Václav Klaus volt cseh államfő pozsonyi búcsúlátogatásán a cseh-szlovák kapcsolatokat méltatva rendkívül fontosnak nevezte, hogy Csehország és Szlovákia a különféle nemzetközi problémákban, illetve konfliktusokban, amelyeknek részesei voltak, mindig maguk mögött tudhatták szomszédjukat, annak segítségét.
„Szlovákiával szemben politikai karrierem során ezt én sokszor megtettem” – szögezte le Klaus. Konkrét példát nem mondott. Közismert azonban, hogy például a Pozsony és Budapest közötti viták során a korábbi években a cseh államfő többször is nyíltan Szlovákia oldalára állt, s bírálta a magyarokat.
Ez az írás néhány ilyen esetre szeretne emlékeztetni, hogy ezzel is hozzájáruljon a magyarok Klausportréjához.
Az utóbbi évek magyar-szlovák vitáiban az első ilyen Klaus-állásfoglalásra 2009. szeptember 11-én a lengyelországi Sopotban került sor. A téma a magyarok által bírált szlovák államnyelvtörvény volt.Klaus akkor újságíróknak azt mondta: érti Pozsony álláspontját a mostani szlovák-magyar vitában, és elutasítja a második világháború utáni európai rend bármiféle megváltoztatását. Úgy látja, hogy Magyarország hosszú távon ki akarja terjeszteni területét.
„Érzékelem a Szlovákiában keletkezett feszültséget. Érzékelem Magyarország bizonyos, hosszú távú terjeszkedési ambícióit. Ilyen szempontból értem a szlovák álláspontot” – nyilatkozta Klaus Sopotban, ahol részt vett a visegrádi négyek köztársasági elnökeinek csúcstalálkozóján. Megjegyezte: a plenáris ülésen a magyar-szlovák viszonyról nem volt szó, de a kulisszák mögött, a folyosókon természetesen beszédtéma.
Szlovákia viselkedését a vitában Klaus nem volt hajlandó értékelni, minősíteni. Újságírók előtt csak annyit mondott, hogy bizonyára Pozsony is követett el hibákat.„Nem szeretném értékelni azokat a szavakat és mondatokat, amelyek az új nyelvtörvényben vannak.
Értem azonban, hogy (a jogszabály) miért volt szükséges. Nem védem az összes megfogalmazást, és úgy gondolom, hogy van mit javítani ezen a téren” – fejtette ki a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos véleményét a cseh államfő.
A Magyarország és Szlovákia közötti feszült viszonnyal kapcsolatban Klaus egyoldalú nyomásgyakorlásról beszélt, amellyel szemben a másik fél védekezni kényszerül, miközben „itt-ott hibákat is vét”. A cseh államfő nem pontosította, hogy melyik államra gondolt.
„Lehetetlen a történelem átírása, nem lehet olyan radikális lépéseket tenni, amelyek megváltoztatnák az első és a második világháború után Európában kialakult rendet” – zárta eszmefuttatását a cseh államfő.
A következő esetek Orbán Viktor kormányának színrelépése utáni napokból valók.
Klaus 2010. május 26-án hivatalába kérette a prágai szlovák nagykövetet a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő magyarországi törvény elfogadása kapcsán.
„A cseh államfő szolidaritását fejezte ki a Szlovák Köztársaságnak és megerősítette: hosszabb ideje nyugtalan a felelőtlen tendenciák miatt” – állt a cseh államfői iroda közleményében.
Peter Brňa, szlovák nagykövet később a TASR hírügynökségnek azt mondta: Klaus jelezte, hogy támogatja Szlovákia álláspontját és eljárását az állampolgárság kérdésében, s úgy vélte, hogy a feleknek tárgyalniuk kellett volna róla.
„Megelégedéssel állapítom meg, hogy ebben a konfliktusban (a cseh államfő) Szlovákia oldalán áll.
Természetesen azokat a lépéseket, amelyek már megtörténtek, már csak korrigálni lehet. Ebben az irányban a támogatását fejezte ki, hogy lépjünk” – nyilatkozta a diplomata.
A cseh kormány a kettős állampolgárság kapcsán kirobbant szlovák-magyar vitát nem kommentálta. „Csak akkor reagálnánk, ha Budapest valamilyen módon megkérdőjelezné a háború utáni elrendezést, illetve a trianoni szerződést” – közölte az MTI tudósítójával egy, a cseh külügyminiszterhez közel álló, magát megnevezni nem kívánó forrás.
Néhány nappal később, 2010. május 31-én Trianon szemináriumot rendezett a Klaus alapította prágai Gazdasági és Politikai Központ (CEP), amelyben nem kapott helyet a magyar vélemény.
A Václav Klaus államfő által vezetett szemináriumon cseh és szlovák vélemények hangzottak el Trianonról. Szőke László prágai magyar nagykövet, aki a hallgatók sorában volt jelen a rendezvényen, kifogásolta, hogy az előadók között a magyar fél képviselői nem kaptak helyet. Klaus a megjegyzésre reagálva kijelentette: „gyötri és nyugtalanítja”, ami az utóbbi időben Magyarországon történik, utalva ezzel az állampolgársági törvényre.
A Magyar dipolmata „szomorúságának és csalódottságának” adott hangot az előadásokkal kapcsolatban. „Korábban el sem tudtam képzelni, hogy a baráti Cseh Köztársaság fővárosában ilyen nyilatkozatok hangozhatnak el” – nyilatkozta Szőke az MTI tudósítójának.
Szőke László a rendezvényen úgy vélekedett, hogy a szeminárium célja nem a véleménycsere volt, mert csak az egyik fél kapott lehetőséget álláspontja ismertetésére. Elmondta: Magyarország a jövőben is be fogja tartani a trianoni szerződés rendelkezéseit, holott „ez a diktátum sok embernek fájdalmat és szomorúságot okozott”. A hallgatóság egy része a nagykövet szavait megtapsolta. Klaus azt válaszolta: legitim dolog ezekről az eseményekről beszélni.„Ez nem Magyarország megvádolása valamivel, hanem félelmünk kifejezése” – jelentette ki az államfő, aki szintén tapsot kapott a közönség egy részétől.
Klaus ugyanakkor beismerte, hogy magyar előadót is meghívhattak volna, de ez állítólag nem jutott a rendezők eszébe. Szót kért Jan Kohout cseh külügyminiszter is, aki szintén a hallgatóság soraiban foglalt helyet.
Kohout kifejtette: a szemináriumon elsősorban történészek léptek fel, tehát akadémiai, és nem politikai területről van szó. „Bízom abban, hogy ez a kérdés sosem válik a nemzetközi politika témájává” – jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Hangsúlyozta: Csehország mindig védeni fogja a cseh államiságot, s modern cseh államiság a versaillesi békerendszerből ered, amelynek a trianoni szerződés is része. „Ha bárki bármilyen kifogással él (a szerződésekkel szemben), nagyon érzékenyen fogunk reagálni” – hívta fel a figyelmet Kohout.
A rendezvényen két cseh és egy szlovák történész, a bécsi cseh nagykövet és Jiří Weigl, a cseh elnöki hivatal vezetője tartott előadást. Egyedül Weigl volt az, aki részletesebben beszélt a magyar állampolgársági törvényről.
Kifejtette: a magyar lépés nemzetközi precedenst teremthet, amely megnyithatná az utat más régiók destabilizációja előtt is. Rámutatott, hogy a Szovjetunió széthullása után nagyszámú orosz rekedt a határokon kívül. „Vagy – Kínának joga lenne speciális fennhatósága alá vonni a világban élő összes kínait?” – tette fel a szónoki kérdést Weigl. Klaus egyetértett Weigl véleményével. „Igen, nem a magyarok az egyedüli nemzet, amely a világ több országában él” – mondta a cseh államfő.
Végezetül érdemes felidézni a Trianon-emléknap ügyét is.
A nemzeti összetartozásról szóló magyar törvény semmibe veszi a trianoni szerződést – állapította meg Václav Klaus cseh államfő és Jan Fischer cseh miniszterelnök 2010. június 4-én kiadott közös nyilatkozatukban.
A dokumentum szerint a cseh vezetők nyugtalansággal vették tudomásul a magyar törvény elfogadását, s a trianoni szerződés semmibevételét elfogadhatatlannak tartják. Elfogadhatatlannak és veszélyesnek minősítették a regionális autonómiák különféle formáinak támogatását is.
A nyilatkozat szerint Magyarország lépései hozzájárulhatnak a szélsőségesség erősödését elősegítő környezet kialakulásához és a régi rivalizálások kiújulásához Európában.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a törvény semmibe veszi a trianoni békeszerződést, amely egyik alapeleme az európai szerződéses elrendezésnek, s ennek a Cseh Köztársaság is része” – olvasható a dokumentumban. „Teljes mértékben megengedhetetlennek és veszélyesnek tartjuk a különböző regionális autonómiák létrehozására irányuló követelések támogatását” – szögezték le a cseh vezetők.
Klaus és Fischer meggyőződése, hogy az európai múlt kérdéseit a történészekre kell hagyni, felvetésüket politikai szinten veszélyesnek tartják. „Azok a magyarországi viták és lépések, amelyeknek tanúi vagyunk, következményeikben hozzájárulhatnak a szélsőségesség erősödését elősegítő környezet kialakulásához és a régi rivalizálások kiújulásához Európában” – zárult a két cseh vezető nyilatkozata.
Prágai Tükör/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38273, 40288″}
