Egy-két nemzeti színezetű kérdésen kívül szinte unalmasan jók a szlovák-magyar államközi kapcsolatok, derült ki a külügyminiszterek hivatalos pozsonyi találkozója után. A jószomszédi viszony ápolásáért idén Kiss Gy. Csaba irodalomtörténészt, Közép-Európa-kutatót és a Slovakia szlovákiai kutyás bányamentő-szolgálatot tüntette ki a szlovák és a magyar külügyminiszter, Mikuláš Dzurinda és Martonyi János.
Nagyobb visszhangot az sem keltett, hogy több, a határ menti régióknak fontos szerződést is aláírtak. Megszületett a megállapodás, hogy a szécsényi Ipoly-hidat és utat Magyarország, a ráróspusztait Szlovákia fogja fenntartani. Megszületett a döntés arról is, hogy a sátoraljaújhelyi hídon rövidesen megindulhat a személygépkocsi-forgalom, amit már nagyon vártak a térség lakosai, mert eddig csak gyalogosok használhatták.
A kimondottan baráti hangulatú tájékoztatón a sajtót az érdekelte: hol tartanak a magyar alkotmány állítólag szlovák érdekeket sértő rendelkezéseinek tisztázásában, s hogyan fogja Budapest megszüntetni az exterritoriális hatásokat. Erre Martonyi János mindenkit megnyugtatott: magyar törvény csak Magyarország területén lehet hatályos, nincs ok aggodalomra. Különösen, hogy Magyarország tiszteletben tart és betart minden nemzetközi egyezményt, jogi normát, szerződést. A külhoni magyarok magyar állampolgárságával kapcsolatosan pedig elmondta: a szlovák fél által átadott szerződésjavaslat azért nem lehet kiindulási alap, mert a jelenlegi szlovák valóságot kívánja rögzíteni. Addig tehát nehéz bármilyen államközi szerződést kötni, amíg Szlovákia törvényei kizárják, hogy bármely állampolgárának kettős állampolgársága legyen. Magyarország kész tárgyalni, de várja, Szlovákia hogyan módosítja állampolgársági törvényét.
Kiderült, szó volt a külügyminiszteri találkozón a magyarországi oktatási-nevelési támogatásokról, mivel a Pázmány Péter Alapítvány – a korábbi lebonyolító – kurátorai levélben kérték fel Mikuláš Dzurinda külügyminisztert, állítsa vissza ezen státusukat, amit annak idején, miniszterelnökként (2003-ban) ő harcolt ki. A jelenlegi magyar kormány úgy döntött, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségén keresztül folyósítja majd a magyar iskolákba járó gyerekeknek a támogatást, erre reagált úgy a PPA, hogy emlékeztette Dzurindát: Szlovákiának szerződésben garantálta Budapest, hogy természetes személy ilyen címen pénzt nem kaphat. Martonyi János úgy reagált erre a felvetésre: a szerződéses garancia most is lehetséges, mert az SZMPSZ nem természetes, hanem jogi személy – mint a PPA is -, de ha a szlovák kormány tárgyalni akar a részletekről, a magyar fél készen áll erre is.
Fogadta Martonyi Jánost Iveta Radičová kormányfő is. Megbeszélésükön a kényes kérdések szerepeltek, a kettős állampolgárság, az új magyar alaptörvény, amely Radičová szerint választójogot ad a külhoni magyaroknak, ezért „jobb lenne, ha a nemzetközi standardokat tartaná szem előtt a konkrét választójogi törvény”, mondta. Kifogásolta még, hogy a magyar alkotmány d) cikkelyében Magyarország felelősséget vállal a külföldön élő magyarokért, ami szerinte úgyszintén azt jelenti, hogy Magyarország külföldön akarja érvényre juttatni jogrendjét. Radičová közölte: Szlovákia emiatt megteszi a szükséges intézkedéseket.
Követelte azt is, hogy Magyarország kössön államközi szerződést Szlovákiával a kettős állampolgárságról, mert csak így rendezhető standard módon a kérdés.
Ami a tényleges államközi gazdasági és regionális kapcsolatokat, a közös fejlesztéseket illeti, a szlovák politika és nyilvánosság számára szinte láthatatlanok maradtak a megkötött szerződések is. Csupán nagyra becsülte a miniszterelnök az energetikai rendszerek és közlekedési útvonalak összekötését, illetve a pilisszentkereszti szlovák ház augusztusban esedékes átadását.
