A Pozsonyi Közgazdász Klub vendége volt november 22-én dr. Radetzky Jenő, a Wekerle terv végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, a magyar gazdaság növekedési stratégiájáról, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai és dunaszerdahelyi irodájának megnyitásáról, a Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Ipakamara megalakításáról is szó volt.
A vendéget és a közönséget Kollai István, az eseménynek otthont adó Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója üdvözölte, a beszélgetést Pogány Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság ügyvezető elnöke vezette. Először a közgazdász társaságot mutatta be, beszámolt arról, milyen rendezvényeken vettek részt a felvidéki közgazdászok együttműködve a Magyar Közgazdasági Társasággal, a romániai és a vajdasági magyar közgazdász társaságokkal: kiemelte az 50. Közgazdász Vándorgyűlést Egerben, a Gyulán megszervezett Fiatal Közgazdászok Kárpát-medencei Találkozóját, és a Móron tartott két Kárpát-medencei Gazdasági Fórumot, amelyeknek dr. Radetzky Jenő által vezetett Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara volt a szervezője.
Ott voltak a felvidéki közgazdászok Móron 2011 júniusában, Wekerle Sándor szülővárosában, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy az NGM égisze alatt készül a Kárpát-medencei gazdasági fejlődésre vonatkozó stratégiai terv, és a 2012. októberében szervezett második találkozón, ahol már a terv végrehajtásából adódó lehetőségekről és eredményekről is szó volt.
Radetzky Jenő 2012. július 1-jétől a Nemzetgazdasági Minisztériumban miniszteri biztosként felügyeli a Kárpát-medencei gazdasági térség fejlesztési stratégiáját, annak végrehajtását. Emellett a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és a magyar-román vegyeskamara tiszteletbeli elnöke, és most kezdeményezője és mozgatórúgója a Magyar-Szlovák Kereskedelni és Iparkamara létrehozásának. Elmondta, azt reméli, még ebben az évben sikerül megalakítani a vegyeskamarát, az egyeztetések már hónapok óta folynak.
A Wekerle-terv névadója Radetzky Jenő volt, aki nagy tisztelője Wekerle Sándornak. Elsősorban azért, mert Wekerle móri születésű, székesfehérvári diák volt, Fejér megye tiszteletre méltó személyisége, aki 1848. november 15-én született Móron, 1921. augusztus 26-án halt meg Budapesten, háromszor volt miniszterelnök, több tárca felügyelője, pénzügyi szakember, stratéga, az MTA igazgatója és tiszteletbeli tagja, ismertette Pogány Erzsébet. Hozzátette, Mór városka közepén a miniszterelnök halálának évfordulójára, 2011. augusztus 26-án egy gyönyörű Wekerle szobrot avattak, amelynek alkotója, Nagy Benedek szobrászművész felvidéki születésű, szüleivel a második világháború után Illésházáról-Tonkázáról telepítették át gyermekkorában Magyarországra.
A Wekerle-tervet a Pozsonyi Közgazdász Klub meghívójával együtt a résztvevők megkapták: 2012 augusztusában fogadta el és hozta nyilvánosságra a NGM, 25 oldalas dokumentum, amelyből Pogány Erzsébet egy pontot emelt ki: az öt ágazat, amelyet a magyar kormány a gazdasági fejlődés kitörési pontjaként megjelölt, érvényes az egész Kárpát-medencei-i térségre: ez a gépipar, járműipar, zöldgazdaság és élelmiszergazdaság, turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és infokommunikációs szektor.
Dr. Radetzky Jenő előadásában kifejtette, milyen stratégiai célokat követ a Wekerle-terv, amely a Kárpát-medencei térségben az elkerülhetetlen gazdasági integráció, a szinergiák és kölcsönhatások felismerésére és gazdaságélénkítő szerepére épül. A célcsoport kiemelt hangsúllyal a kis- és középvállalkozások, a magyarországi és a Kárpát-medencei vállalkozások egyaránt, amelyeknek a külpiacon való megjelenését, helytállását kívánja a magyar kormány segíteni. Több alkalommal hozott fel ausztriai példát, amelyeket tiszteletbeli osztrák konzulként jól ismer és látja, hogy a gazdasági integráció szükségességét Bécs hamarabb ismerte fel, mint Budapest, miközben Magyarország adottságai arra, hogy a térség gazdasági integrációjának a motorja legyen, adódik a geopolitikai helyzetéből és abból, hogy a magyar nemzet egy része a szomszédos államokban él. A magyar növekedési stratégia alapja, hogy a külgazdaság tekintetében négy égtáj irányában kell egyszerre elmozdulni, legnagyobb jelentősége mégis az ötödik égtájnak van, ami valójában – idézte Matolcsy Györgyöt -, a Kárpát-medence. Radetzky Jenő néhány adattal illusztrálta, milyen európai és világgazdasági környezetben kell gazdasági növekedést elérni, milyen erőkifejtésre van szükség ahhoz, hogy az Európai Unió ne csökkentse a kohéziós alapot, és a 2020-ig terjedő időszakra kitűzött ún. lisszaboni célok elérését miért nem tartja reálisnak.
Az egész Kárpát-medencére igaz, hogy ma a gazdasági húzó ágazatok közül sok lehetőség rejlik az energia-termelésben, a megújuló és az alternatív energiaforrások, a víz, a szél, a geotermikus adottságok, a szabad vízfolyások, a napsütéses órák magas számának kihasználásában. Példaként hozta fel a burgenlandi Güssing települést, amelynek polgármestere felismerte, hogy az önkormányzat legnagyobb kiadási tétele az energiavásárlás, ezért erre összpontosítva mára a település saját maga termeli meg az energiaszükségletét.
Ezután szólt az élelmiszergazdaság területén, a turizmus és egészségiparban rejlő lehetőségekről, azokról a potenciális adottságokról, amelyeket nem használunk ki.
Radetzky Jenő szólt azokról az intézményekről is, amelyek a Weekerle-tervmegvalósításában közreműködnek, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalról, a külgazdasági szakdiplomatákról, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaráról, az Eximbankról. Részletesebben bemutatta a Kárpát-Régió Üzleti Hálózatot, amely a jelenlegi terv szerint 11 üzletfejlesztési iroda megnyitásával számol 2012-ben, ezek nagyobb rész már működnek: Erdélyben, Partiumban, Délvidéken, Kárpátalján, Szlovéniában, és várhatóan még ebben az évben megnyílik Dunaszerdahelyen és Kassán.
Az előadáshoz elsőként Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke szólt hozzá, Szlovákia tekintetében több kitörési pontot ismertetett, amelyeket egy szakértőkből álló csoport felvidéki – Baross Gábor vasminiszterről elnevezett – gazdaságfejlesztési tervben most összegez, hamarosan nyilvános vitára bocsájtják. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákia gazdasági növekedését valójában három autógyár produkálja, ami miatt Szlovákia gazdasága sérülékeny. Jó példaként hozta fel az esztergomi Suzuki autógyárat, amelynek vezetői felismerték, hogy a kutatás-fejlesztés jelenti a stabil növekedés biztosítását.
Bemutatkozott Réz Miklós, a Gedeon Richter Slovakia pozsonyi igazgatója, aki a magyar multinacionális cég példáján arra mutatott rá, hogy a szomszédos országok után hogyan lett további nyugat-európai országokban is sikeres a vállalkozás. Szlovákiában nagyon jó kapcsolatot építettek ki szlovák partnereikkel. Ő is az oktatás, az innováció, kutatás-fejlesztés jelentőségére mutatott rá.
A vitában felszólalt Béres József, párkányi vállalkozó, aki 1994-től a papíriparban vállalkozik és Vitárius Lajos gömöri származású, jelenleg Pozsonyban élő gazdasági szakember, aki az EGTC-Európai Területi Együttműködési Társulások jelentőségére mutatott rá. Vitárius Lajos felvetésére válaszolva Farkas Iván elmondta, van esély arra, hogy az Európai Unió következő költségvetési időszakában a pályázatok tekintetében az EGTC-k nagyobb lehetőséget kapjanak a térségünk fejlődése érdekében.
A találkozót Kollai István, a PMI igazgatója azzal zárta, hogy örül a Pozsonyi Közgazdász Klub sikerének, és felajánlotta, hogy a hamarosan megalakuló Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara számára az intézet, a közgazdász-klub szívesen teremt rendszeres fórumot.
Figyelmükbe ajánljuk a Gazdasági Körkép, Fejér Megyei Hírlap gazdasági magazinját, melyet itt érhetnek el.
A képek megtekinthetők a képgalériában.
Az eseményről készült videó megtekinthető a Magyar Interaktív Televízió Honlapján.
{iarelatednews articleid=”36037,35514,35492″}
***
Felvidék.ma, pog
