A Bokros Lajos nevével fémjelzett Modern Magyarországért Mozgalom a határon túli magyarok szavazati jogának kérdésében fogalmazta meg álláspontját.
Bokros Lajos az egyik MSZP-kormány pénzügyminisztere volt – még Horn Gyula kormányzása idején. Az MDF-révén – Dávid Ibolya elnökségekor – a legutóbbi európai parlamenti választásokon mandátumhoz jutott. Azon euroképviselők között van, akik támogatták a Magyarországot támadó Tavares-jelentést. Bokros alig két hónapja jelentette be, hogy új pártot alapít.
A Modern Magyarországért Mozgalom az alábbi Állásfoglalást tette közzé a kettős állampolgárságról és a külhoni magyarok szavazásáról:
„A Modern Magyarország Mozgalom elismeri, sőt: fontosnak tartja a kettős állampolgárság intézményét és az állampolgárok közötti egyenlőséget. Megérti és tiszteletben tartja a kettős vagy akár többszörös kötődést is. Helyesli, hogy minden magyar állampolgárt illesse meg a választójog, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e más állampolgársággal is.
Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a súlyos problémákat, amelyek a nem kellőképpen átgondolt, vagy a pillanatnyi hatalmi érdekeket szolgáló szavazási rendszerből adódnak. Nem vitás, hogy az eleve, vagy tartósan külföldön élő magyarok, kettős állampolgárságú magyarok nem ismerhetik kellőképp az anyaország politikai viszonyait (de annál inkább annak az országét, ahol élnek), így csak igen kérdőjeles objektivitással szólhatnak bele az államhatárokon belüli jelöltállításba, programalkotásba.
A MoMa tehát mélységesen helyteleníti, hogy a határainkon túl élő, magyar állampolgárságot is szerzett magyarok a kizárólag határainkon belüli viszonyokra érvényes listára szavazhassanak.
Amennyiben a kettős állampolgárság rendszerének az intézményesítése, a könnyített honosítás valóban elsősorban a külhoni magyarok boldogulása, anyaországhoz fűződő viszonyának javítása érdekében jött létre, az Unió lehetőségein túlmenően is enyhítendő a trianoni szindróma máig érzékelhető hatásait, úgy ennek a deklarált és tiszteletreméltó elvnek kell alávetni a választási szavazást is. A külhoni magyarok ne szavazzanak olyan képviselőkre, akik a hazai pártok révén kerülnek fel a listákra, akiknek a tevékenysége egyértelműen Magyarországra korlátozódik, s akiknek az égvilágon semmi ráhatásuk nincs a politikai határokon túli magyarok életére, munkaviszonyaira, adózási rendszerére, jogrendszerére, oktatási lehetőségeire, közegészségügyi viszonyaira stb. Amennyiben tehát a határon túli magyarok szavazati joga nem a jelenlegi párthegemóniai törekvéseket kívánja szolgálni, „hálaszavazatok” begyűjtése formájában, és amennyiben elfogadjuk azt az évtizedek óta egyértelműen helyesnek tűnő elvet, hogy a határon túli magyar közösségeknek a mindenkori magyar állammal és a mindenkori magyar kormánnyal fontos a lehető legjobb viszony fenntartása, valamint a mindenkori Magyarországra szeretnének büszkén tekinteni, úgy a választásnak csak egyetlen értelmes és tisztességes formája képzelhető el: ha a külhoni magyarok saját képviseletüket juttatják be a magyar parlamentbe! Erre a jól működő gyakorlatra a magyar parlamentarizmus XX. sz.-i történelmében és Európa sok-sok országában van példa. Ez az egyetlen értelmes segítség, amit az anyaország a határainkon túli nemzetrészeknek (és a magyar diaszpórának) nyújthat, mint ahogy a határon túli magyarok is kizárólag az általuk választott képviselet útján tudnak önmagukról, közösségükről, térségükről reális információkat adni és igényeket megfogalmazni, csak így képviselhetik valóban érdekeiket, és csak így nyújthatnak morális vagy akár más természetű támaszt az anyaországnak is.
Hogy kiket juttatnának be a szavazati joggal rendelkező külhoni magyarok a magyar parlamentbe, az hadd legyen az ő felelősségteljes gondjuk, feladatuk. A szavazókörletek felállításában viszont segédkezhet a magyar állam.
A határon túli magyarok tehát csak saját maguk által létrehozott listákra szavazzanak. Csak így jöhet létre a külhoni magyarok intézményesített képviselete. Ennek kidolgozásában hathatós segítséget nyújthat például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. A magyar kormánynak, a hatalmon lévő magyar pártkoalíciónak pedig kötelessége csak olyan határon túli listákat elfogadni, amelyek matamatikailag tükrözik a határainkon túli magyar pártok, érdekképviseletek külhoni népszerűségét, választási arányait. A személyek kijelölésébe pedig semmilyen beleszólása nem lehet!
Megjegyezni kívánjuk, hogy ezzel a módszerrel eleve kihúzzuk a jelenlegi átgondolatlan és felelőtlen elképzelés méregfogát. A közvélekedés ugyanis egyre zajosabban utasítja el annak a lehetőségét, hogy az a magyar, aki nem életvitelszerűen tartózkodik a határainkon belül, befolyásolhassa azok életét, politikai preferenciáját, akik Magyarországon élnek, dolgoznak, küzdenek, adóznak. Felelőtlenség pillanatnyi vélt politikai érdekeknek alávetni és tovább rombolni a korántsem felhőtlen magyar-magyar viszonyt, az annyit hangoztatott nemzeti összefogás jegyében.” – fogalmaz a Modern Magyarország Mozgalom szombati sajtóközleménye.
