Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke osztja meg velünk újabb elemzését, most a mezőgazdasággal kapcsolatos aktuális helyzetről.
Dicséretes lépés kételyekkel
A mezőgazdasági és földművelési tárca újra bevezette a mezőgazdaságban használatos, kedvezményes adókulccsal megterhelt piros gázolajat, igaz más formában. Ezúttal nem színezik meg a gázolajat, sőt jövedéki adóterhét sem csökkentik, hanem állami dotációt nyújtanak a gazdáknak. Mindenképpen dicséretes ez a lépés, árnyoldala viszont az, hogy nem a valóságban felhasznált gázolaj után számítják ki a támogatást, hanem a vetésterület nagysága alapján. Ezzel az állami támogatás csak részben enyhíti a költségeket, hiszen hektáronként csupán 25,4 liter után jár az újszerű támogatás. Erre az évre a minisztérium 10 millió eurónyi keretet szán a támogatásra, vagyis a keret kimerítéséig lehet azt igénybe venni. Jelentős adminisztratív teherrel számoljanak az igénylők, összesen 11 féle bizonylatot és mellékletet kell majd a kérvényhez csatolni. Emiatt feltételezhető, hogy csak a nagy gazdálkodók veszik igénybe a támogatást, a kisebb gazdák és családi farmok részéről valószínűleg gyérebb lesz az érdeklődés. A Magyar Közösség Pártja szerint nagyon komoly hiányossága ez az újonnan bevezetett üzemanyag-támogatásnak. Az előző rendszer, amelyben a színezett, kedvezményes adókulccsal megterhelt gázolaj minden gazdálkodó számára elérhető, vagyis sokkal igazságosabb volt.
Biztató siker, de csak 2014-től
2013-ban a terület alapú, kiemelt támogatás összege is megemelkedik a tavalyi 174 euróról 190 euróra hektáronként. Örvendetes ez, azonban még így is elmarad a szomszédos országokban alkalmazott 220 – 240 eurós hektáronkénti támogatástól, mert Szlovákia korántsem egészíti ki az uniós támogatást hazai forrásokkal a Brüsszel által megengedett felső határig. Ezzel tehát nem javul a hazai gazdák konkurenciaképessége még a Közép-európai térségben sem, nem is beszélve a Lajtán túli gazdákkal történő összehasonlításról. Biztató volt, amikor a kormányfő visszatért Brüsszelből, az Európai Tanács közgyűléséről, ahol elfogadták az Európai Unió költségvetését a következő, 2014 – 2020 közötti időszakra. Szlovákia számára 210 eurós hektáronkénti területi alapú támogatást harcoltak ki, ami tovább növekedhet. A tanács elfogadta Szlovákia javaslatát, mely szerint a Vidékfejlesztési Alapban fel nem használt támogatás átcsoportosítható lesz a területi alapú támogatásra az eddigi 15 százalék helyett a jövőben az alap 25 százalékának magasságáig. Ez mindenképpen sikerként könyvelhető el, ám csak 2014-től lesz érvényben.
Méltatlanul alacsony szintű támogatás
Tavaly és tavalyelőtt a szarvasmarha-tenyésztés állami támogatásának jelentős csökkentése borzolta a gazdák kedélyét. A tavalyi 12 milliós keret idén egy millióval növekszik, az állami támogatás ezzel 92 euró lesz egy fejőstehénre, de ez is méltatlanul alacsony támogatás. Az utóbbi években jelentősen megcsappant szarvasmarha-állomány bővítése ettől nem fog beindulni, s nem jönnek létre újabb munkahelyek az agrárágazatban.
Magyar mintára
Magyarországon nemrégen megszületett az új földtörvény, amely a jövőre megszűnő moratórium utáni időszakban az uniós jogszabályokkal összhangban biztosíthatja azt, hogy a magyar termőföld döntő többsége hazai kézben maradjon. A törvény elfogadását követően megszólalt a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szóvivője, aki a gazdák és a földtulajdonosok nevében a szlovák agrártárca vezetőinek figyelmébe ajánlotta az új magyar földtörvényt, követendő példának minősítette a jogszabály irányvonalát. Kevesebb, mint egy év van hátra, éppen ezért a Magyar Közösség Pártja kifejezi elvárását a Szlovák Földművelési Minisztériummal és a pozsonyi törvényhozással szemben elvárja, hogy úgy módosítják a szlovák földtörvényt, hogy az a moratórium letelte után is biztosítsa a termőföld hazai kézben tartását.
Kilátások, feladatok
A következő uniós költségvetési időszakban javulhat az agrárágazat helyzete, de alapvetően oda kell majd figyelni a részletekre. A sűrűn vetettek termesztése mellett nyereségessé kell tenni az állattenyésztést, ezen belül a szarvasmarha-tenyésztést, a zöldség- és gyümölcstermesztést is. Létre kell hozni a hazai termelői-értékesítési hálózatokat, el kell érni a hazai termények és húsféleségek eddigieknél sokkal szélesebb körű bejutását az értékesítési láncolatba, a vendéglátás és a közétkeztetés területére. Ösztönözni kell a háztáji gazdálkodás újbóli beindítását, esélyt adva mindezzel a vidéken élők megélhetésére.
Farkas Iván,
az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
Felvidék.ma
