Meggyőződés és hit egészségesen erősíti egymást. Meggyőződés, hogy odafigyeléssel működnek a dolgok, hit, hogy képesek vagyunk saját erőből megteremteni a lehetetlent.
Ehhez integráló személyiség, szakmaiság, elkötelezettség, akarat, kitartás szükséges, ami minden emberben megvan, csak a jó cél érdekéért való motivációt kell hozzárakni, hogy meglegyen az összhang.
Nem lebecsülendők az országos történések, de értékteremtés és összefogás szempontjából a kistérségi, illetve regionális tettek a figyelemre méltóak azért, mert a nemzet megmaradásának, a kultúra megőrzésének és a közoktatás fejlődésének a kistérségi tervezés, fejlesztés az alapja. Ez a legkisebb sejt, ami össze tudja fogni, kovászként keleszteni képes a helyi erőket, elképzeléseket, ami egyben tudja tartani a közösséget.
Az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja és a Pro Scholis jóvoltából hatodik éve zajlik az a kulturális mém, ami generációknak szab és ad értéket. A fenti célok érdekében a megfelelő mémek választódnak ki, melyek a jövő felé haladás útján a tudást, értékeket, viselkedéseket erősítik. A jövő a mi kezünkben van, sorsunkat az általunk teremtett kultúra és annak nemzetet erősítő értékei dönti el. Ez a biokulturális evolúció – E.O.Wilsonra utalva. A nagy civilizáció találmányai fémjelzik a kulturális evolúció útjának legfontosabb fázisait. Embernek lenni annyi, mint kreatívnak lenni.
Csikszentmihályi Mihállyal valljuk: „A világ közös akaratból és odafigyelésből épül fel. Az élmények teszik a cselekvést feledhetetlenné.”
2008 januárjában érlelődött meg Rimaszombatban az az elhatározás, melynek értelmében megszerveződött az első féléves pedagógiai projekt és projektnap 16 iskola bekapcsolódásával. Azóta a projektkészítés és a projektnap hagyománnyá lett a régióban. Az alapgondolat a helyi és regionális értékek felfedezése, a szülőföld szeretetének megvallása, gyakorlatása. Ennek legeredményesebb módszere a projekt.
Rényi Alfréd gondolata nemcsak a matematikára vonatkozik, amikor azt mondja: „Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá, amit készen kap anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon ki. Olyan ez, mint a növények öntözése: a növény nem élhet víz nélkül, de nem sokat ér azzal a vízzel, amit a leveleire öntenek, az lepereg róla; csak azt a vizet képes igazán felhasználni, amit a gyökerein keresztül maga szív fel.”
A projektoktatás tanulási-tanítási stratégia, gyakorlatorientált komplex rendszer (célok, tervek, tevékenység, produktum), (ahol a gyermek alanya az oktatásnak) a tanulók által elfogadott egy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály és tanóra keretet; a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum.
A projektpedagógia és módszere a konstruktív pedagógiai szemléleten alapszik, melynek lényege: a tanuló alanya az oktatásnak, a tanulás színterei kitágulnak, a tudás egy-egy probléma átfogó megismerésére, megoldására irányul, amiben a pedagógus segítője a tanulónak. A gondolkodás nem tantárgyakban történik, hanem a probléma sokoldalú megközelítésében és megoldásában. Ezáltal a produktum elkészítésének folyamán alakul a feladathoz való hozzáállás, fejlődnek a készségek, gyarapodik a tudás, formálódnak a kompetenciák.
Ezen szakmai gondolatok irányítják a projekt tervezését, kivitelezését és megvalósítását. A gömöri és nógrádi pedagógusok szívesen és kreatívan élnek a projektpedagógiai módszereivel. Megtanulták és tanítványaiknak megmutatják a vita folyamán alakuló tervezést, jártassá teszik őket a gondolattérkép készítésében, napi gyakorlattá válik a naplóírás, a feladatok szétosztása, a felelősök megjelölése, a határidők kitűzése. A projekttermék elkészítésének közös élménye és bemutatása egyedivé teszi a megszerzett tudást. A projekt élmény, tudás, tapasztalat.
2013. június 7-én a Rimaszécsi Alapiskola fogadta a Török világ Gömörben és Nógrádban pedagógiai projektbe bekapcsolódott 14 iskola 172 tanulóját, 51 pedagógusát. A projekt Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója tiszteletére készült. A középpontban a Török világ Gömörben és Nógrádban téma állt, ami fölé magasodik a hazaszeretet. A példák az egri hősök és a török betörésének áldozatul esett számtalan gömöri és nógrádi település bátor lakossága. A projekt célja a török hódoltság emlékeinek, hőseinek, történéseinek a felkutatása és megmutatása volt.
A projektnap díszletét a füleki vár szilüettje adta, ahová az egyes csapatok feltették a projektterméküket szimbolizáló illusztációjukat.
A csapatok oklevelét Székely Bertalan: Egri nők festménye díszítette, utalva a nap céljára.
A projektnapot a Sajógömöri MTNY Alapiskola Torony iránt produktuma nyitotta meg.
Ebben az altémában a tanulók arra keresték a választ, hogy hogyan kerültek félholdak a gömöri protestáns templomokra. Kutató munkájuk során sok-sok kérdést érintettek, az alapproblémát kimerítően szétbontották, olvastak, utánajártak, a szerzett ismereteket rögzítették. Valódi projekt született munkájuk nyomán.
A rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola projektjének címe: A török hódoltság Rimaszombatban és a töröksíp története. Szombathy Viktor regénye alapján bemutatták a töröksíp történetét prezentáció formájában, kitértek a hódoltságra, a szabadkai vár történetére, a török tárgyakra az adott korszakból. A prezentáció betétje egy videófelvétel volt, melyet Vörös Attilával készítettek, aki hiteles adatokkal szolgált édesapja örökségéből a regény és a színdarab kapcsán.
A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium Buda és a törökök címmel készítette el projektjét, mely Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye alapján a budai vár elfoglalásának egy kis jelenetével mutatta be a török sereget. A budai törökös vásár keretén belül 5 „standon” – sátoron keresztül megelevenítették a török kávé és az ebru készítés, a henna festés művészetét, valamint a pörkölt történetét; a színházi sátor török táncot mutatott be, amire megtanította a résztvevőket is.
A Rimaszombati Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskola Gólya, gólya gilice produktuma a török világgal kapcsolatos mondókákat, énekeket dolgozta fel. A tanulók által elvégzett munka bizonyította, minden gyermek képes magából kihozni a maximumot, ami a pedagógus hitelességének függvénye.
A Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolája Ne bántsd a magyart! címmel dolgozta fel Rozsnyó és környékének: Berzéte, Hosszúrét, Krasznahorka, Rudna, Rozsnyó életét a török időkből. A történetek kis tánccal, énekmondással voltak megtűzdelve, a fiúkon, lányokon látható volt a török viselet egy-egy tipikus darabja. A háttérben török népzene szólalt meg, de a leigázott falvak kislányai a törökökről szóló gyermekdalokat énekelték. A projekt a haza védelmének fontosságát emelte ki.
A Cakói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola alsós tanulói A török basa produktumot hozták a projektnapra. Projektjük célja az volt, hogy bővüljön a diákok ismeretei, fejlődjön esztétikai érzékenység és kifejezőkészségük, megerősödjön nemzeti identitásuk, önbizalmuk és a kapcsolataik a közösségben. Tanulmányozták a XVI-XVII. századi Magyarországot, a korra jellemző életstílust, a harcot, a védelmet és azok következményiet. Összehasonlították az akkori országhatárokat a mostaniakkal, a magyar és a török művészet és életmód jellegzetességeit (építmények, lakáskultúra, zene, öltözködés, hajviselet, ékszerek, a tiszteletadás módjai, vallás, hétköznapi és ünnepi szokások, harci eszközök és módszerek). Keresték a török elemeket a nyelvünkben, irodalmunkban, a község és közösség életében, szem előtt tartva a gyermekek életkorának sajátosságait. A török basa című népmonda bábokkal történő előadásának előkészítése családtagok segítségével történt, ami külön erősíti a projekt kapcsolati jellegét.
A tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola projekjének címe: Délvidéki barangolások volt. A keretet a déli harangszó nyitotta és zárta. A közrefogott történet a török hódoltság és a magyar hősiesség, harci elszántság volt, mely a haza védelméről szólt. A projektben a készítők végigjárták a délvidéki török ellenes harcok helyszíneit, megismerkedtek a nem mindennapi hősök életével.
Rimaszécsi Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskola projektje a török hétköznapokat mutatta be. Az oszmán hódítással együtt a katonákon kívül hivatalnokok, kereskedők és mesteremberek is érkeztek az országba. Az általuk birtokba vett városi házak hamarosan furcsa átalakuláson mentek keresztül: alsó szintjeiken deszkák takarták el az ablakokat. A muszlim családok így védekeztek a külvilág kíváncsi tekintete elől. A projekt ebbe a világba engedett betekintést.
A Nagydaróci Alapiskola Ahmed egy napja projektje egy török ember „nem átlagos” napját bemutatta be a törökök szokásaival, életvitelével, vlágszemléletével.
A füleki Mocsáry Lajos Alapiskolából Hódít, lesújt és felvirágoztat projekttel érkezett Rimaszécsre. A középpontban a török hódítás, a magyar védekezés, harcok, árulás, összecsapások álltal. Kutatás, beszélgetés, interjú, olvasás, utánajárás előzte meg a projekt megvalósítását. Oláh Norbet tehetsége, improvizálási képessége a csoport nagy erőssége volt.
A Bátkai Alapiskola A háremek világa címmel készített izgalmas projektet.
A háremek falai között féltékeny feleségek, unatkozó háremhölgyek, megcsonkított őrök és mindenható uralkodók éltek. Ezt a titkokkal teli, érdekes világot mutatták be a tanulók. A szultán anyjának elbeszélésén keresztül ismertették ezt a csillogó de egyben sötét életformát. Ezen kívül ismertté tették a szeráj, a valide, az odaliszk és az eunuch kifejezéseket.
Gesztetei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda Hogyan foglalták el Somoskő várát a törökök? projektet mutatták be. Az első részében bemutatták, hogyan készültek fel a tanulók a projektnapra, a somoskői kirándulás képeit és vidám pillanatait osztották meg a közönséggel. Ezután bemutatták a vár történetét, végezetül pedig dramatikus formában bemutatták, hogyan foglalták el Somokső várát a törökök.
A feledi Szombathy Viktor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Kékkő ármondáját dramatizálták. A monda szerint Balassa János várúr móresre tanítja a feleségére szemet vető füleki béget, Mehemedet. A projekt betekintést nyújtott a törökök öltözködési és vallási szokásaiba is.
A vendéglátó Rimaszécsi Alapiskola A basa kútja történetét mutatta meg több feldolgozásban. A Nagy Ákos esperes úrral történt interjú Tompa Mihály versben megírt török időkre utaló történetét elevenítette meg, aminek hagyománya a mai napig él a hanvaiak tudatában és mindennapjaiban. A monda befejezését dramatikus formában dolgozta fel a csoport.
A projektben résztvevő tanulók és pedagógusok a Bethlen Gábor Alapítvány támogatása révén értékes könyvajándékban részesült. További támogatók voltak az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az SZMPSZ, Rimaszombat és Vidéke p.t., a Rimaszécsi Alapiskola, polgármesterek.
A zárszóban sikeresnek minősítettem a féléves munkát, aminek eredményét a projektnapon bemutatott kutatások minősítették. Megköszönve a tanulók, pedagógusok, vendéglátó iskola vezetésének munkáját, a támogatók bőkezűségét, Németh Lászlót idézte a projekt- és tehetségnap hozadéka és üzenetei kapcsán: „Hol a jelző izotóp, amely megmutatja, mi lesz egy emberben, s azon túl az egész társadalomban egy kitűmően sikerült órából? Öreg tanárok elég szomorúan szoktak beszélni erről. Menj el tíz év múlva, nézd meg, mi maradt a munkádból. De mi maradt az elégett szénből, a forgó lapátra hulló vízből, az elbomlott atomból? A mégis, ezek hajtják a társadalmat. Ugyanígy az iskolai órák melege! … Mert az anyag széthull, más ismeretekbe megy át, a szív azonban őrzi a jó emlékeket.”
Ádám Zita, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40253″}
