikai mozgalmak és gazdasági társaságok alapszabályait államnyelven kell elkészíteni; a magánszemélyek azon kötelezettsége, hogy a nyilvánosság tájékoztatására szánt összes feliratot, reklámot és értesítést államnyelven tüntessék fel; végül a bírságok rendszere.

Az állásfoglalás fordítását teljes terjedelemben itt érhetik el.

Felvidék Ma