A luxembourgi európai bíróság szerint Szlovákia nem sértette a nemzetközi jogot azzal, hogy megakadályozta Sólyom László belépését Szlovákia területére. A következőkbe a hírrel kapcsolatos véleményeket gyűjtöttük össze.
Előzmény: Szlovákia 2009. augusztus 21-én jegyzékben utasította el Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök belépését Szlovákia területére. A magyar államfő egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására a Komáromban vett volna részt Szent István szobrának avatási ünnepségén. 2010 márciusában Magyarország azért fordult az Európai Bírósághoz, mert elfogadhatatlannak ítélték, hogy egy uniós tagállam egy másik tagállam államfőjével szemben az uniós jogra hivatkozással úgy lépjen fel, ahogy azt Szlovákia tette Sólyom László köztársasági elnök esetében.
Felvidéki magyarság
Bárdos Gyula, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke szerint, pártjuk nagyon sajnálatosnak tartja a luxembourgi bíróság döntését. „A vonatkozó jogi előírásokat különbözőképpen lehet magyarázni és értelmezni, ez történt ebben az esetben is” – hangoztatta Bárdos Gyula. Rámutatott: bár úgy vélik, hogy a bíróságnak a döntésre vonatkozó indoklása „nagyon gyenge lábakon áll”, tudomásul veszik az ítéletet, de nem tartják megfelelőnek. „Bármilyen ítélet is született, az, hogy az Európai Unión belül korlátozták egy uniós polgár szabad mozgását ellentmond a normális uniós kapcsolatoknak” – szögezte le.
Csáky Pál politikus-közíró, az MKP Országos Elnökségének tagja:
„Ezt a hírt bizonyára többen fogják majd kommentálni. Miután magam nem voltam részese a rendezvény szervezésének (Sólyom László komáromi civilek meghívására jött a szoboravatásra, amely rendezvényen, ugyancsak a szervezők kívánságára, politikus nem mondott beszédet, magam az MKP akkori elnökeként is csak vendégként vettem részt a rendezvényen), ám a véleményemet akkor is – és ma is – megkérdezték többen, így a sajtó képviselői is, ezért az alábbiakat szeretném elmondani:
A véleményem ugyanaz, mint akkor volt. Ez 2009-ben sem elsősorban jogi kérdés volt, hanem politikai és az elemi illem kérdése. Sólyom László is, Bajnai Gordon akkori miniszterelnök is és a Balázs Péter által vezetett magyar külügyminisztérium is rosszul mérte fel a helyzetet. Ezt a nézetemet akkor is elmondtam nyilvánosan, akkor sem örültek neki.
Leginkább Sólyom László civil-orientációja bosszulta meg magát. A szervezés amatőr volt, az előkészítés gyenge. Az augusztus 21-ei dátum tényleg nem volt szerencsés.
Amatőr dolog volt a magyar külügyminisztériumtól az utolsó pillanatban, munkaszüneti napon átvenni a szlovák jegyzéket – akkor, amikor Sólyom László már Komárom határában járt. A jegyzéket át lehetett volna venni két órával később, a koszorúzás befejeztekor, s akkor nem lett volna hivatkozási alap.
Az a dokumentum, amire a szlovák kormány hivatkozott, akkor is irreleváns volt. Miután telefonon kapcsolatba léptem Sólyom László elnök úr kíséretével, a magyar külügyminisztériummal és az akkori szlovák rendőrfőkapitánnyal is, aki Komáromban volt, azt javasoltam, hogy Sólyom László jöjjön át Komáromba, tegye le koszorúját a szobor elé, hajoljon meg, s utána menjen vissza Magyarországra. Tekintettel az ott lévő nagy magyar tömegre és az erős rendőri készültségre, semmiféle atrocitás nem történt volna. A beszédét, tekintettel a kialakult durva atmoszférára, mondja el a nagykövet úr (ez így is történt), ne tegye ki magát a Komáromba importált, mintegy negyven észak-szlovákiai maticás bekiabálásainak, füttyének.
Annak, hogy Sólyom László nem jött át Komáromba, elsősorban a szlovákiai magyarok felé volt negatív üzenete.
A magyar külügyminisztérium tessék-lássék vitte tovább az ügyet, nem vagyok róla meggyőződve, hogy valóban jól akarták kezelni a témát. A beadvány sem volt szerencsésen megfogalmazva.”
Solymos László, a Most-Híd szlovák-magyar párt alelnöke a luxembourgi ítéletet, mint „szakmai és jogi döntést” nem kívánta értékelni, ugyanakkor rámutatott: szerencsétlennek tartják az akkori szlovák kormány hozzáállását Sólyom László – végül meghiúsult – szlovákiai látogatásához. „Mellékes, hogy jogilag most melyik fél kapott igazat, a fontosabb az akkori történések lecsapódása a két ország kapcsolatában, ami határozottan nem volt jó” – állapította meg a Most-Híd politikusa.
Öllös László politológus kijelentette: sokak nézete szerint ez az ítélet volt várható, ugyanakkor úgy véli, hogy a döntésnek nem lesz érdemi befolyása a szlovák-magyar viszony aktuális alakulására. Öllös szerint a Luxembourgban megszületett ítéletet nehéz véleményezni, azt azonban Sólyom László beutazásának megakadályozása kapcsán látni kell, hogy az akkori szlovák kormány ezzel a lépéssel sikeresen elérte, hogy a szlovák közvélemény ne az akkori magyar államfő beszédének tartalmával, hanem ideutazásának körülményeivel foglalkozzon. „El akarták kerülni, hogy a szlovák közvéleményhez eljusson Sólyom László beszédének mondanivalója, amely Szent István azon üzenetére épült, hogy az egynyelvű ország gyenge és esendő” – jegyezte meg a politológus.
Magyarország
A kormány bízik abban, hogy sem Magyarország és Szlovákia viszonylatában, sem más tagországban nem történik a jövőben olyan eset, amely Sólyom László akkori köztársasági elnökkel történt 2009 augusztusában – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma. A KIM közleménye szerint a per egyedülálló volt abból a szempontból, hogy az államfők státuszának nemzetközi jogi és uniós jogi megítélését, illetve az uniós jog hasonló esetekre történő alkalmazhatóságának kérdését vetette fel.
A Jobbik szerint több szempontból is aggályos az Európai Bíróság Sólyom-ügyben hozott döntése, az Európai Unió saját elveit, értékeit sem tiszteli.
Gyöngyösi Mártonnak, a Jobbik parlamenti frakcióvezető-helyettesének közleménye szerint a közösség az emberek szabad mozgására vonatkozó alapvető emberi jogot sem képes a kettős mérce alkalmazása nélkül érvényre juttatni. Közölte továbbá, hogy külpolitikai kudarcnak tekintik a döntést, ugyanakkor szerinte nem meglepő az ügy negatív kimenetele, mivel hiányzik a magyar diplomácia érdekérvényesítési képessége.
Nem fogalmazott egyértelműen az Európai Unió bírósága, amikor meghozta döntését Sólyom László köztársasági elnök szlovákiai látogatásával összefüggésben – mondta Kumin Ferenc a Hír Televízió Rájátszás című műsorában. Kumin Ferenc, a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár rámutatott: a bíróság nem mondta ki, hogy Szlovákia az európai uniós joggal összhangban járt volna el. Szerinte az Európai Bíróság feltette a kezét azt sugallva: az uniós jogot követve nem tud igazságot tenni. Hangsúlyozta: sajátos interpretációt jelent, ahogyan a szlovák oldalon értelmezik azt, hogy igazolást nyert, a joggal összhangban járt el Szlovákia, mikor ezt a döntést hozta. „Az a hivatkozás teljesen feketén-fehéren nyilvánvaló volt az ítéletből, hogy nem volt alkalmazható ebben a kérdésben. Gyakorlatilag így elpattintotta magától a labdát ennyi év után az uniós bíróság” – fogalmazott.
Szlovák vélemények
Robert Fico miniszterelnök üdvözölte az Európai Unió bíróságának döntését, mely szerinte azt bizonyítja, hogy a szlovák kormány mindig tiszteletben tartotta a nemzetközi normákat és az ország kötelezettségeit. „Üdvözöljük a bíróság döntését, amely megerősíti, hogy érzékeny nemzetközi kérdésekben, az érzékeny nemzetközi kapcsolatok terén mindig úgy viselkedünk, hogy tiszteletben tartsuk Szlovákia nemzetközi kötelezettségeit, mint ahogy a nemzetközi normákat is” – mondta Robert Fico. Hozzátette: igaz ugyan, hogy az EU tagországok polgárainak jogában áll egy másik tagország területén tartózkodni, de ez a széles megfogalmazást használó jogszabály nem vonatkozik az államfőkre, mivel őket „bizonyos mértékig korlátozzák a diplomácia szabályai és szokásai”.
Miroslav Lajčák külügyminiszter elégtételnek tartja a döntést. Szerinte eddig sem volt kérdéses az eset során tett lépéseik helyessége, így az ítélet sem számít meglepetésnek. „A bíróság döntése megerősítette Szlovákia álláspontját (…) Az ítélet egyértelműen elválasztotta a szabad mozgáshoz való jog – Szlovákia által teljes mértékben elfogadott – gyakorlását az államfői látogatástól, melynek státusa specifikus” – szögezi le állásfoglalásában a szlovák külügyi tárca.
Az igazságügyi tárca leszögezi: az ítélet megállapította, hogy Magyarországnak – az uniós jog megsértésével kapcsolatos – fenntartásai megalapozatlanok voltak. „Megerősítést nyert Szlovákia azon fő érve, mely szerint az államfő országának megtestesítője, s ez személyét megkülönbözteti az Európai Unió többi polgárától, ezért az unión belüli mozgására a nemzetközi jog által meghatározott normák vonatkoznak” – olvasható a közleményben.
Maros Šefčovič, az Európai Bizottság (EB) szlovák alelnöke űgy látja, hogy ilyen világos álláspontnak nem csak a mostani perben van nagy jelentősége. Fontos lehet ugyanis hasonló jövőbeni esetek megítélésénél is, ahol precedensként szolgálhat.
Az újságírók már nem ilyen lelkesek a luxemburgi döntést illetőem. „Ostoba politikai döntés volt” Sólyom László 2009-es szlovákiai látogatásának meghiúsítása, függetlenül attól, hogy jogi szempontból rendben volt-e – írta kommentárjában a Sme napilap. Éppen ezért félrevezetőek a szlovák diplomácia azon nyilatkozatai, amelyek a luxembourgi döntésre, mint „a szlovák fél lépését bírálóknak szánt egyöntetű válaszra” mutatnak rá. A Sólyom László beutazását meghiúsító szlovák kormányzati lépést ugyanis annak motívuma miatt érte bírálat – szögezte le a lap. Hozzátette: Robert Fico akkori kormánypolitikájának volt szerves része ez a „kifejezetten ellenséges lépés.”
Egy világos pillanatát mutatta meg az Európai Unió tegnap”, amely nem mindig olyan naiv, mint amilyennek látszik – írta kommentárjában a Hospodárské noviny című gazdasági napilap. A perben született döntés a „nemzeti államok”, nem pedig az „európai polgárok” érdekei mellett tette le a voksot – olvasható a lapban. A precedensértékűnek minősített döntés „még jól jöhet a jövőben” Robert Ficónak, ha szüksége lenne arra, hogy a határ túlsó oldalára küldje vissza az ország déli részén „meghívás nélkül masírozó magyar radikálisokat.”
mtv, hirtv, mti, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36077″}
