Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Egyház püspökhelyettese volt a vendége a magyar közszolgálati rádió Határok nélkül c. magazin pénteki műsorának. Az Abaújszinán szolgáló lelkészt demográfiai tendenciákról, az asszimiláció felvidéki okairól kérdezték.
„2011 –es népszámlálási adatok 10 éves összehasonlításban azt jelentették, hogy egy olyan 60 ezres fogyás mutatható ki a magyarságban, olyan tíz százalékos fogyás ez. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet a református egyház vonatkozásában is. 10 évvel korábban 108 ezer ember tartotta magát reformátusnak a népszámlálási adatok alapján, tehát kilencezer emberrel kevesebben írták be, hogy reformátusok a mostani népszámláláskor” – ismertette az adatokat a püspökhelyettes.
Ennek egyik oka, hogy nagyon sokan voltak olyanok, akik nem írták be vallási hovatartozásukat. De ami ennél is meglepőbb: sem nemzetiségi identitást, vagyis kulturális identitást, sem azt nem vallották be, hogy milyen nyelven beszélnek odahaza. Érdekes adat, hogy ilyen szempontból Kassának a városa kimagaslik, ugyanis egy 240 ezer lakosú városban több mint ötvenezer ember nem vállalta a nyelvi identitását sem, ez a szakembereket is meglepte – fejtette ki Géresi Róbert. Majd hozzátette: „Kassára mindig is jellemző volt az a típusú alkalmazkodás, amikor a városnak a lakossága az éppen hatalmon lévő politikai, társadalmi trendhez alkalmazkodik.”
A keleti régió, és főként Kassa-környék településeire jellemző demográfiai adatokat és az asszimiláció okait elemezve elmondta: „A református és magyar identitás a felvidéki közösség egy részénél nagyon jelentősen jelen van, nagyon meghatározó. Viszont látni kell azt is, hogy vannak olyan közösségek, olyan családok, főleg a vegyesen lakott vidékeken ahol az identitásváltás már folyamatban van. A keleti régióban több olyan gyülekezet van, amely évtizedek során – tehát ez nem egy egyszeri gyors változás következménye – a gyülekezet nyelvet vált, az igehirdetés szlovák nyelvű, vagy a szlovák nyelvű igehirdetésekre többen jönnek el. Viszont az összes kegytárgy: úrasztali terítő, szószékterítő még magyar igével van hímezve. Itt már csak egy részük érti a magyart, az idősebb generáció természetesen inkább a magyar nyelvhez ragaszkodik, míg a legfiatalabb generációban vannak olyanok, akik nagyon kevéssé értik, vagy beszélik a magyar nyelvet.”
Arra a kérdésre, hogy miért véli úgy egyre több felvidéki magyar szülő, hogy a szlovák iskola többet nyújthat gyermekeiknek, kifejtette: e téves képzet onnan ered sok esetben, hogy a szülők valamilyen módon sikertelenül képzelik el saját helyzetüket, és azt gondolják, az egyetlen kitörési pont gyermekeik számára, ha szlovák iskolába íratják őket. És úgy véli: az anyanyelvtől való elfordulás egy teljesen téves gondolat, hiszen számos példa bizonyítja, hogy az anyanyelv megtartása, megőrzése az ember lehetőségeit csak bővíti.
Géresi Róbert a rádió műsorában kitért arra is, hogy a felvidéki magyarság sajnálatosnak tartja, hogy a Kassa kulturális főváros 2013 rendezvénysorozat hivatalos programjába meglehetősen kevés magyar vonatkozású vagy érdekeltségű rendezvény került be. Pedig Kassa kulturális életének szerves részét képezik a magyarsággal és a reformátussággal kapcsolatos történelmi-kulturális emlékek. A Szlovákiai Református Egyház Konventjének elnöksége éppen ezért úgy döntött, hogy egy református programsorozatot szervez Kassa belvárosában. A református kultúra része Kassa kultúrájának, ebből a célból szeretnénk ezt a programsorozatot június 14-16. között megrendezni, ami egy fesztiváljellegű rendezvény lesz színes, változatos programokkal – fogalmazott a püspökhelyettes.
LM, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39292, 39230″}
