Az uniós válságtanács március 3-án találkozik.
Még február 28-án közös nyilatkozatban üdvözölték az új ukrán vezetést a visegrádi országok (V4) házelnökei. A külügyminiszterek Kijevben tárgyaltak. Szombaton, március 1-jén jóváhagyta Oroszország, hogy fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.
Krímben az ukrajnai válság fő kérdése nem Viktor Janukovics leváltott államfőről szól, hanem arról, hogy a félsziget Ukrajna része marad-e. Nagyezsda Gladkih, a Krími Magyar Társaság tiszteletbeli elnöke szerint az oroszbarát lakosok az Ukrajnától való elszakadást követelik, az ukránok és a krími tatárok viszont az ország egységének megőrzését szorgalmazzák. A félszigeten több száz, elsősorban kárpátaljai származású magyar él. A Krími Magyar Társaságnak több településen van képviselete, egyebek között a nyugati Jevpatorijában, a déli Alustában, Jaltában, valamint a keleti Feodoszijában.
Előzőleg az orosz parlament felsőháza jóváhagyta Vlagyimir Putyin elnök kérelmét, hogy az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.
Az új kijevi vezetésnek meg kell védenie valamennyi ukrán állampolgár jogait és érdekeit, beleértve a kisebbségi jogokat, különös tekintettel a nyelvhasználatra – fejtette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki szerint mindebben „fontos szerepet vállalhat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), illetve az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa”.
Frank-Walter Steinmeier vasárnapi berlini közleményében kiemelte: Németország „a lehető legnyomatékosabban felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésétől”.
Oroszországnak nincs joga katonákat küldeni ukrán területre a Fekete-tengeri flotta támaszpontjaként használt területre vonatkozó államközi szerződésben rögzített eseteken kívül – tette hozzá.
Mozgósítják a tartalékos katonatiszteket Kárpátalján
Mozgósítást hirdetett vasárnapra, március 2-ra a kárpátaljai Jobboldali Szektor (PSZ), amely egész nap várja önkéntesek jelentkezését engedéllyel tartott fegyvereikkel együtt Ungváron. A nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből összeállt PSZ szombat éjjel tette közzé felhívását. Ebben arra kérte azokat az önkénteseket, akik „készek a PSZ zászlaja alatt a haza védelmére kelni”, hogy bakancsban, terepszínű ruhában, hátizsákkal, két napra elegendő élelemmel, készpénzzel és engedéllyel tartott fegyvereikkel együtt jelentkezzenek Ungváron, a Kárpátalja megyei kormányzati épület előtti téren létesített toborzóhelyen – adta hírül a zakarpattya.net.ua hírportál.
A PSZ központi törzse szombaton, március 1-jén szólította fel sürgős mozgósításra minden helyi szervezetét, válaszul arra, hogy az orosz felsőház engedélyezte az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését.
Elkezdődött az ukrán hadsereg tartalékos tisztjeinek mozgósítása Kárpátalján – közölte vasárnap, március 2-án a Karpatszkij Objektív, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ukrán nyelvű hírportálja.
Az orgánum úgy tudja, az ukrajnai megye hadkiegészítő parancsnokságai telefonon hívják be elsősorban a korábban leszerelt hivatásos tiszteket, vagy szólítják fel őket arra, hogy külön értesítésig ne hagyják el lakóhelyüket.
Balogh Lívia, a KMKSZ ungvári járási szervezetének elnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Beregszászi járásból három tartalékos tiszt behívásáról értesítették helyi aktivisták. A tartalékosokat telefonon utasította a járási hadkiegészítő parancsnokság, hogy maradjanak a lakóhelyükön. A Csapon élő Balogh azt is elmondta, biztos értesülései vannak arról, hogy a kisvárosban állomásozó utászezred laktanyájában vasárnap behívott, korábban ott szolgált tartalékos tisztek várják menetkészen, hogy útnak indítsák őket.
Nyugalomra szólította fel Kárpátalja lakosságát a megye vezetője
A nyugalom megőrzésére, összefogásra és a katonai, valamint a rendvédelmi szervek intézkedései iránti megértésre szólította fel vasárnap, március 2-án Kárpátalja lakosságát Ivan Baloga, a megyei tanács (közgyűlés) elnöke.
Az ukrajnai megye vezetője azután tette közzé felhívását, hogy Ungváron rendkívüli tanácskozást tartottak a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság, a rendvédelmi szervek, a katasztrófavédelem és az ungvári városi tanács vezetői. A megbeszélés résztvevői a krími fejleményekkel kapcsolatban kialakult helyzetet vitatták meg – adta hírül a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.
Felhívásában Baloga minden kárpátaljai lakost felszólított nyugalma megőrzésére, munkája felelősségteljes végzésére, a katonai és rendvédelmi szervek tevékenysége iránti megértésre. Az állami szerveket és civil szervezeteket arra hívta fel, hogy „működjenek egy csapatként”, mert szerinte a jelenlegi helyzetben a fegyelem, a felelősség és az egység megtartása a legfontosabb. Most nincs helye szembenállásnak, mindenkinek össze kell fognia az ukrán állam megvédése érdekében – tette hozzá Kárpátalja megye vezetője.
Petro Marko ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság helyettes parancsnoka kijelentette nem terveznek általános mozgósítást Kárpátalján, a hadsereg csak önkéntesek jelentkezését várja.
Továbbra is feszült a helyzet a Krím félszigeten
Rendkívül feszült a helyzet a dél-ukrajnai Krím félszigeten – jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Olkeszandr Turcsinov ideiglenes államfő. „Az orosz fegyveres erők, köztük az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoksága ultimátumban követelte, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert és hagyják el helyőrségüket” – közölte Turcsinov. Hozzáfűzte, megpróbálta, de nem sikerült kapcsolatba lépnie sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sem Dmitrij Medvegyev kormányfővel, egyedül az orosz állami duma házelnökét, Szergej Nariskint érte el.
Rendkívüli tanácskozást tartanak hétfőn, március 3-án Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei az ukrajnai helyzet miatt – közölték szombaton diplomaták az unió székhelyén.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombat este felszólította Oroszországot, hogy ne éljen a csapatküldésre vonatkozó felhatalmazással, hanem „békés úton képviselje nézeteit”. „Ukrajna egységét, szuverennitását és területi sérthetetlenségét mindenkor tiszteletben kell tartania valamennyi félnek” – tette hozzá. Sajnálatának adott hangot az orosz parlamenti felhatalmazás miatt és a feszültség „elfogadhatatlan kiéleződésének” nevezte azt.
Előzőleg – még azelőtt, hogy Putyin előterjesztette volna a fegyveres erő alkalmazására vonatkozó kérelmét – Brüsszelben közzétették José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Berlinben elhangzott beszédét, amelyben az uniós intézmény vezetője megdöbbenésének adott hangot az ukrán szuverenitás – akkor még csak állítólagos – megsértéséről szóló hírek miatt.
„Ezek olyan események, amelyeket elképzelhetetlennek véltünk a XXI. században az európai kontinensen. A krími kihívást Ukrajna egységének és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kell megválaszolni’ – mondta Barroso, és reményének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség fellép ezen elvek védelmében, és garantálni tudja a regionális, illetve nemzetközi békét.
Barroso szerint Európában az elmúlt hatvan évben megtanulták, hogy a sokféleségre nem az elkülönülés és az elkülönítés a válasz.
A Külügyminisztériumok aggodalommal figyelik a Krím félszigeten kialakult helyzetet
A visegrádi négyek külügyminiszterei pénteki, február 28-i ukrajnai látogatásuk során mind a kijevi kormány vezetőitől, mind a donyecki régió politikai vezetésétől azt kérték, hogy minden érintett fél tartózkodjon az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek.
A Külügyminisztérium álláspontja szerint a Krím-félszigeten kialakult helyzet súlyosan veszélyezteti Ukrajna területi egységét és így a térség békéjét és biztonságát. A tárca hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.
„A Cseh Köztársaság külügyminisztériuma nagyon figyelmesen követi az ukrajnai helyzet alakulását, és mélyen nyugtalanítják az Orosz Föderáció fegyveres erőinek ukrán területen történő csapatmozgásairól szóló információk” – olvasható a cseh külügy szombaton délután kiadott nyilatkozatában.
A prágai külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy „szükségesnek tartja Ukrajna területi épségének megőrzését, valamint az ország szuverenitásának és határainak tiszteletben tartását”. A nyilatkozatban Csehország támogatásáról biztosítja az új ukrán kormánynak a helyzet lecsillapítására és stabilizálására irányuló igyekezetét.
„Csehország továbbra is kész konkrét projektekkel hozzájárulni Ukrajna jövőbeni jólétének megalapozásához” – áll a nyilatkozatban, amelyet a külügyminisztérium honlapján hoztak nyilvánosságra.
Az orosz parlament felsőháza szombaton, március 1-jén hagyta jóvá Vlagyimir Putyin elnök kérelmét, hogy az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.
Az új ukrán kormány miharamabb, már az elkövetkező hónapokban alá kívánja írni az EU-társulási szerződést
Az ukrán parlament csütörtökön, február 27-én választotta meg Ukrajna új miniszterelnökét és kormányát. Miniszterelnökké választotta az ukrán parlament Arszenyij Jacenyukot, a Julija Timosenko volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetőjét. Az országának Európához való közeledését szorgalmazó Jacenyukot nagy többséggel választották meg: kormányfői kinevezését 371 képviselő támogatta a 450 tagú parlamentben.
A szavazás után az ideiglenes elnöki teendőket is ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök azon nyomban aláírta a kinevezésről szóló határozatot, és megkérte Jacenyukot, hogy foglaljon helyet a kormánypáholyban.
A Haza párti politikus előtte nem sokkal bejelentette, hogy lemond képviselői mandátumáról, és nem indul jelöltként a május 25-re kiírt elnökválasztásokon. A miniszterelnök kinevezése után a parlament jóváhagyta az új kormány tagjait. A kabinet összetételét 331-en támogatták a jelen lévő 441 képviselőből.
Első miniszterelnök-helyettes lett Vitalij Jarema, a Haza párt parlamenti képviselője. Szintén helyettes kormányfői tisztet kapott Olekszandr Szics, a Szabadság (Szvoboda) párt parlamenti képviselője, Volodimir Hrojszman vinnicjai polgármester és Borisz Taraszjuk Haza párti képviselő, aki külügyminiszteri tisztet töltött be Viktor Juscsenko elnöksége alatt.
A belügyminisztérium élére a tárcát eddig ideiglenesen vezető Arszen Avakov került. Energetikai miniszternek Jurij Prodant választották, aki korábban Timosenko kormányában vezette ugyanezt a hivatalt.
A külügyi és a védelmi tárca élére ideiglenes vezetőt választott a parlament. Előbbit Andrij Descsica, utóbbit Ihor Tenjuh admirális vezeti majd. A jogszabályok értelmében ugyanis e két minisztérium élére az államfő jelöl vezetőket. Turcsinov viszont maga is ideiglenesen látja el az államfői teendőket.
Az új kormánytagok zöme eddig nem töltött be kormányzati pozíciót. A 19 tagú kabinetbe öt Haza és három Szabadság párti parlamenti képviselő került be.
A fegyveres zavargásokhoz, és végül Viktor Janukovics elnök bukásához vezető több hónapos tiltakozásokat az váltotta ki Kijevben, hogy Janukovics 2013 november végén – az utolsó pillanatban – felfüggesztette az Európai Unióval tervezett társulási szerződés aláírásának előkészítését.
A nyelvtörvény ügyének rendezését ígérte Jacenyuk a V4 külügyi vezetőinek
A visegrádi országok külügyi vezetői ígéretet kaptak az újonnan kinevezett ukrán kormányfőtől arra, hogy mihamarabb rendezik 
Ukrajnában a kisebbségi nyelvtörvény ügyét. A V4-ek külügyi vezetői pénteken, február 28-án az ukrán fővárosban megbeszéléseket folytattak Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel, Andrij Descsica ideiglenes külügyminiszterrel, Vitalij Klicskóval, az Ütés (UDAR) párt elnökével és Olekszandr Jefremovval, a kormányváltás nyomán ellenzékbe vonult Régiók Pártjának frakcióvezetőjével.
Találkozójukon Jacenyuk elismerte, hogy nem volt helyes lépés a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény múlt vasárnapi eltörlése. „A jelenlegi helyzetben, különösen a Krím félszigeti események tükrében a legfontosabb az, hogy Ukrajna területi integritása ne szenvedjen sérelmet. Ehhez pedig az ország keleti részének is olyan gesztusokat kell kapnia, amelyek lehetővé teszik, hogy a krími példa ne terjedjen tovább, ne alakuljanak ki újabb konfliktusok, feszültségek az ország keleti és déli részén” – emelte ki a magyar diplomácia vezetője.
A miniszterelnök és a külügyminiszter egyaránt hangsúlyozta: az új ukrán kormány kész mihamarabb aláírni a szabadkereskedelmet is magában foglaló társulási szerződést az Európai Unióval.
A Régiók Pártjának frakcióvezetője tájékoztatta a V4 külügyi vezetőit arról, hogy nem vitatják a jelenlegi kormány legitimitását, és konstruktív ellenzéki szerepet kívánnak betölteni a jövőben, továbbá közre akarnak működni Ukrajna stabilitásának megteremtésében.
A visegrádi országok külügyi vezetői a találkozókon kiemelték, hogy olyan országokat képviselnek, amelyeknek sajátos történelmi tapasztalataik vannak azokkal a folyamatokkal kapcsolatosan, amelyek jelenleg Ukrajnában zajlanak, ezért készek átadni ez irányú tapasztalataikat.
„A visegrádi csoport országai alapvetően érdekeltek egy stabil, demokratikus, az emberi és kisebbségi jogokat teljes mértékben tiszteletben tartó Ukrajnában, továbbá egy olyan Ukrajnában, amelynek területi integritása biztonságban van” – szögezte le Martonyi János.
A visegrádi házelnökök üdvözölték az új ukrán vezetést
Renáta Zmajkovičová, a szlovák parlament alelnöke Budapesten kiemelte, az ukrán helyzet nagyon törékeny, ezért azt az üzenetet 
akarnák közvetíteni az országnak: segítenek, hogy a demokratizálódás folyamata zökkenőmentes legyen.
A visegrádi országok parlamenti elnökeinek pénteki, február 28-i találkozóját követő budapesti sajtótájékoztatón Kövér László házelnök kiemelte: a nyilatkozatban felhívták a figyelmet a veszélyekre is, így a kibontakozó krími eseményekre és arra, hogy nem lehet elfeledkezni az európai demokratikus értékek, valamint a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról.
Kérdésre válaszolva Kövér László közölte: az új ukrán házelnöknek küldött gratulációját kiegészítette a nyelvtörvény visszavonása miatti aggodalmaival. Az európai normák betartásának része a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása is – mutatott rá.
Mint mondta, a kisebbségi jogok biztosításával az ország nem szívességet tesz, hanem ez a kötelezettsége, e nélkül demokráciára hivatkozni „üres szócséplés”. Nem állítja senki, hogy a nyelvtörvényt alkalmazták volna Viktor Janukovics korábbi elnök idején, de a jogszabály visszavonása visszalépést jelent, és azért is fontos a törvény, hogy az ott élő 12 millió orosz is a hazájának érezhesse Ukrajnát – közölte.
Kövér László arról is beszélt, hogy eredményes volt a találkozó, hiszen sikerült közös álláspontra jutni a felvetett kérdésekben, ami hozzájárul a V4 működésének erősítéséhez és jövőbeli sikereihez. A visegrádi csoport 1991 óta működik, eredetileg a részt vevő országok euroatlanti integrációját szolgálta, és miután ez sikeresen lezárult, ma már más országoknak segítenek, átadják a tapasztalataikat, azt próbálják elérni, hogy az európai integráció újabb partnerek csatlakozásával legyen minél erősebb – mondta.
Beszámolt arról, hogy megállapodtak, a V4-es házelnökök évenkénti találkozójának hatékonyabbá tételére a szakbizottságok is egyeztetnek. Emellett arról is döntöttek, hogy az uniós parlamentközi konferenciák napirendjén szereplő kérdésekben igyekeznek közös álláspontot kialakítani.
Ewa Kopacz, a lengyel szejm elnöke emlékeztetett: a négy visegrádi országból három Ukrajna szomszédja. Ukrajna megérdemli a támogatást, miközben a polgári társadalom, a demokratikus állam alapjait fekteti le, és ezért a V4 házelnökei mindenképpen egy hangon akartak megszólalni az ügyben – mutatott rá.
Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnöke hangsúlyozta: olyan helyzet állt elő Ukrajnában, amilyenre korábban nem számítottak. A szituáció gyorsan változik és nagyon veszélyes, ezért minden lehetséges nemzetközi fórumot igénybe kell venni, hogy enyhítsék a feszültséget. Megjegyezte: Varsó nem kapott információt arról, hogy az ukrajnai lengyel kisebbség helyzete romlott volna a történtek miatt.
Milan Stech, a cseh szenátus elnöke közölte: a korábbinál szorosabb kapcsolatok kiépítésére kell törekedni Ukrajna keleti felével is, nem szabad elfeledkezni az országnak arról a részéről sem. Ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai helyzet mellett szem előtt kell tartani a keleti partnerség kezdeményezés többi országával és a nyugat-balkáni államokkal ápolt kapcsolatokat is.
Jan Hamácek, a cseh parlament képviselőházának elnöke szerint mind a négy visegrádi országnak fontos Ukrajna, ezért tenniük kell a helyzet enyhítéséért. Mindenképpen politikai megoldásra van szükség, párbeszédet kell folytatnia minden érintett félnek – vélekedett. Elmondta: súlyos hiba, hogy eddig a nyugati delegációk nem látogattak el az ország keleti részére, ugyanis Ukrajna minden részét egyenlően kell kezelni. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy Kelet-Ukrajnában nincs akkora bizalom az EU iránt – jegyezte meg.
mti nyomán Felvidék.ma
Fotó: Kovács Attila, Koszticsák Szilárd
{iarelatednews articleid=”44206″}
