Miroslav Kusý filozófus kapta a Terror Háza Múzeum Petőfi-díját, amelyet december 18-án adtak át az egykori polgárjogi aktivistának Budapesten. A díjazott a Duna Televízió stúdióvendége volt.
Szlovákia egyik legnevesebb politológusaként számon tartott professzor szerint a szlovák és a magyar konfliktusok enyhítésére az autonómia jelenthet megoldást. A felvidéki magyarság mellett kiálló politológus volt a Duna TV 2012. december 18-i Közbeszéd c. műsorának vendége. Kusý a Prágai Tavaszt eltipró szovjet intervenciót követően, a Szlovák Kommunista Párt reformszárnyának képviseletében vállalt politikai szerepet. Alexander Dubček bukása után tudományos karrierjének évtizedekre vége szakadt. Az oktatói tevékenységétől eltiltották, útlevelét bevonták. A Karta 77 polgárjogi nyilatkozatának első szlovák nemzetiségű aláírójaként súlyos megtorlást kellett elszenvednie – hallhattuk az említett műsorban.
„Én ezt az időszakot életem legjobb éveinek tartom, amikor így visszatekintve gondolkodom ezen, és ugyanezt hallottam sok barátomtól is, akik szintén csatlakoztak a Kartához. Bár akkor egy gettósított korszakát élte a közösségünk, s minket kiátkoztak a társadalomból, de a mi közösségünket mégis nagyfokú belső szabadság jellemezte” – mondta a professzor.
Elmondta, hogy ekkor érezte magát először felelősségteljes polgárnak. Abban a helyzetben volt, hogy nem kellett azt mondania és nem kellett azt írnia, amit a párt és a kormány megkövetelt, hanem szabadon kifejthette a véleményét. Persze az álláspontjával bizonyos kockázatot is vállalt, ami végső soron a börtön volt és végül valóban börtönbe is került a véleménye miatt. De ezzel együtt a közösségünkben a barátságnak és az együttműködésnek olyan értékes megnyilvánulásait éltem meg, amilyenekkel sem addig, sem azóta nem találkoztam – nyilatkozta a politológus.
Elmondta, hogy a Karta nemcsak egy taktika, hanem egy életfelfogás is volt a számukra. A Havel-i igazságban élni egyfajta új értéket jelent és ettől az új értéktől azután az ember már semmilyen körülmények között sem távolodhat el. Ez nemcsak a totalitárius rendszerben érvényes, hanem az elkövetkezendő korszak egészére, bármilyen rezsimben éljünk is; ebben a demokratikusban is szükség van rá – mondta.
Kusý a 80-as években a Vaclav Havel körül szerveződő, nagyrészt egykori kortársakat tömörítő csoport tagjaként vállalt szerepet az ellenzéki munkában. Számos könyve és cikke jelent meg szamizdat kiadványként és rendszeresen megszólalója volt a Szabad Európa Rádió adásainak, amiért folyamatosan zaklatták őt és a családját. Természetesen a felesége mellette állt, egyetértett azzal, ahogy cselekszik, és hogy nem hajlandó térdre borulni a rendszer előtt. Ebben ő erkölcsi támasza volt.
Miroslav Kusý többször is szót emelt a magyar kisebbség védelmében. 1985-ben a csehszlovák miniszterelnökhöz címzett levelében tiltakozott a magyar nyelvű iskolák megmaradásáért fellépő Duray Miklós bebörtönzése ellen.
Elmondta, hogy kezdetben ő is azt gondolta, hogy a szlovákiai magyarok képviselőinek álláspontjai eltúlzottak, de úgy vette, hogy ez így normális, hogy mások is így csinálják, miért ne csinálnák ők is. De végül, amikor a Karta keretében ki akarta dolgozni a szlovákiai magyar kérdéssel kapcsolatos Karta álláspontot, akkor elkezdett néhány szlovákiai magyar emberrel dolgozni és háttéranyagot kapott tőlük a szlovákiai magyar oktatás helyzetéről, a kulturális intézményeikről. Először azt gondolta, hogy ez tényleg túlzás, de végül az állambiztonság rájött, hogy találkozgatnak. Őt kihallgatták és támadni kezdték.
„Azt mondták: Kusý úr, de hiszen mi mind szlovákok vagyunk és közös álláspontot kell képviselnünk. Hirtelen fölfedezték magukban a nemzeti vonalat és bár engem korábban fekete báránynak, sőt árulónak tartottak, most a nemzeti érzésemre kezdtek apellálni. Ez rögtön gyanús lett”, mondta a Duna TV-ben Kusý professzor. Az állambiztonság munkatársai adtak neki egy füzetecskét, amelyet a kulturális minisztérium adott ki a magyar oktatás valós helyzetéről. Összehasonlította ezeket a statisztikákat azokkal az adatokkal, amelyeket a magyaroktól kapott és rájött, hogy a magyaroknak igazuk van.
Hallhattuk, hogy Szlovákia egyik legnevesebb politológusaként számon tartott professzor szerint ahhoz, hogy a magyar kisebbség otthon érezze magát Szlovákiában, meg kell kapnia ugyanazokat a privilégiumokat és lehetőségeket, mint a szlovák polgárok. A szlovák és a magyar konfliktusok enyhítésére pedig az autonómiát tekinti megoldásnak.
Duna TV/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37061″}
