Mitől lehet felháborodni? Elég, ha azt mondja egy magyar államtitkár Budapesten az egyik egyetem hallgatóinak: „A szlovákiai magyarság megmaradásának elengedhetetlen feltétele a magyar intézményrendszer.
Ezért a magyar kormány kívánatosnak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártja sikeresen szerepeljen a választásokon.“
Az államtitkár nemzetpolitikai kérdésekről beszél, határon belüli és határon túli magyarok viszonyáról, a magyar társadalom és a számbeli kisebbségi létben élő magyarok viszonyáról, a létező intézményi rendszerekről és egyeztető fórumokról. Otthon beszél, hazaiaknak. S ki háborog a miatt, amit mond? Pozsonyban egy olyan szlovák párt vezetője, amelynek van ugyan nemzetiségi programja is, de azt hirdeti: kizárólag Szlovákián belül lehet és kell megoldani a nemzetiségi kérdéseket. Hogy „mit” háborog? Azt, hogy „Budapest beavatkozik a szlovákiai parlamenti választásokba“.
Ezt a pártelnököt nem Ján Slotának és nem Robert Ficónak hívják, hanem Bugár Bélának, mégis Budapestre mutogat, Budapestet okolja, a szlovákiai parlamenti választásokat Budapesttől félti. Ez lenne az együttműködés, a megértés, a felelősség kulcsa? Vagy csak a közhely, a mondás igazolódik újra, hogy: aki korpa közé keveredik, felfalják a disznók?!
Magyar embernek, húszéves politikusi múlttal ilyen mélyre süllyednie akkor sem lenne szabad, ha Slota listáján lenne képviselőjelölt. Nem kéne erőnek erejével előhúznia a magyarkártyát akkor, amikor – Istennek hála – az elmúlt három hónap nem magyargyalázástól volt hangos itt, a Tátra alatt (hogy senkit meg ne sértsek). És különösen nem akkor, amikor az egyedüli versenytársának kikiáltott párttal szemben totális monopolhelyzetet élvez a szlovák sajtóban és az összes televízióban. Ha lenne politikai versenyhivatal, rég megóvta volna azt a gyakorlatot, ami itt, a Tátra alatt a médiában zajlik. Kampány ide vagy oda, hiába 26 induló párt a választásokon, mindenhol csak az eddigi parlamenti pártok szerepelnek meg a feltörekvő üdvöske, az egy híján száz… Mert valahol valakik lekartellezték, hogy a többieknek kuss.
Az MKP-nak meg duplán kuss. Még az egyetlen magyar nyelven írott napilapban is leginkább fizetett hirdetésben közölték a róla szóló híreket, miközben a kartellbe tartozókét – ugyanazon forrásból – ingyen és bérmentve, maguktól tették közzé. Mindegy, hogy liberális, balos vagy bulvár-e a lap… A tévék választási vitaműsorként beharangozott adásaiba is – este tíz után vagy éjféltájban – külön kell bekövetelnie magát, mert ott is működik a kartell meg a kirekesztés. A parlamenti vezérek és a noramojsejovák már tízszer szerepeltek, míg az MKP egyszer sem. Ettől nem lehet felháborodni? Elvégre: ez egy olyan kérdés, amit kizárólag Szlovákián belül lehet és kell megoldani! A demokrácia elementáris és fair play szabályai szerint.
Sajnos, Szlovákia nagyon eltávolodott attól, hogy a játékszabályokat a politikában komolyan vegye. Az utca visszhangzik ugyan attól, hogy „rács mögé a gorillákat”, meg ezt harsogja a média is, új arcok után kiáltva, de meg nem mutatná őket a nagyérdemű választópolgárnak. Neki is jobban megfelelnek a régiek, mert azokra számítani lehet a reklám- és marketingbevételek kalkulálásakor. A gorilla-rendszer itt is működik, ahogyan a „kéz kezet mos” is. Háromszoros hurrát kellene kiáltani, hogy három hét alatt egyszer végre leírta az MKP nevét is a liberális véleményformáló lap, igaz, csak Bugár felháborodását osztva és közhírré téve, meg kikérve a szlovák nemzetnek, hogy „Budapest beavatkozik a szlovákiai parlamenti választásokba“.
Orwelli világ van Szlovákiában, állatfarm, tele egyenlőbbekkel. Sajnos, mostanság nem működnek már Polgári Szemek, MEMO 2012-k sem, hogy a választási verseny tisztaságát kövessék. Nem küld megfigyelőket az EBESZ, sem az Európa Tanács; ide még azt sem üzenik meg majd a végén, amit Moszkvába Putyin újraválasztásakor, hogy „a választás szabad volt, de tisztasága megkérdőjelezhető”, éppen a miatt, hogy a megmérettetésen indulóknak nem voltak azonos és egyenlő feltételeik a kampány során az országos médiákban és sajtótermékekben.
Egy karakán, demokrata embernek ezen kell háborognia.
Felvidék.ma, NGYR
{iarelatednews articleid=”32807″}
