A hét végén Bauer Edit kifejtette véleményét az Európai Bizottság neki címzett válaszáról. Az Európai Bizottság a képviselő asszony korábbi feltevéseire és kérdéseire reagált a január 21-én kelt levélben. Mint korábban a portálunk is megírta, az európai parlamenti képviselő tavaly novemberben írásbeli választ igénylő kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a szlovák parlament által módosított, a műsorsugárzásról és műsorszórásról szóló törvény diszkriminatív rendelkezései kapcsán. Mint mondta, ez a törvény ellehetetleníti a közösségi tévéadókat, mivel a kisebbségi műsorok készítőit arra kötelezi, hogy mindent feliratozzanak, vagy szinkronizáljanak államnyelven, s mindezt önköltségen. A költségek mellett nagyobb hátrányként jelentkezik az a tény, hogy ez a rendelkezés ellehetetleníti az élő közvetítéseket a kisebbségi nyelveken.
„Azzal a kérdéssel fordultam az Európai Bizottsághoz, hogy ez vajon rendben van-e. Gyakorlatilag nemzetiség alapján diszkriminálja a hazai állampolgárt” – nyilatkozta a képviselő asszony. Mintegy két hónapra rá érkezett a levélre válasz Michael Barnier uniós biztostól.
Bauer felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a műsorsugárzásról és műsorszórásról szóló törvény október végén jóváhagyott módosítása különbséget tesz a szlovákiai nemzetiségi kisebbségek és a bevándorló uniós polgárok közt, az utóbbiak javára.
Továbbá kifejtette: „Európában elég erős vonulat az, miszerint az állampolgárság alapján nem szabad diszkriminálni az Európai uniós polgárokat. Így a szlovák műsorszórási törvény ellentmond a Liszaboni Szerződés 56. cikkelyének. Ez alapján nem szabad diszkriminálni az uniós polgárokat, sőt biztosítani kell a tájékoztatást a saját nyelvén.”
Michael Barnier uniós biztos válaszában kitér arra, a bizottság figyelembe veszi a levélben szereplő a felvetéseket és kifogásokat. „Felvetéseink fényében vizsgálja meg a EB, hogy a szlovákiai jogszabályok mennyiben vannak összhangban az Európai Uniós jogszabályokkal” – reflektált a képviselő asszony Barnier válaszára.
A szlovák törvénymódosítás és az uniós jogszabály közti ellentéten a bizottság döntése változtathat. A bizottság kötelező érvényű döntését követően Szlovákia kénytelen lesz a törvényt módosítani, véli Bauer Edit. „Nem lehetünk túlzottan optimisták, mert a bizottságnak vannak olyan döntései és jogszabályból eredő kötelezettségei, melyeket az adott uniós állam nem hajt végre. Ilyen esetben kötelezettségszegési eljárást indít az országgal szemben. Előfordulhat, hogy ez az eset is eljut idáig. Remélem, hogy egy európai megoldást találunk a témára” – mondta végezetül a képviselőasszony.
PP/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43752″}
