Két magánszemély, Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, valamint Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője petíciót adott át csütörtökön Brüsszelben az Európai Parlament illetékes bizottságának, a Beneš-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen tiltakozva.
Az átadás után a panasztevők nevében Juhász Imre elmondta: véleményük szerint a dekrétumok egy része, illetve az azok érinthetetlenségét kimondó, 2007-es megerősítő jogszabály az uniós alapszerződésbe és az alapjogi chartába ütközik, ezért szeretnék elérni, hogy az Európai Unióban kerüljön napirendre a kérdés.
A petíció szövege szerint az aláírók azt kérik, hogy „az Európai Parlament tűzze napirendre a Beneš-dekrétumok, a Szlovák Nemzeti Tanács és egyéb a (cseh)szlovák hivatalos szervek által a kérdéses időszakban alkotott – és a magyar és német kisebbséget súlyosan diszkrimináló – jogszabályok ügyét. Ennek során vizsgálja meg azok európai uniós jogrendszerrel való összeegyeztethetőségét.” Fontosnak látják azt is, hogy Szlovákia helyezze hatályon kívül az érintett jogszabályokat. Annak elérését is kérik, hogy „ezen jogszabályok, illetve a hatályban nem lévők miatti joggyakorlat, a Szlovákia (a volt Csehszlovák Köztársaság alkotórésze), illetve a volt Csehszlovák állam által elkövetett bűnök vonatkozásában … kövessék meg a szlovákiai magyarságot és németséget, illetve fizessenek méltányos kártérítést számukra a vagyonelkobzások és a lelki megpróbáltatások miatt”.
Juhász fogalmazása szerint azt próbálják elérni, hogy az EP-eljárás „rászorítsa Szlovákiát arra, hogy úgy viszonyuljon ezekhez a kérdésekhez, ahogyan egy európai uniós tagállamnak kell”, azaz „szüntesse meg azokat a hátrányos jogkövetkezményeket, amelyeket a dekrétumok a felvidéki magyarságnak okoztak”. Hangoztatta: akciójukkal arra is fel kívánják hívni a figyelmet, hogy a Beneš-dekrétumok ügyében „folyamatosan nem történik semmi”. „Le kell zárni végre a II. világháborút” – szögezte le a magyar panaszos.
Erminia Mazzoni, az EP petíciós bizottságának elnöke a beadványt átvéve jelezte, hogy az EP – az Európai Bizottság bevonásával – először azt vizsgálja, befogadja-e a petíciót, azaz helyt ad-e a téma megtárgyalásának. Hozzátette: körülbelül 3-6 hónap múlva dőlhet el, hogy napirendre veszik-e a petíciót.
Jelen volt az eseményen Bagó Zoltán, a Fidesz EP-képviselője is, aki szintén úgy nyilatkozott, hogy az említett szlovák jogszabályban „tényként kezelt megállapítások szöges ellentétben állnak az európai uniós emberi jogi alapnormákkal”. Hozzátette: a jogszabály hatályon kívül kerülése révén teremtődhet meg „az a fajta homogén nemzetközi környezet, amelyben például Szlovákia uniós tagsága is számunkra elfogadható”. Ígéretet tett arra, hogy a képviselők folyamatosan nyomon követik majd ennek a petíciónak a sorsát. Bagó Zoltán az MTI kérdésére nem zárta ki, hogy hosszabb távon EP-dokumentum születhet majd a beadvány nyomán.
MTI nyomán, Felvidék.ma
