A „Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében címmel” tartott konferenciát Budapesten a magyar nyelv politikai és nyelvhasználat helyzetének feltérképezésére hívtak össze. Felvidékről Horony Ákos tartott előadást.
A konferenciát a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság Nemzetpolitikai Kutatóintézetete szervezte. Nyelvében él a nemzet – csengtek vissza mottóként Széchenyi István gróf szavai.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár rámutatott, hogy a magyar állam feladata a határon túli magyar közösségekkel együttműködve elérni azt, hogy mindenki tökéletesen elsajátíthassa anyanyelvét, és félelem nélkül használhassa azt. „Számos esetben tapasztalunk olyan intézkedéseket a szomszédos országok részéről, amelyek hátrányosak a külhoni magyarság nyelvhasználatát illetően. Meggyőződésem, hogy minden ember számára saját anyanyelve jelenti a kulcsot múltja, gyökerei, ezáltal pedig saját maga megismeréséhez” – mondta.
A Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság felfogása szerint a magyar nemzet határa a magyar nyelvi művelést biztosító intézetek hatáskörével esik egybe. Egy ilyen jellegű nemzetfelfogásban a nyelvi tényező nagyon fontos – szögezte le Répás. Hozzátéve: az anyanyelv művelése segítség lehet többek között abban is, hogy a fiatalok közösségen belül házasodjanak.
Répás Zsuzsanna kiemelte, a nyelvtanulásra az óvodások a legfogékonyabbak. Ezért is indította el a magyar kormány a „Külhoni magyar óvodák éve” kezdeményezést – mondta. A nyelvi nevelésben azonban a pedagógusok mellett a szülőknek is nagyon fontos szerepük van, hiszen törekedniük kell arra, hogy gyermeküket magyar nyelvű óvodába, majd iskolába írassák be – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A magyar kormány által elfogadott új Alaptörvényben nem csak a nemzetiségek nyelvhasználata, hanem a magyar nyelv védelme is helyet kapott.
A nyelv nem csak kommunikációs csatorna, hanem nemzeti kultúránk összetartó szövete, közös hagyományunk kincsestára, a magyar kulturális nemzet egységének, fennmaradásának záloga – hívta fel erre a figyelmet Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki tájékoztatott arról is, hogy a kormány felkért több tudományos intézetet, hogy vizsgálják meg a magyar nyelv helyzetét, és segítsék egy, a szabad nyelvhasználatot előmozdító cselekvési terv elkészítését. Számos különféle hagyományokkal rendelkező országban élnek magyar anyanyelvű emberek, ezért egy olyan nyelvstratégia kidolgozására van szükség, mely figyelembe veszi a közösségek közötti különbségeket – húzta alá a helyettes államtitkár.
A szakemberek szerint a megfelelő nyelvstratégia megalkotásának előfeltétele, hogy pontos helyzetfelmérést készítsenek a szomszédos országok nyelvpolitikájáról, valamint az Európai Unió által biztosított vagy hiányzó lehetőségekről. A szomszédos országok által is aláírt Nyelvi Charta betartásáról azonban az országok saját hatáskörben döntenek. Kardos Gábor, a Nyelvi Charta Szakértői Bizottságának tagja elmondta, hogy „amikor létrehozták ezt a mechanizmust, akkor az állam nemzetközi presztízsére és az európai államok együttesének a nyomására alapították ezt. Tehát semmilyen szankciót ebben a tekintetben megállapítani nem lehet. Az ellenőrző bizottság csak ajánlásokat tehet, és felhívhatja a figyelmet a charta betartására. A tagállamokat nem kényszeríti semmi arra, hogy a határon túli magyarokat ne akadályozza anyanyelvük használatában”.
Felvidékről Horony Ákos vett részt a konferencián – a Szlovákiai Magyarok Kerekasztal mellett működő jogsegélyszolgálat munkatársaként. Jogászként ő tartotta a Szlovákiát érintő országbemutatót, az írásos dokumentációt Szlovákiára vonatkozóan pedig Fiala János dolgozta ki. A konferenciát követően hamarosan megjelenik egy szakmai tanulmány is, mely részletesen elemzi a nyelvhasználati körülményeket a Kárpát-medence országaiban, hogy ezzel is segítsék a magyar nyelv használatát a Kárpát-medencében.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34236″}
