Vizsgálja a népszámlálás körülményeit az adatvédelmi biztos. A gondot a hatóság a kérdőívekhez csatolt azonosító kártyákban látja, mely alapján a megkérdezettek adatai névre szólóan azonosíthatók.
Az adatvédelmi biztos hivatala több bejelentést kapott, ezért indult vizsgálat. A Statisztikai Hivatal azzal védi az eljárást, hogy a népszámlálási adatok védettek, csak statisztikai célokat szolgálnak, s magukon az adatlapokon nem szerepel a családi és keresztnév, sem a személyi azonosító szám, csupán egy speciális kód, hogy megállapítható legyen: részt vett-e a népszámlálásban az illető személy. A botrány a szociális hálón robbant ki, az ott blogolók kifogásolták, hogy védett személyi adatokkal élhetnek vissza a népszámlálást követően. A többszöri összeírás elkerülése érdekében minden település kaphatott volna szükséges mennyiségű egyszeri kódot, amit véletlenszerűen csatolt volna az adatlapokhoz, ahogyan azt a törvényalkotó is feltételezte a jogszabályban. Sokan arra szólítottak fel, hogy az azonosítókat az emberek ne használják.
Erre egy további nyomós ok is van: a törvény foghíjas, így a népszámlálási adatokhoz hozzájuthatnak a titkosszolgálatok és az állambiztonsági szervek. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy „Az e törvény értelmében megszerzett adatok statisztikai célokat szolgálnak, illetve más, mint statisztikai célokat is, így kutatási, tudományos, nemzetközi összehasonlító célokat is, összhangban a külön törvényekkel, előírásokkal és nemzetközi kötelezettségekkel, melyek a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényűek.”. A gondot az jelenti, hogy a „külön törvények” lehetővé teszik a titkosszolgálatnak és a rendőrségnek is, hogy más állami szervektől adatok kiszolgáltatását kérjék, s ennek a kérésnek azok kötelesek eleget tenni. További kockázat, hogy a begyűjtött adatokat idén magáncég dolgozza fel.
A Statisztikai Hivatal erre közleményben válaszolt. Biztosította a lakosságot, hogy senkit nem fenyeget az a veszély, hogy adataival visszaélnek, a kételyeket megfogalmazók ellen pedig feljelentést akar tenni. A Statisztikai Hivatal azt állítja, az összeírást követően névteleníti az adatlapokat, a beazonosítható adatokhoz pedig csak a Statisztikai Hivatal korlátozott létszámú alkalmazottja férhet majd hozzá. Az adatfeldolgozó céget a közlemény szerint szigorú biztonsági rendszer előírásai kötelezik.