Augusztus 26-án, délelőtt 10 órakor felavatták Móron (Fejér megye) Magyarország első polgári származású miniszterelnökének, Wekerle Sándornak a köztéri emlékművét, melynek alkotója a felvidéki származású, Móron élő szobrászművész, Nagy Benedek.
Mór városa tavaly kezdeményezte a Wekerle Sándor Emlékév meghirdetését 2011-re, melynek legjelesebb eseménye épp a mai szoboravató: ezzel tisztelegnek a háromszoros magyar miniszterelnök,a város szülüttének emléke előtt, aki 90 évvel ezelőtt, 1921. augusztus 26-án hunyt el. Az emlékművet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta fel, aki beszédében így fogalmazott: Wekerle Sándor “élete és példája bizonysága annak, hogy lehet a kapott talentumokat a haza javára kamatoztatni”. A politikus hangsúlyozta, hogy Wekerle Sándor első miniszterelnökségének idején aranyalapúvá tette a magyar nemzeti valutát, s akkor született meg az első átfogó egyházpolitikai törvény, amelynek “figyelembe vétele megkerülhetetlen volt napjaink törvényalkotási munkájában is”. Törlesztve az utókor adósságát és megbecsülve az általa végzett heroikus munkát, a kormány ” alapot nevezett el” Wekerle Sándorról – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Wekerle Sándor Emlékév
A nagy formátumú politikus munkássága előtt tisztelegve a Móri Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezésére Móron 2010. július 9-én megalakult a Wekerle Sándor Emlékbizottság. Az Emlékbizottság felkérésére a helyi önkormányzat képviselő-testülete a 2011. évet Wekerle Sándor Emlékévvé nyilvánította, a fővédnökséget Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke vállalta. Az Emlékbizottság célja ezzel az volt, hogy széles körben is megismertesse a méltatlanul elfeledett móri születésű államférfi munkásságát, melynek korunkra is megvannak a maga üzenetei. A Wekerle Emlékbizottság az emlékév keretében – a városi önkormányzattal, állami szervekkel valamint civilekkel összefogva – számos programot szervezett.
Ezek között kiemelendő a Kárpát-medencei gazdasági fórum, melyet május 27-én tartottak a városban. A nemzetközi szintű gazdasági fórum célja az volt, hogy a történelmi Magyarország teljes területéről származó gazdasági szakemberek részvételével, szakmai szervezetek bevonásával lehetőséget biztosítson a Kárpát-medencei régió vállalkozásainak, közgazdászainak, kamaráinak, együttműködő partnereknek a gazdasági helyzetelemzésre, a kétoldalú információcserére, az együttműködés kereteinek bővítésére.
A rendezvényen előadást tartott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is, aki kiemelte, hogy a Kárpát-medence Európa egyik új növekedési zónája, melynek gazdasági integrációjával felépíthető egy “kitörési gazdaságpolitika”. Ezen új térségi gazdaságpolitika elindítását célzó tervet Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Wekerle-tervnek javasolta elnevezni.
A rendezvényen előadást tartott Duray Miklós is, aki egyebek mellett az utóbbi évek igencsak vitatott gazdaságpolitikai döntéseiről beszélt.
A Wekerle Sándor Emlékév 2011. november 14-én zárul, amikor megemlékeznek Wekerle Sándor születésnapjáról.
Wekerle Sándor: pénzügyminszter, kormányfő, akadémikus
Wekerle Sándor nevét ma talán – méltatlanul – kevesen ismerik, kevesebben, mint megérdemelné. Háromszoros miniszterelnök, többször volt pénzügyminiszter. Jogász, országgyűlési képviselő, pénzügyi szakember – és a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Tehetségét Széll Kálmán pénzügyminiszter ismerte fel, így aztán az ifjú Wekerle igen gyorsan haladt felfelé a pénzügyminisztériumi ranglétrán: fogalmazóból hat év alatt miniszteri tanácsos lett. A nyugdíjtörvény megalkotásában való részvételéért 1884-ben a Vaskorona rend III. fokozatával tüntették ki. Tisza Kálmán pénzügyminisztersége idején államtitkárrá nevezték ki, majd szintén Tisza kormányában lett pénzügyminiszter 1889-ben. E munkáját folytatta a következő, Szapáry Gyula által vezetett kormányban is. A pénzügyi tárca vezetését akkor is megtartotta, amikor Szapáry lemondása után ő lett a miniszterelnök 1892-ben.
Első pénzügyminisztersége, illetve miniszterelnöksége alatt az államháztartás egyensúlyát helyre tudta állítani, eltüntette a költségvetési deficitet, többlettel zárt. A minisztersége előtti 28 évben 313,7 millió forint hiány halmozódott fel összesen. Első minisztersége hét éve alatt 381,3 millió többletet ért el. Az állami bevételeket fokozta, a fogyasztási adók, az illetékek és a jövedékek reformjára fektette a hangsúlyt. Az adórendszer mellett a pénzügyi adminisztrációt is alaposan átszervezte. Nevéhez fűződik az államadósságok konverziójáról szóló törvény megalkotása. A kölcsönhöz a hazai bankok konzorciumán kívül külföldi bankokat is igénybe vett.
Nevét a pénztörténetbe a valutarendezéssel írta be. Az 1866-os háború után a pénzügyi helyzet hosszú ideig nem javult. Az állam által kibocsátott bankfedezet nélküli államjegyek értéke folyamatosan ingadozott. Az ezüst értéke hullámzott, majd zuhant. A valutarendezés gondos előkészítő munkát igényelt: a lakosságot, a közvéleményt fel kellett világosítani a rendezetlen valuta káros következményeiről, az osztrák felet meg kellett győzni a rendezés lehetőségéről és szükségességéről, és megteremteni a feltételeit, hogy az ország az új valuta bevezetéséhez szükséges mennyiségű aranyhoz jusson. A valutarendezés kivitelezésének befejezését Lukács László pénzügyminiszter valósította meg. Az 1892-ben bevezetett aranyalapú korona a korszak és a térség egyik legerősebb valutája lett az első világháborúig.
Wekerle 1906-tól négy éven át koalíciós kormány élén másodszor is miniszterelnök, és pénzügyminiszter. Második minisztersége alatt az egyenes adók reformjára került sor. A reform legjelentősebb része, hogy a személyes jövedelmet vette megadóztatás alá (1909). 1917 augusztusától 1918 októberéig – már betegen – harmadszor is vállalta a miniszterelnökséget IV. Károly király kérésére. A Monarchia felbomlását nem tudta megakadályozni. A pénzügyi, sőt rövid ideig a belügyi tárcát is kezében tartotta. A proletárdiktatúra idején túszként tartották fogva. 1920 után a politikától visszavonult: gazdasági, szakmai tevékenységet folytatott a Közművelődési Tanács, a Pénzügyi Tanács elnökeként.
Pénzügyi tevékenységén kívül kiemelendő szerteágazó tevékenysége közül az állam és az egyház további szétválását elősegítő intézkedések, az állami anyakönyvezésről, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvények megteremtése. Neki köszönhetően javult viszonyunk Ausztriával, rendezte honvédelmi ügyeinket is. A bányászat és a kohászat is nagy átalakításon ment át. Számos közéleti, tudományos tisztséget viselt: a Közigazgatási Bíróság elnöke, az Országos Kaszinó igazgatója, később a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A főváros egy részét teljesen átalakította. A Wekerle- telep máig városrész és fogalom. Életművét az első világháború megsemmisítette, de az utókor az általa lerakott alapokon fejlődött tovább. Számos város díszpolgári címet adományozott Wekerlének, sőt nótákban, dalokban is megörökítették nevét.Magyarország első polgári származású miniszterelnöke. Háromszoros miniszterelnök, többször töltötte be a pénzügyminiszteri posztot, jogász, országgyűlési szónok, képviselő, pénzügyi szakember, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Aki a miniszterelnök emlékművét megalkotta: Nagy Benedek
Nagy Benedek szobrászművész egyik legnagyobb nemzeti ünnepünkön, 1941. március 15-én látta meg a napvilágot a dunaszerdahelyi járásban található Illésháza községben. 1961-től 63-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1970 óta él, tanít és alkot Móron: kisplasztikákat, érmeket, köztéri kompozíciókat – emlékműveket, emlékszobrokat, portrékat, domborműveket készít. Alapvetően figuratív szobrászata expresszív hangoltságú, művészetében visszatérő motívum a lovas-ábrázolás. Alkotásai részletgazdagok, mívesen kidolgozottak.
Felvidék Ma, -szd-
Forrás: mor.hu, mti
