A budai Gellért szálló mintegy százhúsz fős közönsége európai ünnepségnek lehetett tanúja, részese február 13-án, szerdán. A minőségi irodalmat ünnepelték. A XVI. századi európai géniusz, a zólyomi születésű Balassi Bálint alkalmat adott arra, hogy az emberek felemelő reneszánsz élményt élhessenek át a mai világban.
Balassi versét egy 15 éves diák, Pál Péter szavalta el. A tizenéves tehetség Lendváról, a Magyarországtól 1920-ban elszakított zalai kisvárosból érkezett. Ugyanezt a verset franciául Kévin Massin mutatta be.
Zenei élményt az MR Énekkar kínált. Koltay Gergely erre az alkalomra megzenésítette Utassy József Balassi-kardos költő Ad notam Balassi Bálint című versét. A kórust Somos Csaba vezényelte.
A kitüntetett Kalász Márton négy versét a Kossuth-díjas Blaskó Péter szavalta.
A Magyar Honvédség három díszőre hozta a bonyhádi mester, Fazekas József kovácsolta szablyákat. Sokan megcsodálták a szentendrei Vincze László merített papír okleveleit. A világhírű Herendi Porcelán Manufaktúra szobrait maga a vezérigazgató, Simon Attila mutatta be. Linzer Sámuel díjnyertes Balassi-kard Kékfrankosát mindenki megkóstolhatta.
A Balassi Bálint-emlékkard tizenhetedik átadásán a budai Gellért szállóban Kalász Mártont és a francia Jean-Luc Moreau műfordítót tüntették ki. A magyar poétának Kiss-Rigó László megyéspüspök, a párizsi kiválóságnak Szilágyi Áron kardvívó olimpiai bajnok nyújtotta át az elismerést.
Mindkét irodalmár megcsókolta Balassi kardját.
A rendezvényen Balassi-éremmel tüntették ki Wurst Erzsébet ausztriai magyar civil szervezőt, akinek munkája nyomán január 25-én a bécsi Stephansdomban Balassi-misét tartottak, ezen szentelték meg a most átadott két Balassi-kardot. A laudációt mondó Rubovszky András, a Balassi-kard kuratóriumának tagja egyebek közt azt emelte ki, hogy a bécsi dómban több száz magyar énekelhette a Himnuszt. Az érmet maga az alkotó, az M. S. mester-díjas Rieger Tibor nyújtotta át.
Kalász Márton (1934, Somberek) költő. 1991–1994 között a stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója. 1995-től a Károli Gáspár Református Egyetemen tanított. Budapesten él és alkot. 2001–2007 között a Magyar Írószövetség elnöke. 1955-ben jelent meg első kötete Hajnali szekerek címmel, azóta több mint harminc könyve látott napvilágot: a versek mellett regényeket és esszéket is közkinccsé tett. Berlin – Zárt övezet. Emlékezések című művel 2010-ben jutott a közönség elé. Műfordítóként többek között Günter Grass alkotásait ültette át magyarra. Baráti kapcsolatba lépett számos nyugati irodalmár között Tomas Tranströmer svéd költővel, a 2011-es irodalmi Nobel-díjassal.
Jean-Luc Moreau (1937, Indre-et-Loire) műfordító, költő, professzor. Fordításai a magyar költészet kiválóságait teszik közkinccsé a francia nyelvterületen. Ady Endrét, Radnóti Miklóst, Illyés Gyulát, Karinthy Frigyest, Krúdy Gyulát, Kosztolányi Dezsőt, Bánffy Miklóst, Hunyady Sándort is megismerhetővé tette francia barátaink számára. Balassi Bálinttól is fordított strófát – noha a Balassi-strófa előzőleg ismeretlen volt a francia irodalomban. Kereken ötven évvel ezelőtt jött először Magyarországra, jó barátai vannak a magyar irodalmi életben, többek között Tornai József Balassi-kardos költő is baráti érzéseket táplál Moreau iránt. A frankhoni költő felesége is kitűnően beszél magyarul.
Balassi.eu nyomán Felvidék.ma
Kép: Molnár Csenge-Hajna
{iarelatednews articleid=”37835,37694,37485″}