Meglepetés és újdonság, hogy az Európai Unió alapjogi jelentése hangsúlyozza az őshonos nemzeti közösségek, azaz például a határon túli magyarok emberi jogait, illetve ezek védelmének fontosságát. A vitában egy hangon szólt több magyar képviselő a kérdéskör jelentőségéről.
A plenáris ülésen Strasbourg február 26-án, mint ahogyan beszámoltunk felszólalt Bauer Edit (MKP), de elmondta véleményét Mészáros Alajos (MKP), Morvai Krisztina (Jobbik), Sógor Csaba (RMDSZ) és Tőkés László (RMDSZ) is.
Bauer Edit, jelentés európai néppárti felelőse kifejtette, hogy a keresztény értékrend szerint nem lehet elfogadni a kábítószer liberalizációját és az eutanáziához való jogot sem. „Nem tisztázott pl. az sem, hogyan lehet számonkérni az alapjogokat az antidiszkriminációs irányelvek alkalmazásakor. Sajnálatos, hogy ezek az éves jelentések nem koncentrálnak olyan kérdésekre, ahol valóban szükség lenne arra, hogy Európa odafigyeljen a fejleményekre legyen az az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, a magánélethez való jog, a nemzeti kisebbségek jogállása” – hívta fel a figyelmet Bauer.
Hozzátette: „Nyilván probléma a kettős mérce kérédése is. Míg a csatlakozó országok kötelesek tiszteletben tartani a kisebbségi jogokat, a tagországokat erre semmi sem kötelezi. Az ún. Koppenhágai mechanizmus azt eredményezi, hogy ezek a jogok évről évre sérülnek. Az emberi jogok könnyen a politikai csatározások áldozatává válhatnak.
Sok területen határozottabb előrelépést vártunk el a tagállamoktól, örvenedetes, hogy a biztos asszony megemlítette az emberkereskedelemről szóló irányelvet, amit sajnálatos módon a tagállamok egy része ezidáig még át sem vett” – mondta.
Mészáros Alajos fontosnak nevezte, hogy beszélnek az uniós problémákról, hogy az adódó problémákat orvosolni tudják. Mint mondta, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának értékelése során azokat az elveket kell az uniónak követnie, amelyeket a szerződések is magukba foglalnak. Kiemelte, hogy közösségünk értékközösség, és ez áll az integráció középpontjában.
„Az értékközösség minden egyes tagjától elvárt, hogy teljesítse az alapvető jogok garantálásával járó kötelezettségeit. Mindez a tagállamokra is érvényes. A jogállamiság garantálása és az alapvető jogok betartása kell hogy legyen a célja minden uniós szintű mechanizmusnak.
Az európai unióról szóló szerződés második cikkelyének felsorolásában szerepel a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása is. Ezen a téren az európai nemzeti, etnikai, nyelvi és kultúrális sokszínűség addig nem fog tudni érvényesülni, amíg nem születik egységes átfogó uniós szabályozás, amely a történelmi és nyelvi kisebbségek alapvető jogainak védelmét mozdítja elő.
Az uniós szinten megfogalmazott garanciákkal egyszerűbbé válhat a tagállamokon belüli nemzeti kisebbségekkel szemben tapasztalt diszkrimináció kiküszöbölése” – mondta Mészáros.
Morvai Krisztina nagyon szép meglepetésnek nevezte, hogy az alapvető emberi jogokról szóló jelentés újdonságként hangsúlyozza az őshonos nemzeti közösségek jogait, mint emberi jogokat.
Majd kérdéseket intézett Viviane Reding biztos asszonyhoz: hogy áttehető-e majd ez az elmélet a gyakorlatba a most forrongó Ukrajnához jelenleg tartozó Kárpátalja vonatkozásában, ahol évszázadok óta élnek békességben magyarok, ruszinok és más nemzetek, más népek? Támogatja-e az Európai Unió az önrendelkezési jogaikat?
Sógor Csaba felszólalásában kifejtette, hogy szükség van a hagyományos nemzeti kisebbségek, regionális nyelvi közösségek átfogó uniós védelmi rendszerére. „A jelentés rávilágít arra is, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét nem lehet az idegengyűlölet és a megkülönböztetés elvén alkalmazni, hanem ehhez konkrét jogi, nyelvi, kultúrális és szociális rendszereket kell alkalmazni” – mondta.
Külön kiemelte, hogy a szövegben arra is utalást találunk, amit az általam képviselt közösség tagjai pontosan tudnak. „A mindennapi életben e kisebbségi közösségek tagjai olyan akadályokba ütköznek az igazságszolgáltatás, a szociális és egészségügyi ellátás, az oktatás, kultúra terén, amelyek következtében sérülnek jogaik és saját tagállamuk nemzeti hatóságai másodrendű polgárként kezelik őket” – mondta. Majd meggyőződésének adott hangot, hogy ennek a jelentésnek az elfogadása mérföldkőnek számít, hiszen felkéri a parlament a bizottságot, hogy hozzon létre egy szakpolitikai normát a nemzeti kisebbségek, köztük az őshonos hagyományos közösségek védelmére. „Tekintettel kell lenni arra, hogy a számuk meghaladja az unió összlakosságának 10%-át, ezzel elkerülve a tagállamok közötti különbséget tevő kettős mérce alkalmazását” – tette hozzá.
Tőkés László figyelmeztetett arra, hogy az előző években az alapvető jogok megsértése miatt az európai parlament súlyos elmarasztalásban részesítette Magyarországot. „A balliberális politikusoknak végre fel kellene hagyniuk a szelektív elbírálás és kettős mérce alkalmazásával, és példának okáért a posztkommunista Szlovákia és Románia esetében is hasonló következetességgel kellene védelmükbe venniük a hagyományos etnikai kisebbségek, köztük a súlyos diszkriminációt szenvedő magyarok alapvető jogait” – mondta Tőkés.
Az Európai Parlament plenáris ülése február 26-án szavazta meg Louis Michel liberális belga képviselő nevével fémjelzett „Alapvető jogok helyzete az Európai Unióban” jelentést, ami immár rendhagyó módon veszi górcső alá az emberi jogok helyzetét, betartását az Európai Unióban.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”14268,39774,36139,42703,41661″}
