Budapesten ülésezett az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottság autonómia albizottságának és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportja.
Az ülés felvidéki résztvevői voltak: Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, MKP országos elnökségi tag, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke és Őry Péter, az MKP önkormányzati és régiófejlesztési alelnöke.
Szili Katalin, az autonómia albizottság alelnöke, független képviselő a június 12-i ülés utáni sajtótájékoztatón kiemelte: a tanácskozáson Kalmár Ferenc (KDNP) beszámolt az őshonos kisebbségek helyzetéről készülő jelentésről. Ennek jövő őszig kell elkészülnie – jelezte Szili Katalin.
Az ülésen szó volt a különböző európai polgári kezdeményezések állásáról is. Az alelnök közölte: létrejöttek a kezdeményezésekhez kapcsolódva az aláírásgyűjtésekért felelős munkacsoportok. Felhívta a figyelmet arra, hogy korábban már döntöttek arról, mindhárom kezdeményezést támogatják, és amögé sorakoznak fel egységesen, amelyiket az Európai Bizottság is támogat. Szili Katalin ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy mivel nem egymást kioltó javaslatokról van szó, akár mindhárom indítvány is a testület elé kerülhet.
Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az Európai Unió polgárai – egymillió támogató aláírás összegyűjtésével – közvetlenül is kezdeményezhetik uniós jogszabályok megalkotását vagy módosítását. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az Európai Bizottság megállapítja: az unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben. A Székely Nemzeti Tanács azt javasolja, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az RMDSZ az európai polgári kezdeményezés eszközével arra kívánja rávenni az Európai Uniót, hogy alkosson jogszabályt az unió kisebbségeinek védelméről. Az Erdélyi Magyar Néppárt az európai őshonos közösségek és kultúrák védelmében fogalmazta meg kezdeményezését.
A tanácskozáson tárgyaltak a régiók tervezett átalakításáról is. Romániában ez most az egyik legaktuálisabb kérdés, és a magyarság számára egyáltalán nem mindegy, hogy a jövőbeni közigazgatási régiót hogyan alakítják ki. Azt szeretnék, ha az egységes székely régiót fogadnák el – jelezte Szili Katalin, hozzátéve: a témában közös nyilatkozatot fogalmaznak meg még szerdán.
Harangozó Gábor (MSZP) a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportjának társelnöke hozzátette: e téren nem túl kedvező jelzések érkeznek Románia mellett Felvidékről és Kárpátaljáról is. Ezért egységes álláspontra helyezkedtek, és rögzítették, számukra csak olyan átalakítás fogadható el, ami a magyar kisebbségek területi sajátosságait figyelembe veszi. Fontos, hogy olyan régiók jöjjenek létre, amelyek a későbbi autonómia alapját jelentik majd – szögezte le. Kitért arra, hogy az autonómia az egyetlen olyan megoldás, ami a szükséges és elégséges feltételeket tudja biztosítani a határon túli magyar közösségek helyben történő boldogulásához. Kiemelte: ebben akkor tudnak előrelépést elérni, ha meggyőzik az európai közösséget és a szomszédos országokat is. Fontos ugyanakkor, hogy a kezdeményezések mögött jogi javaslatok is álljanak, ezért van jelentőségük a polgári kezdeményezéseknek – mutatott rá. (mti)
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39596,39070,38445,37128,39774″}
