A kassai filatelisták két klubja február 20-án közös közgyűlést tartott az Állatorvosi Egyetem egyik tanácstermében. Tárgyalásuk legfontosabb programpontja volt, hogy a Kassán létező két klub egyesüljön. A múlt század 60-as éveinek végén, 70-es éveinek elején Szlovákiában több mint 10.000 regisztrált bélyeggyűjtőt tartottak számon, Kassán 7-800-at. Ma ennek a két csoportnak a tagsága nem éri el a 40 főt… Bizonyára többen vannak, de sokan nem tagjai semmilyen szakmai szervezetnek. A bélyeggyűjtés „mélyrepülésének” egyik oka az anyagi háttér hiánya. Ezt valahogy egyetlen önkormányzat sem tartja szívügyének.
A vita során megtudtuk, 1988-ban a cseh testvérszervezet 2 millió koronát kapott, hogy annak kamataiból fenn tudja tartani tevékenységét. A szlovák szervezet ennek felét kapta hasonló célokra, de a pénz kézen-közön eltűnt. Senki sem tudja mi lett vele és jelenleg a tagdíjakat teljes egészében a pozsonyi központba utalják át, a város nem tartja fontosnak támogatásukat, így az alapszervezetek semmilyen anyagi háttérrel nem rendelkeznek.
A KF (Filatelisták Klubja) 54-30-as klub, egyesült a KF 54 – 01-gyel és annak neve alatt fognak tovább működni. Ennek tiszteletbeli elnöke Bárd Sándor állatorvos-kandidátus, aki éppen február 21-én ünnepli 85. születésnapját, így ebből az alkalomból méltatták és köszöntötték sok éves önfeláldozó munkájáért. Felterjesztették kitüntetésre a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumnál. Négy évtizeden keresztül segítette a fiatal filatelistákat.
Az ünnepelt válaszában azt az óhaját hangoztatta, hogy szeretné a korábbi színvonalra emelni a bélyeggyűjtés ügyét a fiatalok körében. Ma már azonban ez nehézségekben ütközik. Ahogy a későbbiekben megtudtam, az egyik iskolában ahol a szervezet a fiatalokkal fölvette a kapcsolatot, a töklámpásokat a diákok a WC-csészébe dobálták, amivel azután a bélyeggyűjtőket vádolták meg…
A tavalyi évet értékelve, a KF 54 – 01-es klub gondokkal küzdött. – mondta Maraček Imre professzor, az egyesület alelnöke. – Korábban a főposta épületében tarthatták rendszeres üléseiket, de az új igazgató-asszony nem kedveli a bélyeggyűjtőket. Azelőtt kiállításokat is tartottak ott. Ez a lehetőség így megszűnt. Azóta a vasútállomás épületében tartják gyűléseiket. Maraček évértékelőjében elmondta, Magyarországon egy bélyegblokkot adtak ki abból az alkalomból, hogy Kassa Európa kulturális fővárosa lett. Őt vádolták meg azzal, hogy ezt kiadták. (És ha ő lett volna az ötletgazda, akkor mi van!? Hazaárulónak minősítik?) Magyarázkodnia kellett. Azzal védekezett, a magyar fél nyilván tisztában volt azzal, hogy Szlovákia nem tervez ebből az alkalomból bélyeget kibocsátani és ezt nem tőle kellett megtudni, hiszen a Szlovák Posta bélyegkiadási tervei nyilvánosak. A gyűlés után megkérdeztem Maraček egyetemi tanárt, hogy mi volt az oka annak, hogy a Szlovák Posta ezt a lehetőséget elszalasztotta. Szerinte ennek az a magyarázata, hogy a szakmai posztokat nem szakemberek, hanem politikusok foglalják el. Hasonló oknál fogva nem valósult meg egy bélyegkiadás 2009-ben abból az alkalomból, hogy akkor ünnepelték a kassai Állatorvosi Egyetem alapításának 60. évfordulóját. A hivatalos indok szerint, ezt nem tervezték be. Punktum!
A Klub csupán azért tudott a tavalyi év folyamán eredményeket felmutatni, mert több szervezett, többek között a Tudományos Könyvtár és a Szlovák Műszaki Múzeum segítségükre sietett.
A múlt évben egy nemzetközi tudományos konferenciát kívántak szervezni, mely a közép-európai régió államainak postatörténetével foglalkozott volna, azonban a Kassa Európa Kulturális Fővárosa vezetése, sőt Kassa városa egy petákot sem volt hajlandó erre szánni. Csupán a pozsonyi filatelisták szervezete ajánlott föl 300 eurót, de ez túl kevés volt ahhoz, hogy neki merjenek vágni egy nemzetközi rendezvénynek. Emiatt azt le kellett mondani, aminek kellemetlen visszhangja lett úgy a neves előadók, mint a többi ország bélyeggyűjtő szervezete részéről. Szlovákia ismét szégyenben maradt.
Göőz László mérnök, a KF 54-30 klub elnöke, aki a két szervezet egyesülését javasolta, ismertette szervezetének működését. 1975-ben alakultak. Akkor 10-en kezdték, majd 1989-ben 45-en voltak, mára egy tucatnyian maradtak. Akkor Kelet-Szlovákiában harminc ilyen klub működött, szinte minden járási székhelyen egy. A leépülés világosan látható. Sokan nyugdíjba vonultak, munkanélküliek lettek, így nem tudják fizetni a tagdíjat.
A szerteágazó vita után a jelenlévő két klub tagjai megszavazták az egyesülést azzal, hogy a két elnök vasárnap összeül és megbeszéli a gyakorlati tennivalókat. A jövő évben esedékes tisztújításig ezt a folyamatot befejezik, hogy azután zökkenőmentesen lehessen folytatni a munkát.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43199,39996,37237″}
